Budapest, XV. kerületi blog

Újpalota egyik főútját 1970 és 1991 között Hevesi Gyula utcának hívták, mai neve Nyírpalota út. Hevesit a rendszerváltás törölte az utcáról, a helyette választott elnevezés előtt kifogás nem lehet, hiszen az ős-Rákospalotát idéző Nyírre és Palotára utal. Az átkeresztelés óta eltelt negyed század,…

Korábban olvashattatok már Rákospalota és Pestújhely HÉV-vonaláról, amin ugyan valójában villamos járt, de a BHÉV építette, sokáig hévként emlegették. Most egy másik palotai helyiérdekű vasútról fogok írni, a Rákospalota-Vác-gödöllőiről, ami ma is közlekedik, csak már a MÁV üzemeltetésében, mint…

Lehet, hogy már régóta elérhető a neten, ám én csak a közelmúltban bukkantam rá arra az urbáriumra, amit 1770-ben kötöttek Palota jobbágyai és zsellérei gróf Fekete György földesúrral. A Hungaricana oldalán közzétett dokumentum sok érdekességet tartalmaz, alant pl. újraközlöm az abban szereplő…

Idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját a ma Járműszerelvényt Gyártó Zrt. néven ismert palotai vállalkozás. A vállalatot Szarka Ferenc alapította 1916-ban, később pedig - a szocializmus néhány évtizede alatt - a Kismotor és Gépgyár II. számú gyáraként volt ismert. Rákospalota kevés számú ipari…

A pestújhelyi vendéglős-kávéházas Szabó-család története nem ismeretlen azok előtt, akik olvasták Buza Péter pestújhelyi könyvét. A família tagjainak három vendéglőjük-kávéházuk volt a településen, s a család egyik ágának tagjai személyes ismeretségben voltak Kádár Jánossal, másik ága pedig Horthy…

Láthatóan nem volt egyszerű a helytörténeti kvíz kérdéseire hibátlan válaszokat adni. A beérkezett megfejtések 40 százaléka volt hibás. Bár nem a legegyszerűbb kérdéseket tettem fel, a helyes válaszoknak könnyű volt utánanézni, hiszen csak a blog keresőjébe kellett beírni egy-egy…

Már kapható, sőt, elő is fizethető Rákospalota, Pestújhely és Újpalota helytörténeti folyóirata, a negyedévente megjelenő Helyem házam palotám. Minden, amit a folyóiratról tudni lehet, vagyis ez itt a reklám helye!   Más fórumokon már talán értesültetek róla, hogy 2015. november 20-án megjelent a…

Ahhoz képest, hogy a fővárosban a szervezett áramszolgáltatás 1893-ban indult meg, Rákospalotán csak meglehetősen későn, 1912-ben gyulladt fel az első elektromos közvilágítási lámpa, és ugyanekkortól számíthatjuk az áramszolgáltatást is a településen. Palota az áramot a szomszédos Újpesten működő…

Az utóbbi évek szerencsétlen XV. kerületi utcaelnevezései után egy olyan kezdeményezésről adhatok hírt, aminek csak örülni lehet: a Régi Fóti útból, közvetlenül a volt zsinagóga után nyíló kis közt a Rákospalotán született Turay Ida színésznőről nevezhetik el. (A vele párhuzamosan, az evangélikus…

Rég terveztem már, hogy írok a rákospalotai Villasorról, aztán megtette helyettem Lőrincz Róbert: remek cikke az Újpesti Helytörténeti Értesítőben jelent meg (innen letölthető), és sorra veszi a villasor épületeit, lakóit. Ugyanakkor még az elmúlt időben is kaptam kérdéseket…

Muszáj írnom a Phöbusról és az erőműről még akkor is, ha ez a vállalat nem is Rákospalotán volt. Sem a központja, sem az erőműve nem a településen működött, mégis évtizedekig szoros kapcsolatban volt Rákospalotával és Pestújhellyel, így nem kerülhetem meg, hogy néhány információt megosszak, később…

Valójában sem Rákospalota, sem Újpest irodalmi életében, sőt társaséletében nem volt szerepe Passuth László írónak. Mégis: évtizedig lakott a rákospalotai villasoron édesanyja házában, ami aztán később a család birtokába került - az épület ma is áll, új tulajdonosa…

Rákospalota egyik talán legismertebb és legmegosztóbb kicsiny városrésze volt a Sódergödör. Ami jellemezte ezt a területet, az a nagyon egyszerű, régi lakóházak, földutak, az infrastruktúra hiánya, szegénység az egyik oldalról, vadromantika, szoros közösség, ragaszkodás a…

2012. augusztus 31-én jelent meg itt az első bejegyzés Rákospalota-Újpest MÁV állomásról, tehát ma hároméves a blog. Eleinte hetente, 2014 óta kéthetente frissül a blog. A saját nyilvántartásom szerint ezidáig 93 bejegyzés jelent meg. Egy kis statisztikázás…

Rövid szünet következik, augusztus végén lesz a következő frissítés   Nem ért véget a blog, nem is fogytam ki a témákból, sőt, még csak szabadságra sem megyek. Régóta tervezem, hogy átnézem a korábban megjelent bejegyzéseket, átlinkelgetem ezeket, mert a blog fennállása…

  Káposztásmegyer ma már szinte csak egy lakótelep. Azonban Káposztásmegyer-puszta néven sokáig Palota község legnagyobb külterülete volt, még Megyerként pedig a honfoglalás korának egyik települése. Igazán ősi birtok, érdemes kicsit többet tudni róla még akkor is, ha ma már csak egy…

  Tényleg fordítva mennek a házszámok Palotán? Valóban, Pesttel ellentétben nem a várostól kifelé emelkednek a számok, hanem Palota központjától kezdődnek és Pest felé nőnek. Ugyanakkor régi állatkerti vicc, hogy ki van a rács mögött: a majomház lakói, vagy az őket fürkésző emberek?…

Szerintem a rákospalotaiak és újpestiek jelentős része még mindig nincs tisztában azzal kapcsolatban, hogy ha a Göregey utcában véget ér a villamospálya felújítás, a 12-es villamos már sosem…

1909-10-ben önállóságot nyert Széchenyi-telep, a későbbi Pestújhely. Az elszakadási mozgalom komoly hullámokat vetett, az elkövetkező két évtizedben Rákospalota több településrészén felvetődött ugyanez a kérdés - általában azonban nem az önállóságot, hanem az Újpesthez csatlakozást szorgalmazták a…

Természetesen nem az utcák vesztek el, és nem is a nevük. Arról van szó, hogy megtaláltam az eddig ismert legrégebbi hivatalos palotai utcaelnevezési határozatot 1885-ből, amiben három utcanév szerepel. De egyiket sem tudom azonosítani, vagyis hogy melyik mai utcát hívhattak úgy,…