Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2017.05.17. 14:42 Rátonyi Gábor Tamás

Rákospalota két Palota mozija

kicsi_palota_mozi.jpg

Bár mozibarátok már korábban közreadták kutatásaik eredményét, a palotaiak közül még mindig kevesen tudják, hogy két Palota nevű mozi is volt a kerületben (de Budán a Tabán mozi is Palota néven futott 1944-ig). A két palotai mozi azért keveredhet össze a fejekben, mert mindkettő az Arany János utca közelében feküdt, igaz, e hosszú utca két, egymástól távol eső pontján. Az egyik a Klapka a másik az Eötvös utca közelében, és persze nem egyidőben nevezték ezeket Palota mozinak.

A régebbi Palota mozival kapcsolatban a levéltárból előkerült a moziépület építési engedélye is 1914-ből, ezért az adatok biztosak. 2014-ben már olvashattátok az akkor százéves házakról szóló bejegyzésben, hogy Petrás János kért engedélyt 1914-ben arra, hogy kocsikészítő műhelye helyére, vagy amellé mozit építhessen, és hogy Vajda Ferenc kőműves húzta fel az épületet. A mai házszámozás szerinti pontos cím Rákospalota, Klapka György utca 71., de mivel akkoriban ez még egy nagy saroktelek lehetett, az Arany János utca 94. is helyes.

lyra_mozi_fortepan_104561_felirattal.jpg
Ezen az 1964-ben készült képen a fa mögött, az út túloldalán látható, lőréses ablakokat mutató kopott épület volt a Lyra mozi.  A bicikli a Toldi vendéglő/söröző falának van támasztva, a buszmegálló a 96-osé, és az Arany János utcában van. A mozi a Klapka György utcában volt (forrás: FORTEPAN / BRFK Hivatala Bűnügyi Technikai Osztály felvétele)

Ez a "filmszínház" Lyra (Líra) néven működött, és a Hangosfilm mozilexikonában összegyűjtött adatok szerint 300 férőhelyes volt. Sok katalógusban 1911 volt megadva nyitásként, elképzelhető, hogy kezdetben a műhelyben zajlottak a vetítések, majd Petrás amikor látta, hogy jól megy az üzlet, építtetett vagy átalakíttatott egy épületet kifejezetten mozi céljára 1914-ben, és ennek az engedélyezési iratai kerültek elő.

1926 februárjában a Népszavában az alábbi hír jelent meg (az eredeti helyesírással):

A rákospalota-ujlalusi Lyra-mozgó uj vezetőséget nyert s újonnan átalakítva Munkásotthon mozgófényképszinház név alatt indult meg. Nevében is dokumentálni akarja ezzel, hogy a munkásság szórakozóhelye óhajt lenni és helyárai is igazolják ezen törekvését, mert a legolcsóbb mozik egyike, dacára annak, hogy a legújabb és legnagyobb filmattrakciókat játszsza.

A hír ugyan Munkásotthon néven említi az intézményt, de a rövidebb "Munkás", illetve "Munkás mozgó" volt az elterjedtebb név. Tulajdonosa ekkor dr. Olgyay Lászlóné volt. 1928-ban már Palota-mozgó néven futott a mozi, de még mindig csak némafilmet tudtak játszani. 1932-ben annak ellenére kellett bezárniuk a mozit, hogy már megvolt a hangosfilm lejátszására alkalmas berendezés, és Olgyayné mellé mások is beszálltak az üzletbe - derül ki a már idézett Mozilexikonból.

palota-lira_mozijegy.jpg
A Klapka György utcai Palota moziból származó, a II. világháború idején nyomtatott jegy (Forrás: Hangosfilm mozilexikon /Páll Zoltán gyűjteményéből)

1936-ban özv. nemes Stojkovich Antalné vette át a mozit, és vezette a világháború végéig. A háború után a mozikat - mint propagandaeszközöket - szétosztották a politikai pártok között, a Palota a Független Kisgazdapárté lett. Előbb Kossányi Józsefné, majd 1948-tól Tóth Ernő lett a vezető, az 1949-es végleges bezárásig. 1953-ban a Szabad Nép követeli, hogy több mozija legyen Budapestek, ekkor említik utoljára a bezárt Palota mozit, ami előbb zöldség, majd faáruraktár lett. Később bútorraktárként működött.

eotvos_utca_colosseum_mozgo_felirattal.jpg
A Colosseum mozgó, a későbbi Palota mozi az Eötvös utcában valamikor az 1910-es években (korabeli képeslap)

A palotaiak által inkább ismert, Eötvös utca 76. szám alatti Palota mozi Colosseumként nyílt 1910-ben, vagy 11-ben derül ki a Budapesti régi mozik weboldalról. 1921-ben mint 750 fő befogadóképességű mozit említik. 1942-ben nevet váltott és Botond moziként üzemelt 1944-ig, amikor vélhetően a háborús helyzet miatt bezárták. A világháborút követően a Nemzeti Parasztpárt mozijaként József Attila néven nyitott ki, de felújítás miatt hosszabb ideig zárva volt, a vetítéseket feltehetően Pestújhelyen tartották a József Attila Kultúrotthonban, vagyis a Jákóban.

palota_mozi_felirattal.jpg
A Palota mozi Arany János utca felé eső frontja. A hirdetett film címe alapján 1962-ben, vagy utána készült a felvétel (sajnos, erről a képről nem jegyződött fel forrás, de feltehetően a Budapest Film archívumából került elő)

Vélhetően ez a névegyezés (mármint hogy József Attila néven Pestújhelyen és Rákospalotán is működött művelődési intézmény) volt az oka annak, hogy 1959-ben felvette az akkor már tíz éve nem használt Palota mozi nevet, ami a filmszínház bezárásáig nem változott. 1967-68 között újra felújították a mozit, majd 1989. augusztus 29-én még levetítették a Rendőrakadémia II. című filmet, és ezzel a hely bezárt. Rövid ideig bútorraktárként üzemelt az épület, majd átalakították társasházzá, az épület tehát ma is megvan, csak már lakások vannak benne.

Maga a mozi szó meglehetősen régi alkotás, 1907-ben Kálmán Imre – Heltai Jenő: Dal a moziról című dal refrénjében már szerepelt, ebből adódóan Heltai Jenőt tartják a szó alkotójának. Eredetileg mozgófényképszínház volt az ilyen szórakoztató létesítmények neve, az rövidült mozgóképszínházzá, amiből előbb a "mozgó", majd a "mozi" elnevezés terjedt el. Változatos volt a mozik elnevezése is, mint a fenti Népszava-idézetből kiolvasható, a mozgófényképszínház szót még 1926-ban is használták, ha hivataloskodni akartak, de akkoriban már inkább a "mozgó" elnevezés volt az elterjedtebb.

facebook_kovetes.jpg

1 komment

Címkék: 1989 közművelődés 1949 mozik 1914 1910 Arany János utca Rákospalota Eötvös utca Palota mozi Lyra mozi Colosseum mozi Klapka György utca


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr8212511275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Úr Isten! Gyerekként ide jártam szombat délelőtti matinéra mesét nézni. Asszem volt vagy 10 forint a matinéjegy, s kék köpenyes idős bácsi volt a jegyszedő. Jól éreztem magam. De már jó régen megszűnt és átalakították az épültetet. Már nem is igazán emlékeztem az arculatára
süti beállítások módosítása