Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.10.03. 09:55 Rátonyi Gábor Tamás

Fekete-fehér, igen-nem: egy tévés vetélkedő felidézése

kicsi_fekete-feher.jpg

1969-70 között rendezte meg a Magyar Televízió a Fekete-fehér, igen-nem című helytörténeti vetélkedőt Budapesten. A műsor az 1950-ben kialakított Nagy-Budapest első össznépi versengése volt, nem mellesleg máig ható lendületet adott a helytörténeti kutatásoknak, s az intézményesített gyűjtőmunkának. A fél évig tartó műsorfolyam végeredményeként Rákospalota és Pestújhely csapata ugyan csak a 4. helyezett lett, ám ez is szép eredménynek számított, hiszen 22 kerület versengett.

 

A vetélkedőt két szerkesztő, az akkor fiatal Liszkay Tamás és Fellegi Tamás (a későbbi fejlesztési miniszter apja) dolgozta ki, céljuk viszonylag egyszerű volt: a fővárost megismertetni budapestiekkel, vidékiekkel egyaránt. Mint Fellegi írta később egy cikkében: szeretné, ha valaki Budapesten sétál, tudja, hogy egy házhoz, térhez milyen emlékek kapcsolódnak, miért érdemes valamit megnézni.

1 komment

Címkék: történelem 1969 vetélkedő televízió könyvek 1970 Padisák Mihályné


2014.09.16. 12:53 Rátonyi Gábor Tamás

A Bánkút utcai társasháztelep

kicsi_bankut.jpg

Pestújhelyen, a Bánkút utcában található egy kerítéssel körbevett, kétemeletes típusházakból álló kislakótelep. Ez a Bánkút utcai társasháztelep - mint elnevezéséből is kiderül, társasházak épültek itt 1970 és 1972 között. Említik a Villamosipari Kutatóintézet lakótelepeként is. Az építész Gábor Iván volt, aki a különös nevű és sorsú Ybl Miklós Terveszőszövetkezet mérnökeként vetette papírra a kislakótelep terveit még 1968-ban.

 

 

A Bánkút utcában található egy kerítéssel körbevett, kétemeletes típusházakból álló kislakótelep. Ez a Bánkút utcai társasháztelep - mint elnevezéséből is kiderül, társasházak épültek itt 1970 és 1972 között. Az építész Gábor Iván volt, aki a különös nevű és sorsú Ybl Miklós Tervezőszövetkezet mérnökeként vetette papírra a kislakótelep terveit még 1968-ban.

Bánkút utca 49-53.

6 komment

Címkék: 1972 lakótelepek Pestújhely Gábor Iván Bánkút utca Bánkút utcai társasháztelep Ferroglobus Villamosipari Kutatóintézet


2014.09.01. 14:42 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: ifjabb Benkő István

kicsi_benko_istvan.jpg

Valahogy úgy adódott, hogy a rákospalotai reformátusokat többször is lelkészdinasztiák vezették. Időben közelebb idősebb és ifjabb Simonfi Sándor, a múlt század első felében pedig idősebb és ifjabb Benkő István. Ez a bejegyzés ifj. Benkő Istvánról szól, akit a megjelenés napján épp száz éve, 1914. szeptember 1-jén foglalta el református lelkészi állását az akkor még Rákos útinak nevezett újvárosi (valójában Rákospalota-Újfalu) gyülekezet élén. Innen került édesapja halálát követően 1921-ben az óvárosi gyülekezethez, ahol haláláig szolgált.



ifj. Benkő István (Rákospalota, 1889. május 15. - Budapest, 1959. július 4.)

Református lelkészi családba születése meghatározta Benkő életét. Édesapja, id. Benkő István az erdélyi Paplocon született, majd 1884-ben meghívás útján lett rákospalota lelkésze, s a Kossuth utcai régi református templomban szolgált. A fiatalabb Benkő általános iskolai tanulmányait itt helyben végezte a református iskolában, majd a budapesti Lónyay utcai nyolcosztályos református főgimnáziumba iratták, ahol 1907-ben végzett. Innen egyenes út vezetett református Theologiai Akadémiára. 1911-12-ben a skóciai Edinbourghban a Skót Egyesült Szabadegyház főiskoláján tanult, 1912-14 között a fővárosi Kálvin téren volt segédlelkész, innen került vissza Rákospalotára.

2 komment

Címkék: történelem templomok reformátusok Rákospalota Benkő-telep Ember város Fő út Kossuth utca Benkő István ifj. Benkő István utca


2014.08.19. 12:13 Rátonyi Gábor Tamás

Negyven éve áll a Fő téren az újpalotai Centenáriumi emlékmű

kicsi_centenariumi.jpg

1974. augusztus 19-én avatták fel Újpalota főterén (ami akkor még nem volt Fő tér) Varga Miklós miskolci szobrászművész Centenáriumi (Jubileumi) emlékművét. A kompozíció ma is áll, bár egyre rosszabb állapotban van, pedig legalább annyira jellegzetes szimbóluma ennek a lakótelepnek, mint a Víztoronyház. Nagyobb megbecsülést érdemelne. Hogy miért épp Miskolcról került Újpalotára, mi a népies elnevezése, hol van a szobor "testvére" és mi köze Újpalota alapkövéhez, mindjárt megmagyarázom.

 

Az avatás időpontja is egy kis magyarázatra szorul, erre ugyanis 1974 augusztusában került sor, noha a névadó centenárium - Pest, Buda és Óbuda egyesítése - 1873-ban történt, vagyis 1973-ban volt az évforduló. 1973-ban a centenáriumi megemlékezésekhez kapcsolódva indítottak egy mozgalmat "Megyék Budapestért" címmel. Ennek lényege az volt, hogy a megyék valamilyen "ajándékot" adtak a százéves fővárosnak. Minden megye adott valamit Budapestnek, így például fákat, növényeket a Népligetbe, szobrokat, emlékműveket, de épületeket is - például ekkor épült fel Pestújhelyen a József Attila utcai óvoda is - ajándék szintén Borsod-Abaúj Zemplén megyétől. (A Megyék Budapestért mozgalomról és a fővárosnak szánt ajándékokról valamint utóéletükről ajánlom N. Kósa Judit Népszabadságban megjelent cikkét, illetve a Fővárosi blog sorozatát arról, hogy mi épült 1973-ban Budapesten)

Újpalota, Fő térA mai Fő tér és a Centenáriumi emlékmű 1974-ben - háttérben a még épülő víztoronyház (forrás: Fortepan/Gergely János)

Szólj hozzá!

Címkék: 1974 szobrok Miskolc Fő tér Újpalota Centenáriumi emlékmű Varga Miklós


2014.08.05. 12:13 Rátonyi Gábor Tamás

A Rákospalotai Múzeum

kicsi_muzeumkert.jpg

Megnyitásakor a főváros harmadik helytörténeti gyűjteménye volt (és a maga korában az egyik legnagyobb ilyen fővárosi intézmény), alig több mint két évtized elteltével azonban be kellett zárni az épületet műszaki okok miatt. Ebben az zárt időszakban az összegyűlt anyagokból vándorkiállításokat szerveztek, és úgy általában próbálták magukat mutatni a (lezárt) épületen kívül. Majd az egész intézményt átköltöztették Pestújhelyre, amivel kivívták mindkét városrész lakóinak elégedetlenségét. A hányatott sorsú Rákospalotai Múzeum ma is Pestújhelyen található, de már látszik a fény az alagút végén: ha felépül az új múzeumépület, visszatér Rákospalotára.

1958-ban a XV. kerületi Hazafias Népfront bizottságot hozott létre a helytörténeti anyagok gyűjtésére (ekkoriban Budapest-szerte előtérbe került a helyi emlékek gyűjtése). Két év alatt nőtte ki magát ez a helyi kezdeményezés annyira, hogy létrehozzák a Rákospalotai Múzeumot - mint intézményt - amit 1960. január 10-én nyitottak meg a  Kossuth utca 39. (ma Kossuth utca 55.) szám alatti volt katolikus iskolaépületben. Első igazgatója a MÁV-telepen élő Vámbéri Gusztáv író, költő volt (aki nem állt rokonságban a híres Vámbéry családdal). Rögtön nyitás után a múzeumnak adományozott apja hagyatékából számos festményt és tárgyat Madarász Adeline, aki szintén Rákospalotán lakott, így lett a múzeumnak máig nagyhírű Madarász-gyűjteménye.

1 komment

Címkék: történelem intézmények 1960 közművelődés Rákospalota Pestújhely Pestújhelyi út Kossuth utca Rákospalotai Múzeum Für Lajos Vámbéri Gusztáv Mojzes Ildikó


2014.07.20. 12:49 Rátonyi Gábor Tamás

Dózsa-emlékek Rákospalotán és Pestújhelyen - 500 éve végezték ki a parasztvezért

kicsi_20ft.jpg

Idén 500 éve, 1514-ben zajlott a Dózsa György vezette felkelés, ami a székely parasztvezér kivégzésével ért véget július 20-án. Hogy egy parasztfelkelés évfordulójáról nem emlékezik meg az állam, az végső soron érthető, de hogy egy olyan kerület sem, amelyik több emlékkel kötődik a történelmi esemény névadójához, az már furcsa. Ugyan közvetlen kapocs nincs Dózsa György és Rákospalota között, mégis számos emléke van és volt Dózsának a kerületben. Ezeket gyűjtöttem itt össze.

 

 

A legelső és legfontosabb emlék Rákospalota eredettörténetének a része. A történet egyik része mint az - utókor kiderítette - csak legenda, nem valós történelmi esemény, másik része azonban máig élő helytörténeti emlék. Ebben a posztban olvashattok részletesen a Kőrakás, vagyis a Kőrakás-dűlő és Kőrakás park történetéről, de röviden itt összefoglalom. Eszerint 1514-ben, mikor Bakócz Tamás esztergomi érsek a törökök ellen kereszteshadjáratot hirdetett, s ennek vezetőjévé Dózsa Györgyöt nevezte ki, Palotán is elkezdtek gyülekezni a parasztok. Őket azonban a földesúr hazazavarta, mivel épp a nyári mezőgazdasági munkák megkezdése előtt zajlott a gyülekező (ez egyébként országszerte jellemző volt: a betakarítási munkák előtt egyik földesúr sem engedte el szívesen a parasztjait). A legenda szerint azonban a palotai parasztok fellázadtak és megölték a földesurat és családját, lerombolták azt az udvarházat, amiről a falu jóval korábban a "Palota" nevet kapta, és a romokból egy rakást emeltek a holttestek fölé. Ez volt a Kőrakás, amiből később a dűlőnév (Kőrakás-dűlő), majd Újpalota felépülte után az utcanév keletkezett (Kőrakás park).

4 komment

Címkék: történelem középkor legendák 1514 utcanevek Rákospalota Pestújhely Újpalota Ember város Dózsa György Kőrakás park Kőrakás dűlő dűlőnevek Dózsa György utca Dózsa György Gimnázium


2014.07.14. 00:00 Rátonyi Gábor Tamás

A 277-es (24Y, 77-es) busz, vagyis a "paradicsomos járat" története

 

 

kicsi_77-es.jpg

Melyik az a buszjárat, amelyik a Bosnyák térről indul, érinti a Thököly utat, a Rákóczi utat, mégsem jut el soha a belvárosba? Hát a 277-es! Mert persze a XVI. kerületi Thököly-Rákóczi utakról van szó... Mint az esetlen találós kérdésemből is kiderül, a járatnak ma már nagyobb jelentősége van Rákosszentmihály és Sashalom közlekedésében, mint a XV. kerületében, mégis fontos beszélni róla, mert ugyan csak hat megállója van a kerületben, mégis ez volt Újpalota legelső buszjárata!

1965 szeptemberi számában számolt be a Palota-Pestújhely című helyi újság arról, hogy a Cservenka Miklós út 103-105. szám alatt átadták a Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat új létesítményét: az 500 dolgozónak helyt adó raktár és irodaház a mai Késmárk utcában nyílt meg. A Honfoglalástelep - a Késmárk utca környéke - abban az időben alakult át munkahelyi területté (1953-ban jött létre például az ERŐKAR, a mai Siemens Erőműtechnikai Kft.). Akkoriban még csak a 69-es és 69A villamosokkal juthattak el munkahelyükre a dolgozók, ami a rákosszentmihályi Csömöri úttól indult, végigment a mai Késmárk és Apolló utcán és a palotai Széchenyi (akkor: Czabán Samu) téren volt a végállomása (ez volt a Pestújhely-rákospalotai HÉV utóda). Ma is érezhető, hogy a két külvárost összekötő vonal nem volt komoly lehetőség a dolgozók munkahelyre utazásához, legfeljebb a közvetlen környéken élőknek.

18 komment

Címkék: 1966 közlekedéstörténet Bosnyák tér Pestújhely Újpalota Gergő utca Rákosszentmihály Sashalom 277-es busz Erzsébet királyné útja Honfoglalástelep


2014.07.06. 11:23 Rátonyi Gábor Tamás

Liebster Award-díjat kapott a blog - két helyről is

liebster.jpg

Borzasztóan röstellem, de már a második Liebster Award elismerést kaptam, mire megmozdult a kezem, hogy írjak róla. Ezt a díjat blogok szerkesztői adják egymásnak, amolyan belterjesen terjedő, egymásra-egymást figyelemfelhívó-elismerő jelleggel. A díj vírus módjára szaporodva terjed az interneten, az elismerésen kívül más nem jár vele - legfeljebb egy rózsaszín plecsni, ami a díjat jelképezi - itt látható baloldalon.

 

Az első Liebstert még májusban kaptam a Netfolk blog szerkesztőjétől. A népművészettel, hagyományokkal foglalkozó blog épp azt a tematikát viszi, amivel nekem is többet kellene foglalkoznom a blogomban.

2 komment

Címkék: szolgálati közlemény liebster award


2014.06.28. 14:19 Rátonyi Gábor Tamás

Miről írt a Palota-Pestújhely? I. rész: hírek '63-70-ig

kicsi_palota_-_pestujhely.jpg

A bevezető posztban olvashattatok a Palota-Pestújhely című folyóiratról, amely 1963-tól 1983-ig jelent meg a kerületben, majd 1984 és 1989 között XV. kerületi tájékoztató néven látott napvilágot. Most olyan hírek válogatását olvashatjátok, amik '63 és '70 között jelentek meg a lapban, ezzel érzékeltetve ennek a közel évtizedes időszaknak a kerületi eseményeit. Sajnos a lap '67 és '70 között nem jelent meg, épp egy izgalmas korszakban, amikor elkezdődtek a kerületi lakótelepek tervezései és építései.

1963 decemberében, már az első lapszámban foglalkoztak a Rákospalotai Múzeummal. A múzeum 1960-ban nyílt, tehát volt mire büszkének lenniük a kerületieknek. Egyszerre három kiállítás is látogatható volt, melyeket Szőttesek, hímzések, csipkék, továbbá Rákospalota és környéke régészeti emlékei, illetve Madarász Viktor emlékkiállítás címen mutattak be. 1964 márciusában egy időszaki kiállításról is szól az újság: a Dózsa-féle parasztfelkelés 450. évfordulóján március 29-től április 12-ig látható 1514-1964: Dózsa felkelt népe címmel (idén van az 500. évforduló...)

4 komment

Címkék: sajtó 1970 1963 Rákospalota Pestújhely Palota-Pestújhely újság


2014.06.28. 12:53 Rátonyi Gábor Tamás

Palota-Pestújhely: a kerület elfeledett újságja

kicsi_palota_-_pestujhely.jpg

Volt egy helyi folyóirat, amely előbb Palota-Pestújhely néven jelent meg 1963 és 1983 között, majd 1989-ig XV. kerületi tájékoztató címmel, de jogfolytonosan. A lapot a XV. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront közösen adta ki, tartalmilag átmenetet képzett a népfrontos propaganda és ma ismert helyi lapok között. Azért írtam, hogy elfeledett, mert mikor a kerület közgyűjteményeiben kerestem a lapot, sehol nem találtam. Nem őriz példányokat sem a Rákospalotai Múzeum, sem a Dokumentumtár, de még kerületi könyvtárak sem (ha valahol mégis akad ebből a periodikából, örülnék, ha jeleznék).

A Palota-Pestújhely tulajdonképpen elődje volt a mai önkormányzati lapoknak (Városházi Napló, Életképek), de mivel megjelenésének időszaka teljes egészében az elmúlt rendszerre esett, tartalmában keveredett a politikai propaganda és a kerület lakóit érintő problémák megtárgyalása. Péterfi Ferenc közösségfejlesztő, az Újpalotai Szabadidő Központ volt vezetője a helyi nyilvánosságról szóló publikációjában írja, hogy a tájékoztatás központosításával a sajtónak is egy rezsimet illetve kurzust kell szolgálnia, e lapok  eredményorientáltak, arról szóltak, hogy a helyi vezetés mit, miért csinál jól. Ez sajnos részben igaz a Palota-Pestújhelyre is, ugyanakkor számos hurráoptimista írás mellett a problémákkal is foglalkozott, bár olyan nem fordult elő - legalábbis a lap nem számolt be róla -, hogy a helyi nyilvánosság erejével sikerült volna megoldani bármilyen, a lakosságot foglalkoztató problémát.

palota_pestujhely_800.jpg

4 komment

Címkék: sajtó történelem 1989 1963 Rákospalota Pestújhely Újpalota Palota-Pestújhely újság XV. kerületi tájékoztató újság


2014.06.12. 07:19 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Károlyi István

kicsi_karolyi_istvan.jpg

A Károlyiak olyanok Rákospalotának és Újpestnek, mint a Grassalkovichok Soroksárnak, vagy a Zichyk Óbudának. Nélkülük nem lehet történelmet írni, sőt, nélkülük nem az lenne a mai Újpest, Rákospalota, Soroksár vagy Óbuda, amilyennek ismerjük, hiszen részben ők írták cselekedeteikkel e települések történelmét. A nemesség szerepe ugyan a történelemben ellenmondásos - vagyis tettek jót, rosszat egyaránt -, de a településekre gyakorolt hatásuk révén mégis meghatározói voltak e közösségeknek.

 

Károlyi István (Bécs, 1797. november 18. - Fót, 1881. június 12.)

Ha ma egy átlagembert megkérünk, soroljon fel néhány híres Károlyit, a zömnek valószínűleg Károlyi Mihály, a szociáldemokrata-arisztokrata miniszter- majd köztársasági elnökünk neve jut eszébe. A történelmi érdeklődésűeknek talán még bevillan az a Károlyi Sándor, aki 1703-ban elfogta Esze Tamást, és ezt személyesen jelentette az osztrák császárnak, majd miután II. Rákóczi Ferenc állt a szabadságharc élére, csatlakozott a kurucokhoz. Végigharcolta a szabadságharcot Rákóczi generálisaként, majd 1710-ben ismét a császár mellé állt és a kurucvilág végét jelentő szatmári békekötés létrehozásában szerzett érdemeket. Nekünk azonban azt a Károlyi Istvánt is ismernünk kell, aki a XIX. században Rákospalota földesura, perekben ellenfele, egyszersmind a falu legnagyobb támogatója volt.

3 komment

Címkék: történelem 1881 Újpest Fót 1797 Rákospalota Ember város Károlyi István


2014.05.21. 10:30 Rátonyi Gábor Tamás

Búcsú a kerület utolsó HÉV-állomásépületétől

kicsi_hev_nadasto_allomas.jpg

Miközben az anyaggyűjtéssel bíbelődtem, 2014 áprilisában lebontották a már igen rossz állapotban lévő, 1912-ben Rákospalota-Nádastó néven megnyitott, a bontásig Újpalota területén található helyiérdekű vasúti állomást. A 102 éves állomásépületnek valójában nem volt jelentős szerepe a kerület életében, a lakótelep felépítéséig viszonylag néptelen, mezőgazdasági művelés alatt álló területen feküdt, Újpalota építésének megkezdését követően nem sokkal pedig megszűnt a városi vasúti forgalom ezen a vonalon.

A címben szereplő állomásépület a nemrég bemutatott Pestújhely-Rákospalotai helyiérdekű vasút vonalán állt. Egészen az utóbbi időkig látható volt a XV. Késmárk utcában, a 231-es és 277-es buszok Késmárk utca 11. nevű megállójánál, valószínűleg azonban kevesen tudták, hogy állomásépületről van szó, hiszen sínek már rég nem voltak körülötte. Kétségtelen, hogy az épület nagyon rossz állapotban volt, és az is tény, hogy megmentése esetén ezen a távoli munkahelyi területen nehéz lett volna megfelelő funkciót találni neki. Egyébként - követendő példa lehetett volna - ugyanennek a helyiérdekű vonalnak a már szintén nem használt sashalmi állomásépületét nem bontották le, felújították és találtak neki funkciót (legalábbis az Urbanista blog 2009-es bejegyzése szerint)

4 komment

Címkék: történelem 2014 1952 közlekedéstörténet 1912 Rákospalota Újpalota Kinizsi utca Rákos út Késmárk utca helyiérdekű vasút állomásépület


2014.05.10. 23:59 Rátonyi Gábor Tamás

Száz éves a Hubay Jenő tér

kicsi_hubay_varoshaza.jpg

Nem csak a lakóházak lehetnek száz évesek, hanem a terek is - de legalábbis az elnevezésük. E bejegyzés megjelenése idején 100 éve történt, hogy 1914. május 10-én névadó ünnepség keretében Hubay Jenő térre keresztelték az Eötvös, Deák és (akkor) Szentmihályi és Tavasz utcák alkotta teresedést, amit abban az időben Deák, korábban Piac térnek hívtak. Az ünnepségen maga a névadó. Hubay Jenő és felesége is részt vett.

 

1914. február 4-én döntött a rákospalotai képviselőtestület arról, hogy utcát nevez el a híres hegedűművészről (Hubay rövid életrajzát lásd lent). A képviselők akkor csak arról határoztak, hogy valamelyik rákospalotai közterület viselje a mester nevét, azt azonban az elöljáróságra bízták, hogy melyik legyen ez az utca. Nem mellesleg: ezen a képviselőtestületi ülésen határoztak arról is, hogy az Imre utca az 1895-ben elhunyt templomépítő plébános, Beller Imre nevét vegye fel, de - ki tudja miért - akkor ez nem történt meg, az utca csak 1935-ben lett Beller.

1 komment

Címkék: történelem városháza 1914 utcanevek Rákospalota Hubay Jenő tér Ember város Hubay Jenő


2014.05.03. 12:15 Rátonyi Gábor Tamás

155 éves térkép a Nyaralónegyed kertészetéről

kicsi_lukacsy.jpg

Rákospalota két egyesületi kezelésben működő kertészetnek is helyt adott a XIX. században: az egyiket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) működtette Istvántelken, a másik a Kertészeti Társulat tulajdonában volt a mai Nyaralótelep területén. Ez utóbbi a Sződliget utca - Lukácsy Sándor utca - Sín utca határolta területen állt, ezt létesítette a "nemzet kertésze": Lukácsy Sándor. A Kertészeti Társulat faiskolájáról találtam egy térképet, ami az 1859-es állapotokat mutatja, vagyis azt, hogy miként nézett ki a Nyaralótelep e szeglete 155 évvel ezelőtt.

 

A térkép - vagyis inkább amolyan helyszínrajz-féle - először 1859-ben jelent meg a Kerti Gazdaság című szakfolyóiratban, majd 1975-ben is publikálták a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei című kiadványban. Ez utóbbiban olvasható P. Erményi Magdolna cikke Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséhez címmel, s ehhez kapcsolódva tette közzé a térképlapot, és az összes, a gazdaságban nevelt gyümölcsfa jegyzékét (ez az 1975-ös újraközlés tölthető le innen). Azt eddig is tudtuk, hogy a Lukácsy Sándor-féle kertészet a mai, róla elnevezett utca vonaláig húzódott, tehát ebben sincs újdonság, vagy eddig nem ismert ábrázolás, mégis érdemes felfigyelni néhány részletre.

9 komment

Címkék: térkép történelem 1860 1863 Rákospalota 1859 Lukácsy Sándor Lukácsy Sándor utca Kertészeti Társulat Nyaralónegyed Állomás köz Sződliget utca


2014.04.18. 02:34 Rátonyi Gábor Tamás

Pestújhely és Rákospalota HÉV-vonala

 

kicsi_hev_rakosszentmihaly.jpg

Amiről most írok, az egy olyan vonal, amelynek már a sínjei is eltűntek. A Rákosszentmihály felől érkező HÉV-ről van szó, amely keresztülhaladt Pestújhelyen és Rákospalotán, majd a Széchenyi téren csatlakozott az Újpest felé haladó villamoshálózathoz. Bár fennállásának időszaka alatt (1912-1953) mindvégig a BHÉV tulajdonában volt, mégis zömmel egyszerű villamoskocsik jártak erre. 1953-ban aztán a HÉV még névlegesen is megszűnt, helyette - rövidített útvonalon - előbb 69-es, majd 65-ös jelzéssel is villamos közlekedett. Aztán a villamosközlekedésnek is véget vetett az Újpalotai lakótelep felépítése és a Kelet-Nyugati metróvonal 1970-es átadása.

A XIX. század végén, XX. század elején elején nagy felfutása volt a helyiérdekű vasutaknak. Ahogy fejlődött Budapest, úgy fejlődött a tömegközlekedés is. A villamosvonalakat egymással folyton konkurenciaharcban álló magántársaságok építették és üzemeltették, közülük az egyik a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a BKVT volt. Ennek a vállalatnak a tulajdonában volt számos lóvasúti és villamosvonal mellett néhány helyiérdekű vasút is, melyeken akkor még gőzmozdony vontatta szerelvények jártak. A társaság úgy döntött: szétválasztja az elővárosi és a városi közlekedési ágazatot, így  1889-ben megalapították a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaságot, rövidítve a BHÉV-et - a mai HÉV elődjét.

2 komment

Címkék: történelem 1952 közlekedéstörténet 1912 Rákospalota Pestújhely Széchenyi tér Rákosszentmihály Beller Imre utca Késmárk utca helyiérdekű vasút Apolló utca Szent Korona útja


2014.04.06. 01:35 Rátonyi Gábor Tamás

Ybl 200: Az istvántelki Clarisseum - Szent István király plébániatemplom

kicsi_clarisseum.jpg

Ybl Miklós kevésbé ismert, kissé elfeledett alkotásai közé tartozik a megépítésekor Rákospalotához, 1950 óta azonban Budapest IV. kerületéhez tartozó Clarisseum, és azon belül a Szent István király plébániatemplom. Az Istvántelek városrészben található épületkomplexum alapkövét 1882-ben tették le, s 1884 tavaszán adták át. Kevésbé ismert, hogy a plébánia a Bakáts téri templom szerény utóda. Az épületek általános históriáira rácáfolva a 132 esztendős intézmény eredeti funkcióját - a gyermekek védelmét, oktatását - a mai napig megőrizte.

 

YBL 200

Ez a bejegyzés Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Ybllel kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, s innen elérhetők.

Az Ybl-bicentenárium programjai az Ybl Egyesület honlapján találhatók.

 

A Clarisseum Istvántelken található, ami jelenleg Budapest IV. kerületének városrésze, 1950 előtt azonban Rákospalotához tartozott - ezért kerül a templom története is ebbe a blogba. Az Istvántelket bemutató posztban már esett szó a területen működő intézményekről, így az 1827-ben alakult Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kertészképzőjéről is. Az OMGE istvántelki tevékenységére egyre kevesebb pénz jutott, így az 1891-re tulajdonképpen teljesen meg is szűnt. Ezzel párhuzamosan azonban Károlyi Sándorné Kornis Klára (más írásmóddal: Kornis Clarissa vagy Klarissza) és anyósa, Károlyi Istvánné 1870-ben megalapították a  Budapesti Első Gyermekmenhely Egyletet. Ez az egyesület több intézményt is működtetett, így a IX. Knezich utcában és Fóton is, azonban szükség volt egy szakmát adó iskolára is. Ezt hozták létre Istvántelken.

3 komment

Címkék: történelem templomok 1884 Újpest 1888 Rákospalota Ybl Miklós Istvántelek Clarisseum


2014.03.17. 13:37 Rátonyi Gábor Tamás

A Mézeskalács téri lakótelep

kicsi_mezeskalacs.jpg

Rákospalota és Pestújhely határán, a 62-es villamos végállomása, az úgynevezett Besenyő park körül több lakótelep is található, valósággal egybeérnek. Itt van a Bezsilla-kerti BM-telep, a Kolozsvár utcai szocreál lakótelep, idáig nyúlik a MÁV-telep, és itt található a Mézeskalács téri (leánykori nevén: Lenin úti) lakótelep is. Mint minden lakótelepnek, ez utóbbinak is van érdekessége: a panelházak úgynevezett Larsen-Nielsen technológiával készült elemekből épültek 1969 és 1973 között, és ebből a típusból talán csak itt található négyemeletes változat.

 

A Kolozsvár utcai szocreál lakótelepről sokan hiszik a mai napig, hogy belügyminisztériumi telep, pedig nem az. Ellenben a Mézeskalács téri lakótelep ízig-vérig BM-telep, a megrendelő építtető a szépnevű BM Anyagi és Technikai Csoportfőnökség Építési és Elhelyezési Osztálya volt. A lakótelepen elsősorban rendőrök és más belügyi dolgozók kaptak lakást, és tulajdonképpen ennek köszönheti a villamosvégállomás körüli tér a "Gumibot tér" gúnynevet, amit talán nem csak a kerületiek ismernek és használnak.

6 komment

Címkék: 1973 lakótelepek Mézeskalács tér Mézeskalács téri lakótelep Bán Ferenc


2014.03.04. 21:11 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Biharos Tóth István, bíró

kicsi_toth_istvan.jpg

Tóth István - vagy ahogy magukat megkülönböztették a Tóth-család egy másik ágától: biharos Tóth István - Rákospalota község, majd nagyközség legismertebb bírája volt 1862 és 1903 között. Vezetése alatt vált Rákospalota faluból nagyközséggé: megválasztásakor 2600 lakosa volt a településnek, nem sokkal leköszönése előtt a századfordulón már 25 ezren lakták Palotát. Ő volt a falu vezetője az úrbéri perek lezárásának idején, az ő idejében érkezett Palotára az első lóvasút és az első villamos is, és szintén az ő idejében hozták létre a Széchenyi-telepet, a későbbi Pestújhely alapját képző nyaralótelepet. A település fejlődése persze nem kizárólag az ő érdeme volt, de tett annyit a faluért és volt annyira népszerű, hogy negyven éven keresztül kisebb megszakításokkal mindig újraválasztották.

biharos Tóth István: Rákospalota, 1823. március 5. - Rákospalota, 1908. október 13.1

A Tóth család több generáción keresztül vezette Rákospalotát. Tóth István nagyapja - aki szintén István volt - 1700-ban telepedett le Rákospalotán, ahova Dunakesziről érkezett. Az akkori Árpád utca 11-ben volt háza (ma az Énekes utcai lakótelep található ott), és hamarosan bírónak választották. Az ő fia, B. Tóth János lett a következő bíró, majd az ő gyermeke, a mi Tóth Istvánunk bátyja, Tóth Ferenc lett az új vezetője a falunak. Így közel másfél évszázadon át kisebb-nagyobb megszakítással mindenkor Tóth volt a falu első emberének vezetékneve. A Tóth-család férfitagjai egyszerre voltak mesteremberek és parasztok. B. Tóth János mint bognár volt ismert, de földjén is dolgozott. Tóth István ugyan maga is kitanulta a bognármesterséget, és tovább is vitte a műhelyt, de Palota vezetőjeként vált a település legendás alakjává.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1908 1823 Rákospalota Ember város Tóth István


2014.02.24. 08:58 Rátonyi Gábor Tamás

Mitől pótlék a Pótlék-dűlő?

 

kicsi_karady.jpg

Ha nem is önálló városrész, de a kerületben meglehetősen ismert terület a MÁV-telep alatti, a Széchenyi út és a Rákospalotai körvasút sor közé eső úgynevezett Pótlék-dűlő. A családi házakkal beépített környék sem építészeti karakterét tekintve, sem más szempontból nem bír egyedi vagy különleges jellemzőkkel, viszonylagos ismertségét különös hangzású neve, a Pótlék-dűlő adja. Rákospalota utolsók egyikeként felparcellázott és beépült negyede nevének megfejtéséhez jócskán vissza kell szaladnunk az időben.

 

Nem akarom Ádámnál és Évánál kezdeni, ráadásul a történet igen összetett, egy másik posztban majd egyszer megírom, de a Pótlék-dűlő nevének megértéséhez az út a palotai úrbéri pereken keresztül át vezet. Az úrbéri perek a XVIII.-XIX. századi feudális Magyarországból a kapitalista Magyarországba való átmenet kísérői voltak, országszerte számos településen zajlottak, Mária Terézia idejében kezdődtek, és a XIX. század második felében zárultak le. Maga az úrbér (urbárium) a jobbágyok és a földesúr közti viszonyrendszert taglaló és szabályozó összeírás, illetve a jogok és kötelezettségek jegyzéke volt. Több más mellett ebben szabályozták a jobbágyok kötelezettségeit a földesuruk felé.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1860 1929 városrészek Rákospalota Széchenyi út Kolozsvár utca Pótlékdűlő úrbéri perek


2014.02.16. 00:01 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Madarász Viktor és Madarász Adeline

kicsi_madarasz.jpg

Szögezzük le: Madarász Viktor nem volt rákospalotai, sem pestújhelyi, sosem lakott sem itt, sem ott. Az akkor Gömör megyéhez tartozó Csetneken született 1830-ban, s Budapest II. kerületében állították ki halotti anyakönyvi kivonatát 1917-ben. Lánya, Adeline azonban a felszabadulást követően, 1962-ben bekövetkezett haláláig itt élt a Sződliget utca 47-ben. Adeline mint kerületi lakos adományozott a Rákospalotai Múzeumnak számos festményt, bútort, iratot, használati tárgyat édesapja hagyatékából, valamint több képet, amit maga festett. Így lett a múzeumnak számottevő Madarász-anyaga, s így, a lánya révén alakult ki kapcsolat Madarász Viktorral - halálát követően - Rákospalotának.

 

Madarász Viktor: Csetnek, 1830. december 14. - Budapest, 1917. január 10.

Madarász Viktor Csetneken (ma: Štítnik, Szlovákia) született 1830-ban. Jogot hallgatott Pozsonyban, mikor kitört az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, ekkor lépett be a hadseregbe. Mivel 17 éves volt, a sorozóbizottság előtt pipát szorongatva próbálta magát idősebbnek feltüntetni - sikertelenül. Annak ellenére, hogy a hadi szolgálathoz fiatalnak bizonyult, végül engedték, hogy honvédségi kötelékbe lépjen, végig is harcolta a szabadságharcot. Egész későbbi életét és világnézetét meghatározta ez az időszak: haláláig tartotta magát az 1848-as eszmékhez.

Szólj hozzá!

Címkék: Rákospalota Ember város Madarász Viktor Madarász Adeline


süti beállítások módosítása