Budapest, XV. kerületi blog

Természetesen nem az utcák vesztek el, és nem is a nevük. Arról van szó, hogy megtaláltam az eddig ismert legrégebbi hivatalos palotai utcaelnevezési határozatot 1885-ből, amiben három utcanév szerepel. De egyiket sem tudom azonosítani, vagyis hogy melyik mai utcát hívhattak úgy, ahogy 1885-ben elkeresztelték őket. De nem csak én nem tudom, mert sokakat megkérdeztem, akik ismerhetik Palota múltját, ám senkinek nem volt pontos magyarázata. Próbáljuk megfejteni együtt!

Néhány hónappal ezelőtt a levéltárból kikértem Rákospalota 1875 és 1889 közötti közgyűlési jegyzőkönyveit. Ez egy nagyalakú könyv, melynek lapjaira (bizony néha gyötrelmesen nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható) kézírással rótták be a gyűlések témáit, jegyzőkönyvét, határozatait. Ebben találtam Palota legrégebbi ismert utcanév elnevezési határozatát. Eszerint 1885. május 16-án, 6. tárgysorban a rákospalotai képviselőtestület az alábbi döntést hozta:

A pamutfonó gyár melletti utca Határ sor. A grófi útról vezető
 utca mely a gyár mellett vonul el Új Gyár utca.  Nádaskay telke
 melletti utca Liget utca neveket kap

És kiegészítették ezzel:

Felhatalmaztatik ezúttal a bíró, miként egy nagyobb táblát "Rpalota nagyközség" felirattal készíttessen, mely a pamutfonó és szövőgyár mellett állíttassék fel és a többi kisebb táblákat az utczák elnevezéséről is készíttesse el.

A határozatban említett bíró maga Tóth István volt, aki alá is írta a jegyzőkönyvet. Az utcanevekkel az a probléma, hogy sem Buza Péter Palotai tegnapok című könyvének utcanévjegyzékében, sem a nagyobb Buza-Mészáros-Ráday-féle Budapesti utcanévlexikonban nem szerepelnek. Vagyis nem tudjuk, hogy melyek voltak ezek az utcák, amelyeket a fenti Határ sor, Új Gyár és Liget utca nevekkel illettek. De nem baj, van egy 1884-es térképünk. Ezt semmiképpen ne tessenek természetes dolognak venni, igen kevés térkép van ebből az időszakból, kész csoda, hogy a határozat születésének évköréből pont van egy. Így néz ki:

Rákospalota 1884-ben (forrás: OSZK Digitális képarchívum)

A térképpel azonban több probléma is van. Az egyik, hogy nagyon kevés utcanév van rajta feltüntetve. Gyakorlatilag csak a főbb útvonalak nevei olvashatók le róla, az általunk keresett utcanevek már nem. Persze, vegyük figyelembe, hogy a térkép 1884-es, az utcanevek azonban egy évvel későbbiek. Én azonban úgy vélem, hogy maguk az utcák már megvoltak korábban is, de még névtelen közterületként, vagyis nagy valószínűséggel ezen a térképen a keresett utcák már látszanak, csak éppen nem tudjuk melyek azok. A másik probléma, hogy ez a térkép szerintem nem 1884-ben készült. Volt ugyanis Novák József Lajosnak egy többrészes, alapos néprajzi leírása Rákospalotáról, mely a Néprajzi Értesítő 1913-14-es számaiban jelent meg. Ez a térkép ott látott napvilágot - konkrétan 1913-ban. A térképen látható jelekből (ábraszámból, a számozott jelekből és a Rákospalota név egybeírásából) arra következtetek, hogy ez a térkép egy másolat, melynek az eredetije ugyan valóban 1884-es lehetett, de talán több vagy más adatokat is tartalmazhatott.

 Nincs rajta például a határozatban említett pamutfonó gyár, de rajta van a Grófi út - bár ez nem nagy segítség, hiszen közismert, hogy a mai Károlyi Sándor utcát hívták ekként. Az tudjuk, hogy az Új Gyár utca a Grófi útból nyílt, és a "gyár" - vélhetően a pamutfonó gyár - mellett haladt. A Grófi útból a térképen három utca nyílik: egy a Szilas-patak fölött, a mai Közvágóhíd utca vonalában. Egy pont a patak alatt, a mai Anyácska utca helyén, végül egy a Grófi út kiindulópontjaként a mai Pozsony utca. A határozat úgy fogalmaz, hogy "a grófi útról vezető
 utca", vagyis a Pozsony utcát kizárhatjuk, az nem a Grófi útról vezet, hanem épp ellenkezőleg, abból indul ki a mai Károlyi Sándor utca. Marad a Közvágóhíd és az Anyácska utca. Bizony, mindkettő vezethetett a pamutfonó gyár mellett.

A rákospalotai községháza, ahol az utcanevekről is döntöttek - azóta lebontották, telkén épült a reformátusok tűtornyos temploma

Mint tudjuk Palotának ezen a fertályán voltak textilipari üzemek: az olajgyár valaha posztógyárként működött, utoljára 1848-49-ben állítottak elő itt egyenruhát a szabadságharc honvédseregének. Az Első Rákospalotai Kötő- és Kötszövőgyár Rt., amiről a mai - szintén a közelben található - Szövőgyár utca van elnevezve azonban majd csak 1912-ben jön létre. De pamutfonógyár? Ez vajon hol lehetett? Valamelyik korábbi vagy későbbi textilipari üzem helyén? Ez tehát nem vezet minket közelebb.

Van egy 1907-ben kelt, szintén utcákat elnevező határozatunk is eredetiben. Többek közt ezt írja:

3.; a javítóintézet háta mögött az Árpád út folytatása "Rét utca"
4.; a Vágóhíd előtt levő hossz utca "Vágóhíd utca"

legyen

Ezek az utcanevek szintén nem szerepelnek a lexikonokban. Nos, az első utca (a 3.; számmal jelölt) lehetne az Anyácska utca is, ami noha nem egyenes folytatása az Árpád (ma: Énekes) utcának, mégiscsak azon keresztül lehetett kijutni a Grófi útra. A másodikra nem lehet nem ráismerni: az a mai Közvágóhíd utca. De ha bármelyiknek is volt régen másik neve, akkor miért nem azon hivatkoztak rájuk? Elfelejtődött volna a régi utcanév (ti. a Határ sor és az Új Gyár utca)? Vagy soha nem hajtották végre ezt az 1884-es utcanév határozatot? Hogy hívhatták ezeket az utcákat 1884 és 1907 között?

A Liget utcával más problémák vannak. Nádaskay-telket - amit az utcanév-határozat említ - egyet biztosan ismerünk: a mai Sződliget - Lukácsy Sándor - Sín utcák között terült el, korábban már olvashattatok róla. Igenám, de Nádaskayéknak ezt a telkét 1859-ben Lukácsi Sándor megvásárolta, hogy itt hozza létre a kertészképzőjét. Nádaskayéknak lehetett másutt is telkük Rákospalotán, sőt, mivel többgenerációs palotai családról van szó, akár több telek is szóbajöhet, ezekről azonban nincs átfogó képünk. Azt például bizonyosan tudjuk, hogy 1885-ben már a Villasoron laktak Nádaskay-leszármazottak. Ez azonban nem az ő telkük volt, hanem Varga Ferenc nagyműveltségű állatorvosé, aki 1874-ben költözött oda. Tehát megint nem jutottunk közelebb: ugyan egy-egy telek elnevezése akár évtizedekig is közszájon foroghatott azt követően, hogy a telek már rég gazdát cserélt, de arra bizonyítékot találni, hogy a határozatban szereplő Nádaskay-telek valójában a Lukácsyék telke volt, és az amelletti valamelyik utcát (legvalószínűbb, hogy a mai Sződligetet) keresztelték volna akkor Ligetre, szinte lehetetlen.

Ha van tippetek, ötletetek, logikus érvetek valamelyik fenti utca beazonosítására, írjatok bátran ide, vagy a Facebookra, vagy küldjetek e-mailt!

Források:

Budapest Főváros Levéltára V.572.a 2. kötet
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Központ 1995)
Buza Péter - Mészáros György - Ráday Mihály: Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter 2003)