Budapest, XV. kerületi blog

A Pestújhelyi temetőt mint bizonyára sokan tudjátok azért kellett felszámolni, mert részben a helyére építették az Újpalotai lakótelepet. A fentrol.hu oldalán korabeli légifotókat tesznek közzé, és most egy megrázó erejű kép is felkerült: épül a lakótelep, és igen pontosan kirajzolódik az alatta…

Korábban már írtam a Kossuth-szoborról, akkor a költségek fedezetére indított gyűjtés és a szervezés állt az középpontban. Ma kicsit nagyobb perspektívában vizsgálom a szobor történetét: vajon tényleg igaz az a legenda, hogy ez volt-e az első Kossuth-szobor Budapesten? Nos, a válasz dodonai: igen…

Bizony, ilyenek is voltak Rákospalotán - sőt, Mussolini térből Pestújhelyre is jutott egy. Hogy lehetséges ez? Buza közismert könyvében többször is hitet tesz amellett, hogy településeinken sosem voltak többségben a szélsőségesek, mégis két fasiszta vezér nevét is őrizték közterületnévként. A…

Régóta bennem van egy különös, romantikus történet a valaha Rákospalotán élt Mirza hercegnéről, aki családi kapcsolatai révén birtokolt egy hírhedt épület: az Andrássy út 60-at, ami előbb a nyilasok "Hűség háza", majd az államvédelem - ÁVO, illetve ÁVH - székháza lett. A különös sorsú hercegné -…

Korábban olvashattatok már Rákospalota és Pestújhely HÉV-vonaláról, amin ugyan valójában villamos járt, de a BHÉV építette, sokáig hévként emlegették. Most egy másik palotai helyiérdekű vasútról fogok írni, a Rákospalota-Vác-gödöllőiről, ami ma is közlekedik, csak már a MÁV üzemeltetésében, mint…

Lehet, hogy már régóta elérhető a neten, ám én csak a közelmúltban bukkantam rá arra az urbáriumra, amit 1770-ben kötöttek Palota jobbágyai és zsellérei gróf Fekete György földesúrral. A Hungaricana oldalán közzétett dokumentum sok érdekességet tartalmaz, alant pl. újraközlöm az abban szereplő…

A pestújhelyi vendéglős-kávéházas Szabó-család története nem ismeretlen azok előtt, akik olvasták Buza Péter pestújhelyi könyvét. A família tagjainak három vendéglőjük-kávéházuk volt a településen, s a család egyik ágának tagjai személyes ismeretségben voltak Kádár Jánossal, másik ága pedig Horthy…

Ahhoz képest, hogy a fővárosban a szervezett áramszolgáltatás 1893-ban indult meg, Rákospalotán csak meglehetősen későn, 1912-ben gyulladt fel az első elektromos közvilágítási lámpa, és ugyanekkortól számíthatjuk az áramszolgáltatást is a településen. Palota az áramot a szomszédos Újpesten működő…

Rég terveztem már, hogy írok a rákospalotai Villasorról, aztán megtette helyettem Lőrincz Róbert: remek cikke az Újpesti Helytörténeti Értesítőben jelent meg (innen letölthető), és sorra veszi a villasor épületeit, lakóit. Ugyanakkor még az elmúlt időben is kaptam kérdéseket…

Valójában sem Rákospalota, sem Újpest irodalmi életében, sőt társaséletében nem volt szerepe Passuth László írónak. Mégis: évtizedig lakott a rákospalotai villasoron édesanyja házában, ami aztán később a család birtokába került - az épület ma is áll, új tulajdonosa…

1909-10-ben önállóságot nyert Széchenyi-telep, a későbbi Pestújhely. Az elszakadási mozgalom komoly hullámokat vetett, az elkövetkező két évtizedben Rákospalota több településrészén felvetődött ugyanez a kérdés - általában azonban nem az önállóságot, hanem az Újpesthez csatlakozást szorgalmazták a…

Természetesen nem az utcák vesztek el, és nem is a nevük. Arról van szó, hogy megtaláltam az eddig ismert legrégebbi hivatalos palotai utcaelnevezési határozatot 1885-ből, amiben három utcanév szerepel. De egyiket sem tudom azonosítani, vagyis hogy melyik mai utcát hívhattak úgy,…

A Rákospalotai erdő (ismert még: Grófi erdő, Urasági erdő, nagyerdő és Palotai erdő néven is) kb. 1810 és 1918 között állt Rákospalota azon részén, ami ma már a IV. kerülethez tartozik. Viszonylag kis erdő volt, 100-150 holdnyi, és zömében akác- és nyárfákból állt.…

A közzétett 1930-as pestújhelyi iparosjegyzékhez kapcsolódóan érdemes azt is megtudni, hogy miként alakultak ki az ipartestületek és mi volt a szerepük. Hogy alakultak át a céhek ipartestületté, és mitől vált koszorús mesterré valaki? Ebből az általánosabb, nem csak Rákospalotához és Pestújhelyhez…

 Kezembe akadt egy 1930-ban megjelent (vélhetően 1929-ben gyűjtött adatokat tartalmazó) könyv, A magyar ipar almanachja (ez az). Dr. Ladányi Miksa szerkesztette, egy külön kiadót is szerveztek a rendszeres megjelenésre, ám csak 1928 és 1932 között adták ki - rossz volt az…

A Pestújhelyi alapító triumvirátus egyik tagjáról, Gerecze Péterről olvashattatok már. Bezsilla Nándornak korábban nem volt köze Rákospalotához, a Pest megyei Turán született, s Budapesten lakott, amikor a Széchenyi-telep parcellázásába belekeveredett. Ez azonban nem egyszerűen egy üzleti…

A Rákospalotai Múzeumról nemrég olvashattatok, s ott említettem egy izgalmas időszakot, mikor a múzeum régi épületét az Énekes (Kossuth) utcai lakótelep építésére hivatkozva le akarták bontani. A múzeum munkatársai sűrű levelezéssel, benne kisebb-nagyobb lódításokkal próbálták megmenteni az épületet…

Az a benyomásom, hogy a rákospalotaiak ismerik és kedvelik Lotz Károly: Rákospalotai híd című, 1879-ben alkotott festményét. Hogy kedvelt kép, az érthető: annak a korszaknak a végén készült, amikor a pestiek felfedezték maguknak a falut. Zsánerképről van szó, ami egy nagyon…

1969-70 között rendezte meg a Magyar Televízió a Fekete-fehér, igen-nem című helytörténeti vetélkedőt Budapesten. A műsor az 1950-ben kialakított Nagy-Budapest első össznépi versengése volt, nem mellesleg máig ható lendületet adott a helytörténeti kutatásoknak, s az…

Valahogy úgy adódott, hogy a rákospalotai reformátusokat többször is lelkészdinasztiák vezették. Időben közelebb idősebb és ifjabb Simonfi Sándor, a múlt század első felében pedig idősebb és ifjabb Benkő István. Ez a bejegyzés ifj. Benkő Istvánról szól, akit a megjelenés…