Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.06.28. 12:53 Rátonyi Gábor Tamás

Palota-Pestújhely: a kerület elfeledett újságja

kicsi_palota_-_pestujhely.jpg

Volt egy helyi folyóirat, amely előbb Palota-Pestújhely néven jelent meg 1963 és 1983 között, majd 1989-ig XV. kerületi tájékoztató címmel, de jogfolytonosan. A lapot a XV. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront közösen adta ki, tartalmilag átmenetet képzett a népfrontos propaganda és ma ismert helyi lapok között. Azért írtam, hogy elfeledett, mert mikor a kerület közgyűjteményeiben kerestem a lapot, sehol nem találtam. Nem őriz példányokat sem a Rákospalotai Múzeum, sem a Dokumentumtár, de még kerületi könyvtárak sem (ha valahol mégis akad ebből a periodikából, örülnék, ha jeleznék).

A Palota-Pestújhely tulajdonképpen elődje volt a mai önkormányzati lapoknak (Városházi Napló, Életképek), de mivel megjelenésének időszaka teljes egészében az elmúlt rendszerre esett, tartalmában keveredett a politikai propaganda és a kerület lakóit érintő problémák megtárgyalása. Péterfi Ferenc közösségfejlesztő, az Újpalotai Szabadidő Központ volt vezetője a helyi nyilvánosságról szóló publikációjában írja, hogy a tájékoztatás központosításával a sajtónak is egy rezsimet illetve kurzust kell szolgálnia, e lapok  eredményorientáltak, arról szóltak, hogy a helyi vezetés mit, miért csinál jól. Ez sajnos részben igaz a Palota-Pestújhelyre is, ugyanakkor számos hurráoptimista írás mellett a problémákkal is foglalkozott, bár olyan nem fordult elő - legalábbis a lap nem számolt be róla -, hogy a helyi nyilvánosság erejével sikerült volna megoldani bármilyen, a lakosságot foglalkoztató problémát.

palota_pestujhely_800.jpg

Válogatás a lap számaiból

A lap számait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjteményében néztem át, de mint hosszas kutakodás után kiderült: az Országos Széchényi Könyvtár is őriz belőle példányokat. A gyűjteményben egy-egy évből kettő, legfeljebb négy lapszám volt megtalálható. Általában valamelyik állami ünnep környékén jelent meg a lap, ha április vagy május volt az egyik megjelenés (április 4.: Magyarország felszabadulásának ünnepe, május 1.: a munka ünnepe), akkor novemberben jelent meg a következő (november 7.: a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója). Ha márciusban jelent meg egy szám (március 21.: a Tanácsköztársaság kikiáltásának időpontja), akkor szeptemberben az "Alkotmányünnep" (augusztus 20.) köré szerveződött a másik. Előfordult, hogy egy évben négy lapszámot is kiadtak, s ezek megjelenését a fenti ünnepek valamelyikéhez igazították. Ezek az évfordulós megjelenések persze jelentősen befolyásolták egy-egy szám tartalmát.

Az első néhány évben nem tüntettek fel szerkesztőt az újság impresszumában, csak a felelős kiadót tudjuk: ő Samu Lajos VB-titkár* volt. Szerkesztőt csak 1974-től tüntettek fel, először Szántó Gábor neve szerepel itt, míg a felelős kiadó Padisák Mihályné lett, aki akkor a kerület közművelődésének tanácsi vezetője volt. 1975-től a felelős kiadó Pataki Béla, '76-ban a szerkesztő Hajdú György, '78-tól Sándor Teréz. Az 1984 áprilisától megjelenő XV. kerületi hírek szerkesztőbizottságának elnöke Burdza Emilné tanácselnök-helyettes, felelős szerkesztő Sándor Teréz. Az utolsó szám 1989 januárjában jelent meg (XVI. évfolyam 1. szám), ennek már főszerkesztője is van: Katona Attila. A lap 1967 és 1970, 1970 és 1974, valamint 1980 és 1983 között egyáltalán nem jelent meg (vagy legalábbis a FSZEK nem őriz példányokat ebből az időszakból). Időszakos szünetek egyébként is jellemzik a lapot - vagy csak hiányos a FSZEK gyűjtése. Az azonban bizonyos, hogy választásokkor (pl. tanácstagi választások), és az akkoriban jelesnek számító ünnepek kerek évfordulójakor igyekeztek kiadni az újságot.

szovjet_hosok.jpgMegemlékezés a Szentmihályi úti temetőben felállított szovjet hősi emlékműről (más forrás 1949-re teszi felállítását)

Talán nem meglepő, hogy a lap kiadásának történetéről semmilyen információt nem találtam. Sem a lap létrehozásának okát, sem céljait pontosan nem ismerjük, de az sem kizárt, hogy különösebb koncepció sem húzódott a folyóirat mögött, az országban általánosnak mondható propaganda és tájékoztatás szándékával jelent meg az újság. Mivel a lapban nem jelent meg példányszáminformáció, azt sem tudjuk hány emberhez juthatott el akkoriban; széles körben ismert volt, vagy csak intézmények jutottak hozzá? Hogy zajlott a terjesztés? Ezekről nincs információ. A lap kezdetben hatalmas, lepedőnyi nagyságban jelent meg, hogy aztán később - 1978 után - egyre kisebb, kézben könnyebben fogható méretet öltsön.

1983-ban jelent meg az utolsó szám Palota-Pestújhely néven, majd 1984-től már XV. kerületi tájékoztató címmel adták ki, s, az évfolyamot folyamatosan számozták tovább (1984: XI. évfolyam katalógus), így érzékeltetve a jogfolytonosságot. A hirtelen névváltásra nincs magyarázat, igaz, elképzelhető, hogy egyes lapszámok hiányoznak a FSZEK gyűjteményéből. Valószínűleg régóta feszíthette a lapkészítőket annak az ellentétnek a feloldatlansága, hogy a lap címében a  Palota inkább Rákos-, mint Újpalotára utal. A lap indulása óta ugyanis felépült Újpalota, a városrészek száma már nem kettő (mint a lap címében), hanem három.

vidam_majalis.jpg"Vidám majális" - május elsejei program 1967-ből

A lap szellemiségben, a közölt híranyagban tökéletesen leképződik a Kádár-korszak politikai mentalitása, illetve annak változása. Kezdetben a munkásmozgalmi vonal megkerülhetetlen volt, illetve számos propagandacikk is napvilágot látott. Később, a '80-as években már olyan témák is előkerültek, melyek nélkül ma már nem is létezik helyi sajtó: egészséges életmód, sportsikerek, környezetvédelem. A valós problémák, a lakosság jelentős részét érintő, vagy foglalkoztató kérdések a lapból kimaradtak, így az M3-as autópálya bevezető szakaszának megépítéséről, vagy a szemétégető károsanyag-kibocsátásáról nem találtam hírt, legfeljebb a forgalmi rend változásait taglaló, esetleg az új üzem működéséről szóló rövid tájékoztatást.

Mindemellett számos olyan apró hír, információ, vagy csak töredék olvasható a lapban, ami mutatja a kerület lakosainak a mindennapjait. Mint emlékezetes: a XV. kerület infrastrukturális fejlesztések tekintetében a '80-as évekig elmaradott volt: a csatornázás, vízvezeték, közvilágítás, a járdák és az utak burkolatlansága sok nehézséget okozott a hétköznapokban. Az írások zöme nem erről az oldalról közelítette meg a témát, hanem az ezeken a területeken történt csekély előrelépések felnagyításával, vagy példamutatással. Például: társadalmi munkában épül a főcsatorna, vagy a lakók összefogásával, és anyagi áldozatvállalásával épül járda itt vagy ott, stb.

Tekintettel arra, hogy a kerülettel kapcsolatos helytörténeti publikációk zöme általában az 1950-ig terjedő időszakról szól,  érdekes, és egyedi lenyomata a kerület 1950 utáni életének ez a folyóirat. Minden esendőségével, torzításával együtt képet fest az 1963-1989 közötti időszakról, a hétköznapokról éppúgy, mint a politikai irányvonalról, a lakókat körülvevő erőtérről.

* VB = végrehajtó bizottság, a VB-titkár feladatai körülbelül megegyeztek a mai önkormányzati jegyzők feladatával

 A lap híreiből a későbbiek során több posztot is összeállítok majd:

Forrás:

Palota-Pestújhely, valamint XV. kerületi tájékoztató folyóiratok
Péterfi Ferenc: Helyben, nyilvánosan (PC Lemezújság, 1989. 14. szám)

 

4 komment

Címkék: sajtó történelem 1989 1963 Rákospalota Pestújhely Újpalota Palota-Pestújhely újság XV. kerületi tájékoztató újság


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr556300712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kerületi könyvtárban nem érdemes ilyen lapot keresni (sőt másmilyent sem), ugyanis a periodikákat selejtezik év végén.
Sződliget utcai sporttelep és tekepálya - ez hol volt? Vagy ez az iskola melletti üres telek leánykori neve?

Zalka Művelődési otthon - ezt sem tudom, hogy hol volt, ha csak nem a Növényolaj kultúrháza (?)
@die nadel: A Sződligetet én sem tudom pontosan, lehet, ott volt, ahol Te írod.

A Zalka Pestújhelyen volt, a mai József Attila u. - Pestújhelyi út sarkán (Emlék tér) álló volt ipartestületi székház volt a Zalka művház (korábban József Attila művház), talán a '70-es ('80-as?) években zárták be, azóta üresen áll.
Köszi. A Sződligettel kapcsolatban, az én gyerekkoromban egyetlen ilyen telek volt ott, az általános iskola mellett volt, én már csak két leharcolt kézilabdakapura és szintén két darab beton pingpongasztalra emlékszem. Valszeg ez lehetett a sporttelep egykor.
süti beállítások módosítása