A nyolcvanas évek elején adták át az akkor az Ifjúgárda útról elnevezett, egyutcányi lakótelepet. A telephez óvoda és bölcsőde is épült valamint a meglévő iskolát bővítették, a tervekben szereplő kereskedelmi és szolgáltatóközpont azonban nem valósult meg. Akkor - 1983-ban - igen modernnek számított a lakótelep, de még ma is jól tartja magát. Az északi részén található házakat nagyon szépen felújították, a telepet körülvevő és benövő zöld pedig annak ellenére is élhetővé teszi ezt a lakótelepet, hogy kimondhatjuk: bizony a város szélén, a "világ végén" található. A rákospalotai lakótelep érdekessége, hogy Veszprémben tervezték, veszprémiek építették veszprémi panelekből.

 
Rákospalota Kertváros nevű városrészében állt családi házak közé ékelődve, a Közvágóhíd, Csővár, Szántóföld, Vácegres utcák és Vácduka térrel övezve egy különös zárvány: mezőgazdasági művelés alatt álló területként említi az 1969-ben megjelent XV. kerületi adattár. Erre a zárványra már a '70-es évek elején is lakótelepet álmodtak, nem is akármilyet: kb. 600 lakásos, négy darab 9 emeletes pontházból és négyszintes társasházakból állót. Az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) 1972-ben el is készítette a beépítési tervet - ez azonban sajnos már nem volt fellelhető a levéltárban. Ez a lakótelep-építés azonban elmaradt - ugyanebben az időben folyt Újpalota építése, talán a kettőt már nem bírta volna el az akkori építőipar.

A lakótelep beépítési tervének részlete 1980-ból (forrás: Budapest Főváros Levéltára, tervtár)

1980-ban a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat (FŐBER)  az OTP és a Fővárosi Tanács VB megbízásából rendelte meg az Ifjúgárda úti lakótelep tervezését az Északdunántúli Tervező Vállalat veszprémi irodájától - a későbbi Veszprémtervől - és a kommunális épületekét a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézettől (TTI) - hiába, az építkezések, nagyberuházások már akkor sem voltak könnyen áttekinthető projektek. A tervek 1980-ban készültek, a felelős tervező Weber János volt. A lakótelep elnevezése és elhelyezkedése közti különös ellentmondás, hogy egyetlen ház sincs a mai Károlyi Sándor (akkor: Ifjúgárda) út mellett. Egy sarokkal beljebb, a Vácduka tér (ami valójában egy utca), Vácegres utca vonalán húzódik a lakótelep, hátsó fertályát pedig a Leánder sétány és a különös nevű Csővár utca szegélyezi. A lakótelepnek ma is a Károlyi Sándor út adja a nevét, holott ez földrajzilag pontatlan megfogalmazás - bár egységesebb, mintha a környező utcákról kapta volna a nevét.

A lakótelep egyik szépen felújított épülete 2013-ban.

Az új tervek már szolidabb lakótelepet képzeltek a területre: nem volt pontház, csak négyemeletes épületek, valamint száz férőhelyes óvoda, 60 kicsire méretezett bölcsöde, 400 négyzetméteres kereskedelmi és ugyanekkora szolgáltató épület (melyek nem készültek el), később pedig a meglévő iskola 12 tantermes bővítését is megtervezték. Az összes lakásszám 493 volt. A kivitelezést a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) végezte, a Veszprémi házgyár "termékeiből". Mint látható, az egész lakótelep tervezése és építése Veszprémhez kötődik, vajon miért? Az 1970-es évek végén született egy párthatározat, hogy a vidéki házgyárak is vegyenek részt a budapesti lakótelepek építésében. Veszprém is így került képbe, egyszerűen kijelölték a feladatra. Weber János szerint a jelenség nem volt ritkaság, más fővárosi lakótelepet is terveztek, építettek vidéki tervezőirodák, építőipari vállalatok.

Egy panelház még felújításra várva - ez volt az eredeti állapot, az erkélyek jellegzetes 80-as évekbeli lakóteleparculatot mutatnak (2013-as felvétel)

A tervezés szakaszában azonban a VÁÉV módosított, korszerűbb termékeivel kívánta volna megépíteni a lakótelepet. Ez okozott némi késlekedést, mivel a terveket módosítani kellett emiatt. A módosítás azonban előnyére vált a lakótelepnek, ugyanis a veszprémi házgyár födémelemeinek, külső és belső falelemeinek a mérete nagyobb volt a korábbiaknál, a lakások helyiségeinek a mérete ezzel barátságosabb lett. De a lakóházak formai, homlokzati megjelenéseiben is változott, például a függesztett erkélyek, esztétikusabb kialakitással jelentek meg - mondta Weber. A lakótelepen először garázsokat is építettek volna, az OTP kérésére azonban ettől végül elálltak - nincs is garázs a környéken, a lakók a házak közti sétányokra parkolnak, ahogy azt sok más lakótelepen is látjuk. A lakások fűtését az épületek tetején elhelyezett gázkazánokkal oldották meg, és a mai napig központi fűtésesek a házak annak ellenére, hogy tulajdonképpen a szomszéd telken áll a Hulladékhasznosítő Mű, amely több más lakótelepet is ellát meleg vízzel.

A Károly Róbert Általános Iskola új, 12 tantermes szárnya (ez volt a korábbi Bogáncs Utcai Általános Iskola)

Még egy módosítás történt a tervrajzon: a legészakibb, 32 lakásos tömböt, ami a Szántóföld utcához legközelebb állt, hátrébb kellett húzni, mert akkor már épült a rákospalotai szemétégető, s a Szántóföld utcai teherautó-forgalom megnövekedése miatt védőfasor telepítését határozták el (a fasor ma is áll). A házak közti utak és parkolk tervezését olyan előírások alapján kellett végezni, melyek egy Rába szemeteskocsi fordulási ívét vették alapul. Hogy ma, amikor Mercedes kukásautók járnak, elegendő-e az akkor betervezett hely, nem tudom... Sajnos a tervben szereplő 400 négyzetméteres kereskedelmi és ugyanekkora szolgáltatóközpont végül nem valósult meg. A lakótelep átadási határideje eredetileg 1981 volt, a VÁÉV panel elemeinek modernebb szériája miatt, azonban ez kitolódott. Végül tereprendezéssel együtt 1982. december 31-ét tűzték ki, ami teljesült is.

Egy másik szín a lakótelep felújított részén 2013-ban

A lakótelepet ma bejárva feltűnik, hogy az északi része (az iskola és a Szántóföld utca között) nagyon szépen fel van újítva, az épületek nyílászárócserén és hőszigetelésen estek át nemrég, s üde színekkel dobták fel az összképet. A lakótelepnek ez a része be van kamerázva, hangsúlyosan törekedtek az itt lakók biztonságára. A déli épületek még az eredeti arculatukat mutatják - itt a kép kicsit kopottasabb. Érdekes egyébként, hogy sem a VÁÉV interneten elérhető levéltári adatai közt nem említik ezt a lakótelepet, sem a magyarországi tervezővállalatok munkásságát bemutató könyv veszprémterves oldalain sem látni a beruházások közt.

Források:

Weber János szíves közlése
Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története (Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2001)
Budapest Főváros Levéltárának tervtára