Budapest, XV. kerületi blog

1969-70 között rendezte meg a Magyar Televízió a Fekete-fehér, igen-nem című helytörténeti vetélkedőt Budapesten. A műsor az 1950-ben kialakított Nagy-Budapest első össznépi versengése volt, nem mellesleg máig ható lendületet adott a helytörténeti kutatásoknak, s az…

Pestújhelyen, a Bánkút utcában található egy kerítéssel körbevett, kétemeletes típusházakból álló kislakótelep. Ez a Bánkút utcai társasháztelep - mint elnevezéséből is kiderül, társasházak épültek itt 1970 és 1972 között. Említik a Villamosipari Kutatóintézet…

Valahogy úgy adódott, hogy a rákospalotai reformátusokat többször is lelkészdinasztiák vezették. Időben közelebb idősebb és ifjabb Simonfi Sándor, a múlt század első felében pedig idősebb és ifjabb Benkő István. Ez a bejegyzés ifj. Benkő Istvánról szól, akit a megjelenés…

1974. augusztus 19-én avatták fel Újpalota főterén (ami akkor még nem volt Fő tér) Varga Miklós miskolci szobrászművész Centenáriumi (Jubileumi) emlékművét. A kompozíció ma is áll, bár egyre rosszabb állapotban van, pedig legalább annyira jellegzetes szimbóluma ennek a…

Megnyitásakor a főváros harmadik helytörténeti gyűjteménye volt (és a maga korában az egyik legnagyobb ilyen fővárosi intézmény), alig több mint két évtized elteltével azonban be kellett zárni az épületet műszaki okok miatt. Ebben az zárt időszakban az összegyűlt anyagokból vándorkiállításokat…

Idén 500 éve, 1514-ben zajlott a Dózsa György vezette felkelés, ami a székely parasztvezér kivégzésével ért véget július 20-án. Hogy egy parasztfelkelés évfordulójáról nem emlékezik meg az állam, az végső soron érthető, de hogy egy olyan kerület sem, amelyik több emlékkel…

    Melyik az a buszjárat, amelyik a Bosnyák térről indul, érinti a Thököly utat, a Rákóczi utat, mégsem jut el soha a belvárosba? Hát a 277-es! Mert persze a XVI. kerületi Thököly-Rákóczi utakról van szó... Mint az esetlen találós kérdésemből is kiderül, a járatnak ma már nagyobb…

Borzasztóan röstellem, de már a második Liebster Award elismerést kaptam, mire megmozdult a kezem, hogy írjak róla. Ezt a díjat blogok szerkesztői adják egymásnak, amolyan belterjesen terjedő, egymásra-egymást figyelemfelhívó-elismerő jelleggel. A díj vírus módjára szaporodva…

A bevezető posztban olvashattatok a Palota-Pestújhely című folyóiratról, amely 1963-tól 1983-ig jelent meg a kerületben, majd 1984 és 1989 között XV. kerületi tájékoztató néven látott napvilágot. Most olyan hírek válogatását olvashatjátok, amik '63 és '70 között jelentek…

Volt egy helyi folyóirat, amely előbb Palota-Pestújhely néven jelent meg 1963 és 1983 között, majd 1989-ig XV. kerületi tájékoztató címmel, de jogfolytonosan. A lapot a XV. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront közösen adta ki, tartalmilag átmenetet képzett a népfrontos…

A Károlyiak olyanok Rákospalotának és Újpestnek, mint a Grassalkovichok Soroksárnak, vagy a Zichyk Óbudának. Nélkülük nem lehet történelmet írni, sőt, nélkülük nem az lenne a mai Újpest, Rákospalota, Soroksár vagy Óbuda, amilyennek ismerjük, hiszen részben ők írták cselekedeteikkel e települések…

Miközben az anyaggyűjtéssel bíbelődtem, 2014 áprilisában lebontották a már igen rossz állapotban lévő, 1912-ben Rákospalota-Nádastó néven megnyitott, a bontásig Újpalota területén található helyiérdekű vasúti állomást. A 102 éves állomásépületnek valójában nem volt jelentős szerepe a kerület…

Nem csak a lakóházak lehetnek száz évesek, hanem a terek is - de legalábbis az elnevezésük. E bejegyzés megjelenése idején 100 éve történt, hogy 1914. május 10-én névadó ünnepség keretében Hubay Jenő térre keresztelték az Eötvös, Deák és (akkor) Szentmihályi és Tavasz…

Rákospalota két egyesületi kezelésben működő kertészetnek is helyt adott a XIX. században: az egyiket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) működtette Istvántelken, a másik a Kertészeti Társulat tulajdonában volt a mai Nyaralótelep területén. Ez utóbbi a Sződliget…

  Amiről most írok, az egy olyan vonal, amelynek már a sínjei is eltűntek. A Rákosszentmihály felől érkező HÉV-ről van szó, amely keresztülhaladt Pestújhelyen és Rákospalotán, majd a Széchenyi téren csatlakozott az Újpest felé haladó villamoshálózathoz. Bár fennállásának időszaka…

Ybl Miklós kevésbé ismert, kissé elfeledett alkotásai közé tartozik a megépítésekor Rákospalotához, 1950 óta azonban Budapest IV. kerületéhez tartozó Clarisseum, és azon belül a Szent István király plébániatemplom. Az Istvántelek városrészben található épületkomplexum alapkövét 1882-ben tették le, s…

Rákospalota és Pestújhely határán, a 62-es villamos végállomása, az úgynevezett Besenyő park körül több lakótelep is található, valósággal egybeérnek. Itt van a Bezsilla-kerti BM-telep, a Kolozsvár utcai szocreál lakótelep, idáig nyúlik a MÁV-telep, és itt található a…

Tóth István - vagy ahogy magukat megkülönböztették a Tóth-család egy másik ágától: biharos Tóth István - Rákospalota község, majd nagyközség legismertebb bírája volt 1862 és 1903 között. Vezetése alatt vált Rákospalota faluból nagyközséggé: megválasztásakor 2600 lakosa volt a településnek, nem…

  Ha nem is önálló városrész, de a kerületben meglehetősen ismert terület a MÁV-telep alatti, a Széchenyi út és a Rákospalotai körvasút sor közé eső úgynevezett Pótlék-dűlő. A családi házakkal beépített környék sem építészeti karakterét tekintve, sem más szempontból nem bír egyedi…

Szögezzük le: Madarász Viktor nem volt rákospalotai, sem pestújhelyi, sosem lakott sem itt, sem ott. Az akkor Gömör megyéhez tartozó Csetneken született 1830-ban, s Budapest II. kerületében állították ki halotti anyakönyvi kivonatát 1917-ben. Lánya, Adeline azonban a…