Budapest, XV. kerületi blog

A II. világháború idején vált fogalommá országszerte az ONCSA (Országos Nép és Családvédelmi Alap) neve. Az ONCSÁ-t 1940-ben hozták létre, célja a "segélyezés helyett a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése" volt, s nem…

Ma már nem tűnik nagy etvasznak a körvasúti töltés alatt vezető kis aluljáró az Erzsébet királyné útja-Kolozsvár utca közt, ám valamikor ez volt Rákospalota és Pestújhely déli kapuja. A körvasútnak ezen a szakaszán a legrégebbi akadály nélküli átkelést biztosító átjáró építése az I. világháború…

Várnai Zseni Pestújhely ma már kevéssé számontartott lakója volt, s bár csak albérletben élt családjával a településen, férje révén részese és alakítója lehetett a közösség életének. Önéletrajzi írásaiból megelevenedik az önálló Pestújhely első néhány éve és néhány lakója. Várnai József Attila-díjas…

A Rákospalotai erdő (ismert még: Grófi erdő, Urasági erdő, nagyerdő és Palotai erdő néven is) kb. 1810 és 1918 között állt Rákospalota azon részén, ami ma már a IV. kerülethez tartozik. Viszonylag kis erdő volt, 100-150 holdnyi, és zömében akác- és nyárfákból állt.…

Még 2014 nyarán indult a fentrol.hu, weboldal, ami a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1950 és 2007 között készült légifotóinak gyűjtőhelye. Az oldalon Magyarország számos településéről készült nagyfelbontású légifotót tettek közzé. Sajnos az első eresztésben a XV. kerületről kevés fotó…

1915-ben ezen a napon indult először menetrend szerinti buszjárat a fővárosban, így ma száz éves a buszközlekedés Budapesten. Erről budapesti bloggereknél jelent meg emlékező cikk, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze. Az évforduló kapcsán érdemes felidézni, hogy a főváros legrégebb óta (85…

Digitalizálták és az interneten elérhetővé tették a főváros és környékének 1906 és 1943 között megjelent telefonkönyveit az Arcanum munkatársai (erről az Urbanista blogban is olvashattok). A család-, hely-, gazdaságtörténeti kutatásokhoz egyaránt használható dokumentumok…

Pontosabban az intézmény mai neve: Csokonai Művelődési Központ, s mint ilyen, a kerület közművelődésének szereplőit fogja össze (múzeum, közösségi ház stb.), de amiről ma szó lesz az a "Csoki", vagyis az Eötvös utca 64-66. szám alatti épületben működő művelődési ház. Az épület maga 103 éves, ezen…

Egy korábbi bejegyzésben már olvashattatok arról az összeírásról, ami Rákospalota 1925-1926-ban meglévő utcahálózatát vette számba. Az előző bejegyzés a közdűlőkről szólt, a mostani pedig a belterületi utcajegyzéket mutatja be. Az utcajegyzék 1926-os dátummal készült,…

 Rákospalota, Pestújhely és Újpalota utcaneveiről és házszámairól beszélgetünk az ANNO Klub következő találkozóján 2015. január 20-án 18 órától a Csokonai Művelődési Házban (XV. Eötvös utca 64-66).       Miért mennek fordítva a házszámok Rákospalotán? Melyik…

Először is boldog új évet! Másodszor: ma 65 éve, 1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, s lett része a fővárosnak Rákospalota és Pestújhely is. A kettő együtt alkotja a XV. kerületet. De miért épp XV. (arab számmal 15.) a kerületünk sorszáma? És hogy lehet, hogy…

A közzétett 1930-as pestújhelyi iparosjegyzékhez kapcsolódóan érdemes azt is megtudni, hogy miként alakultak ki az ipartestületek és mi volt a szerepük. Hogy alakultak át a céhek ipartestületté, és mitől vált koszorús mesterré valaki? Ebből az általánosabb, nem csak Rákospalotához és Pestújhelyhez…

 Kezembe akadt egy 1930-ban megjelent (vélhetően 1929-ben gyűjtött adatokat tartalmazó) könyv, A magyar ipar almanachja (ez az). Dr. Ladányi Miksa szerkesztette, egy külön kiadót is szerveztek a rendszeres megjelenésre, ám csak 1928 és 1932 között adták ki - rossz volt az…

A Pestújhelyi alapító triumvirátus egyik tagjáról, Gerecze Péterről olvashattatok már. Bezsilla Nándornak korábban nem volt köze Rákospalotához, a Pest megyei Turán született, s Budapesten lakott, amikor a Széchenyi-telep parcellázásába belekeveredett. Ez azonban nem egyszerűen egy üzleti…

A Rákospalotai Múzeumról nemrég olvashattatok, s ott említettem egy izgalmas időszakot, mikor a múzeum régi épületét az Énekes (Kossuth) utcai lakótelep építésére hivatkozva le akarták bontani. A múzeum munkatársai sűrű levelezéssel, benne kisebb-nagyobb lódításokkal próbálták megmenteni az épületet…

Talán emlékeztek még, van a blogban egy sorozat a XV. kerület lakótelepeiről. Ebben egy-egy bejegyzést kapnak azok a lakóépület-együttesek, amelyek telepszerűségükkel, az utcaképet meghatározó beépítettségükkel számot tarthatnak némi figyelemre. A sorozat ugyan még…

  1974. november 6-án adták át az Újpestet Rákospalotával összekötő Árpád úti felüljárót, a mai bejegyzés tehát erről a műtárgyról szól. Tulajdonképpen bár az építmény mint "újpesti" híresült el - Árpád úti felüljárónak nevezik - csak az egyik vége van Újpesten, a másik Rákospalotán,…

Kedves olvasók! A múlt héten meghirdetett nyereményjátékra csupa jó megfejtés érkezett, vagyis mindenki pontosan tudta a három városrész határát. A helyes megfejtés egyébként ez volt: Rákospalota, Pestújhely és Újpalota városrészek egy ponton találkoznak a kerületben: a XV.…

Egyetlen olyan pontja van a XV. kerületnek, ahol a három városrész találkozik egymással, vagyis hármashatár pontot alkot: a Gazdálkodó út és Bánkút utcák kereszteződésében. Ha körbejárjuk ezt a T alakú elágazást, öt perc alatt érinthetjük Rákospalotát, Pestújhelyt és…

Az a benyomásom, hogy a rákospalotaiak ismerik és kedvelik Lotz Károly: Rákospalotai híd című, 1879-ben alkotott festményét. Hogy kedvelt kép, az érthető: annak a korszaknak a végén készült, amikor a pestiek felfedezték maguknak a falut. Zsánerképről van szó, ami egy nagyon…