Volt egy helyi folyóirat, amely előbb Palota-Pestújhely néven jelent meg 1963 és 1983 között, majd 1989-ig XV. kerületi tájékoztató címmel, de jogfolytonosan. A lapot a XV. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront közösen adta ki, tartalmilag átmenetet képzett a népfrontos propaganda és ma ismert helyi lapok között. Azért írtam, hogy elfeledett, mert mikor a kerület közgyűjteményeiben kerestem a lapot, sehol nem találtam. Nem őriz példányokat sem a Rákospalotai Múzeum, sem a Dokumentumtár, de még kerületi könyvtárak sem (ha valahol mégis akad ebből a periodikából, örülnék, ha jeleznék).

A Palota-Pestújhely tulajdonképpen elődje volt a mai önkormányzati lapoknak (Városházi Napló, Életképek), de mivel megjelenésének időszaka teljes egészében az elmúlt rendszerre esett, tartalmában keveredett a politikai propaganda és a kerület lakóit érintő problémák megtárgyalása. Péterfi Ferenc közösségfejlesztő, az Újpalotai Szabadidő Központ volt vezetője a helyi nyilvánosságról szóló publikációjában írja, hogy a tájékoztatás központosításával a sajtónak is egy rezsimet illetve kurzust kell szolgálnia, e lapok  eredményorientáltak, arról szóltak, hogy a helyi vezetés mit, miért csinál jól. Ez sajnos részben igaz a Palota-Pestújhelyre is, ugyanakkor számos hurráoptimista írás mellett a problémákkal is foglalkozott, bár olyan nem fordult elő - legalábbis a lap nem számolt be róla -, hogy a helyi nyilvánosság erejével sikerült volna megoldani bármilyen, a lakosságot foglalkoztató problémát.

Válogatás a lap számaiból

A lap számait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjteményében néztem át, de mint hosszas kutakodás után kiderült: az Országos Széchényi Könyvtár is őriz belőle példányokat. A gyűjteményben egy-egy évből kettő, legfeljebb négy lapszám volt megtalálható. Általában valamelyik állami ünnep környékén jelent meg a lap, ha április vagy május volt az egyik megjelenés (április 4.: Magyarország felszabadulásának ünnepe, május 1.: a munka ünnepe), akkor novemberben jelent meg a következő (november 7.: a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója). Ha márciusban jelent meg egy szám (március 21.: a Tanácsköztársaság kikiáltásának időpontja), akkor szeptemberben az "Alkotmányünnep" (augusztus 20.) köré szerveződött a másik. Előfordult, hogy egy évben négy lapszámot is kiadtak, s ezek megjelenését a fenti ünnepek valamelyikéhez igazították. Ezek az évfordulós megjelenések persze jelentősen befolyásolták egy-egy szám tartalmát.

Az első néhány évben nem tüntettek fel szerkesztőt az újság impresszumában, csak a felelős kiadót tudjuk: ő Samu Lajos VB-titkár* volt. Szerkesztőt csak 1974-től tüntettek fel, először Szántó Gábor neve szerepel itt, míg a felelős kiadó Padisák Mihályné lett, aki akkor a kerület közművelődésének tanácsi vezetője volt. 1975-től a felelős kiadó Pataki Béla, '76-ban a szerkesztő Hajdú György, '78-tól Sándor Teréz. Az 1984 áprilisától megjelenő XV. kerületi hírek szerkesztőbizottságának elnöke Burdza Emilné tanácselnök-helyettes, felelős szerkesztő Sándor Teréz. Az utolsó szám 1989 januárjában jelent meg (XVI. évfolyam 1. szám), ennek már főszerkesztője is van: Katona Attila. A lap 1967 és 1970, 1970 és 1974, valamint 1980 és 1983 között egyáltalán nem jelent meg (vagy legalábbis a FSZEK nem őriz példányokat ebből az időszakból). Időszakos szünetek egyébként is jellemzik a lapot - vagy csak hiányos a FSZEK gyűjtése. Az azonban bizonyos, hogy választásokkor (pl. tanácstagi választások), és az akkoriban jelesnek számító ünnepek kerek évfordulójakor igyekeztek kiadni az újságot.

Megemlékezés a Szentmihályi úti temetőben felállított szovjet hősi emlékműről (más forrás 1949-re teszi felállítását)

Talán nem meglepő, hogy a lap kiadásának történetéről semmilyen információt nem találtam. Sem a lap létrehozásának okát, sem céljait pontosan nem ismerjük, de az sem kizárt, hogy különösebb koncepció sem húzódott a folyóirat mögött, az országban általánosnak mondható propaganda és tájékoztatás szándékával jelent meg az újság. Mivel a lapban nem jelent meg példányszáminformáció, azt sem tudjuk hány emberhez juthatott el akkoriban; széles körben ismert volt, vagy csak intézmények jutottak hozzá? Hogy zajlott a terjesztés? Ezekről nincs információ. A lap kezdetben hatalmas, lepedőnyi nagyságban jelent meg, hogy aztán később - 1978 után - egyre kisebb, kézben könnyebben fogható méretet öltsön.

1983-ban jelent meg az utolsó szám Palota-Pestújhely néven, majd 1984-től már XV. kerületi tájékoztató címmel adták ki, s, az évfolyamot folyamatosan számozták tovább (1984: XI. évfolyam katalógus), így érzékeltetve a jogfolytonosságot. A hirtelen névváltásra nincs magyarázat, igaz, elképzelhető, hogy egyes lapszámok hiányoznak a FSZEK gyűjteményéből. Valószínűleg régóta feszíthette a lapkészítőket annak az ellentétnek a feloldatlansága, hogy a lap címében a  Palota inkább Rákos-, mint Újpalotára utal. A lap indulása óta ugyanis felépült Újpalota, a városrészek száma már nem kettő (mint a lap címében), hanem három.

"Vidám majális" - május elsejei program 1967-ből

A lap szellemiségben, a közölt híranyagban tökéletesen leképződik a Kádár-korszak politikai mentalitása, illetve annak változása. Kezdetben a munkásmozgalmi vonal megkerülhetetlen volt, illetve számos propagandacikk is napvilágot látott. Később, a '80-as években már olyan témák is előkerültek, melyek nélkül ma már nem is létezik helyi sajtó: egészséges életmód, sportsikerek, környezetvédelem. A valós problémák, a lakosság jelentős részét érintő, vagy foglalkoztató kérdések a lapból kimaradtak, így az M3-as autópálya bevezető szakaszának megépítéséről, vagy a szemétégető károsanyag-kibocsátásáról nem találtam hírt, legfeljebb a forgalmi rend változásait taglaló, esetleg az új üzem működéséről szóló rövid tájékoztatást.

Mindemellett számos olyan apró hír, információ, vagy csak töredék olvasható a lapban, ami mutatja a kerület lakosainak a mindennapjait. Mint emlékezetes: a XV. kerület infrastrukturális fejlesztések tekintetében a '80-as évekig elmaradott volt: a csatornázás, vízvezeték, közvilágítás, a járdák és az utak burkolatlansága sok nehézséget okozott a hétköznapokban. Az írások zöme nem erről az oldalról közelítette meg a témát, hanem az ezeken a területeken történt csekély előrelépések felnagyításával, vagy példamutatással. Például: társadalmi munkában épül a főcsatorna, vagy a lakók összefogásával, és anyagi áldozatvállalásával épül járda itt vagy ott, stb.

Tekintettel arra, hogy a kerülettel kapcsolatos helytörténeti publikációk zöme általában az 1950-ig terjedő időszakról szól,  érdekes, és egyedi lenyomata a kerület 1950 utáni életének ez a folyóirat. Minden esendőségével, torzításával együtt képet fest az 1963-1989 közötti időszakról, a hétköznapokról éppúgy, mint a politikai irányvonalról, a lakókat körülvevő erőtérről.

* VB = végrehajtó bizottság, a VB-titkár feladatai körülbelül megegyeztek a mai önkormányzati jegyzők feladatával

 A lap híreiből a későbbiek során több posztot is összeállítok majd:

• Miről írt a Palota-Pestújhely? I. rész: hírek '63-70-ig
• Miről írt a Palota-Pestújhely? II. rész: hírek '70-83-ig
• Miről írt a XV. kerületi tájékoztató? III. rész: hírek '84-89-ig

Forrás:

Palota-Pestújhely, valamint XV. kerületi tájékoztató folyóiratok
Péterfi Ferenc: Helyben, nyilvánosan (PC Lemezújság, 1989. 14. szám)