Budapest, XV. kerületi blog

Miközben az anyaggyűjtéssel bíbelődtem, 2014 áprilisában lebontották a már igen rossz állapotban lévő, 1912-ben Rákospalota-Nádastó néven megnyitott, a bontásig Újpalota területén található helyiérdekű vasúti állomást. A 102 éves állomásépületnek valójában nem volt jelentős szerepe a kerület…

Nem csak a lakóházak lehetnek száz évesek, hanem a terek is - de legalábbis az elnevezésük. E bejegyzés megjelenése idején 100 éve történt, hogy 1914. május 10-én névadó ünnepség keretében Hubay Jenő térre keresztelték az Eötvös, Deák és (akkor) Szentmihályi és Tavasz…

Rákospalota két egyesületi kezelésben működő kertészetnek is helyt adott a XIX. században: az egyiket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) működtette Istvántelken, a másik a Kertészeti Társulat tulajdonában volt a mai Nyaralótelep területén. Ez utóbbi a Sződliget…

  Amiről most írok, az egy olyan vonal, amelynek már a sínjei is eltűntek. A Rákosszentmihály felől érkező HÉV-ről van szó, amely keresztülhaladt Pestújhelyen és Rákospalotán, majd a Széchenyi téren csatlakozott az Újpest felé haladó villamoshálózathoz. Bár fennállásának időszaka…

Ybl Miklós kevésbé ismert, kissé elfeledett alkotásai közé tartozik a megépítésekor Rákospalotához, 1950 óta azonban Budapest IV. kerületéhez tartozó Clarisseum, és azon belül a Szent István király plébániatemplom. Az Istvántelek városrészben található épületkomplexum alapkövét 1882-ben tették le, s…

Tóth István - vagy ahogy magukat megkülönböztették a Tóth-család egy másik ágától: biharos Tóth István - Rákospalota község, majd nagyközség legismertebb bírája volt 1862 és 1903 között. Vezetése alatt vált Rákospalota faluból nagyközséggé: megválasztásakor 2600 lakosa volt a településnek, nem…

  Ha nem is önálló városrész, de a kerületben meglehetősen ismert terület a MÁV-telep alatti, a Széchenyi út és a Rákospalotai körvasút sor közé eső úgynevezett Pótlék-dűlő. A családi házakkal beépített környék sem építészeti karakterét tekintve, sem más szempontból nem bír egyedi…

Szögezzük le: Madarász Viktor nem volt rákospalotai, sem pestújhelyi, sosem lakott sem itt, sem ott. Az akkor Gömör megyéhez tartozó Csetneken született 1830-ban, s Budapest II. kerületében állították ki halotti anyakönyvi kivonatát 1917-ben. Lánya, Adeline azonban a…

Pesty Frigyes (1823-1889) történész-akadémikus a XIX. század közepén adatgyűjtésbe kezdett Magyarország településinek helyneveire vonatkozóan. Az adatgyűjtés célja az volt, hogy a földrajzi nevek összegyűjtése és magyarázata jóvoltából a magyarság múltját jobban megismerhessük. A gyűjtés során Pesty…

Idén is megrendezi az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ a Budapest100 nevű rendezvényét, vagyis a százéves fővárosi házak ünnepét. Bár a Csokonai Művelődési Központ többször csatlakozott a rendezvényhez, más százesztendős épületet a kerület nem tudott bemutatni. Pedig Rákospalota és…

Nagy találatról számolt be egy egyszerű kommentben Masek János, a határkövek legújabb kori felderítője (honlapja a pestihatar.uw.hu  címen található). Meglelte a 91-es számú Pest-Palotai határkövet. Ez azért nagy szó, mert ez a kő az 1995-ös Szentpétery-féle…

Van egy kis szocreál lakótelep a Kolozsvár utca legelején, a villamosvégállomás közvetlen szomszédságában, melyet átadását követően  Széchenyi-lakótelepnek neveztek el. László Tamás, építész, jelenlegi polgármester még korábban úgy írt róla a "Közös akarattal" című…

Idén volt hatvan éve, hogy a magyar válogatott 6:3-ra legyőzte Angliát idegenben. A később aranycsapatként ismertté vált válogatott tagja volt Budai II. László is, Rákospalota talán legismertebb futballjátékosa, a kerület legnagyobb stadionjának, a REAC-pályának a névadója is.…

Az 1873-ban frissen létrehozott főváros vezetőnek - ha nem is az első, de az egyik - intézkedése volt, hogy a Pest város elöljárósága által korábban kihelyezett határköveket összeírta, kiegészítette, megszámozta, vagyis mai szóval: update-elte a városhatárt. Ekkor még…

Az M3-as autópálya bevezető szakaszának átadására 1982-ben került sor. A meglehetősen durva beavatkozás Herminamező, Alsórákos (vagyis Zugló) és Rákospalota városszövetébe azonban nem a Kádár-korszakban született kíméletlen mérnöki és városszervezői idea volt. Az…

Nincs. Pedig sokan így tudják, nemrég képviselőtestületi ülésen, és ismert helytörténeti munkában is előkerült már az a állítás, hogy kerületünkben mindegyik vértanúról neveztek el utcát, ám ennek nincs alapja. Ma Budapesten egyetlen olyan kerület van, ahol utcanévben őrzik mind a 13 aradi vértanú…

Nem először jelentkezem kerületi filmes helyszínt bemutató poszttal. Korábban olvashattátok már a 78-as körzet szinte minden jelenetét bemutató írást, és az Ittforgott blogon jelent meg a XV. kerület filmes helyszíneiből merítő válogatás is. Most szintén egy régi film…

1997-ben megszűnt, tehát ma már nem közlekedik a 67-es villamos, és abban az időben már nem is volt túl nagy jelentősége a kerület életében, hiszen csak a MÁV-telepig járt. Azonban a két…

A De ki volt az a pancamári? után itt az ideje egy másik legendát is körüljárni: ki volt Rädda Barnen? Merthogy sokan azt hiszik, egy személyről kapta az utca a nevét, holott Rädda Barnen nem ember, hanem egy svéd gyermekmentő szervezet neve. Mindamellett nem ciki, ha valaki eddig azt…

A nyolcvanas évek elején adták át az akkor az Ifjúgárda útról elnevezett, egyutcányi lakótelepet. A telephez óvoda és bölcsőde is épült valamint a meglévő iskolát bővítették, a tervekben szereplő kereskedelmi és szolgáltatóközpont azonban nem valósult meg. Akkor -…