A sorozat második epizódja előtt egy mulasztásomat pótlom: nem említettem, hogy a XV. kerületi önkormányzat honlapján is van egy gyűjtemény "Kerületi arcképcsarnok" címmel. Úgyszintén az önkormányzat honlapján tallózhatók a kerület díszpolgárait bemutató oldalak. Babits idén 100 éve költözött el Rákospalotáról - történetesen épp novemberben. Következzen róla - egyik kedvenc költőmről -, a Rákospalotán egy évig lakó Babits Mihályról szóló írás.
Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.)
Akik még emlékeznek a Babitsról tanultakra, felidézhetik: az akkor gimnáziumi tanárként dolgozó költő valóságos száműzetésként élte meg, hogy az Erdély legtávolabbi részén, az Olt folyó partján fekvő, elszigetelt Fogaras iskolájába helyezték. A három év (1908–1911) amit ott töltött, utóbb hasznosnak bizonyult, hiszen fogarasi magányában idejét a tanításon kívül csak a költészetnek és a nyelvtanulásnak szentelhette. Ebben az időszakban már foglalkoztatta az írás, első kötete, a Levelek Iris koszorújából 1909-ben, a második - Herceg, hátha megjön a tél is! - 1911-ben jelent meg. Babits, aki filozófusnak készült, végül Fogarason kötelezte el magát a költészetnek.