Bevallom eredetileg nem akartam ilyen jellegű posztot írni, de a nagy példakép, a Fővárosi blog egy egész sorozatot szentelt a témának, ami hallatlan népszerű lett, s ezt persze megirigyeltem tőle. Ezért végül itt is lesz sorozat belőle, bár elhúzom majd amennyire csak lehet, tehát nem a jövő héten lesz a folytatás. Egyébként közterületnevekkel szeretnék majd foglalkozni más kontextusban is.
Néhány alapvetéssel érdemes tisztában lenni az utcanevek kapcsán. Az egyik általános érvényű, nem csak a XV. kerületre igaz: az utcaneveket mifelénk dömpingszerűen változtatgatják. Az első nagy utcanévváltoztatási hullám nem érintette a kerület városrészeit: 1873-ban történt, Budapest létrejötte, vagyis a három város egyesítése után az azonos nevű közterületeket (pl. Temető utca, Fő utca stb.) cserélték le, hogy lehetőleg ne legyen túl sok egyforma név. A következő, kisebb hullám az 1918-1919-es forradalmak idején zajlott (általában a Habsburg uralkodóneveket viselő közterületeket érintette), ám a megváltoztatott utcanevek zöme nem volt hosszúéletű, a következő rezsim sokat visszacserélt a régire. Az 1930-as években, a német-olasz orientáció időszakában apránként történtek névváltoztatások, ezek már a kerület elődtelepüléseit is érintették. Így például Mussolini tér volt Rákospalotán (ami akkor már város volt) és Pestújhelyen is (ami még önálló község volt). A II. világháború végén a demokratikus Magyarországon nácítlanították a közterületeket, de mindmáig a legnagyobb és legmélyebbre ható utcanévváltoztatások a Rákosi-korszakban történtek (zömében 1953-1954-ben).
| Újpalota utcanevei |
Árendás köz Bánkút utca Drégelyvár utca Erdőkerülő utca Fő tér Hartyán köz Kavicsos köz Késmárk utca Kontyfa utca Kőrakás park Legénybíró utca Lőcsevár utca Nádastó park Neptun utca Nyírpalota út Pattogós utca Páskom park Páskomliget utca Sárfű utca Száraznád utca Szentmihályi út Zsókavár utca |
Itt érdemes elidőzni kicsit. Tudni kell, hogy az 1954-es névváltoztatások az akkor már XV. kerületként regnáló városrészek térképeit jócskán átírták. Nem csak a kommunista hatalomnak nem tetsző személyekről elnevezett közterületek neveit változtatták meg - persze, azokat is -, hanem olyanokat is, amelyek első látásra és hallásra teljesen ártalmatlan, egyszerű utcanevek voltak. Ezzel a településeket, városrészeket, kerületeket - mivel nem csak a XV. kerületet érintették az átnevezések - mintha a gyökereiktől fosztattak volna meg. Számos olyan utcanév lecserélésre került, melyek a település múltjára, alapítására, vagy éppen az alapítókra utaltak, az új utcanevek pedig semmilyen kapcsolatban nem voltak a korábbi nevekkel, mint ahogy zömében a települések múltjával sem. Igaz, az új nevek néha fantáziadúsabbra sikeredtek mint a régiek voltak (1954-es kreálmány például a Mézeskalács tér vagy az Ajándék utca is), mindkettő jópofa, hangulatos utcanév, de nincs közük a városrészhez, annak történetéhez, múltjához. Sajnos ez a névváltoztatási hullám volt a legkevésbé dokumentálva, tudomásom szerint nem maradt fenn leírás arról, hogy melyik név miért ment, és melyik miért jött. Tömeges, dömpingszerű utcanévváltoztatás volt ez.
A következő forduló a rendszerváltást követően történt, 1991-ben szintén tömegével cserélték le a közterületek neveit, de az ebben az időben történt változtatások mértéke meg sem közelítette az 1954-es átnevezési hullámot. Sajnos, 1991 óta is elő-előfordulnak utcanév átnevezések, melyeknek értelmét néha legalább annyira nem találni, mint az '54-es hullámkor.
Szintén fontos adalék, de már kifejezetten Újpalota vonatkozásában, amit Lipp Tamás, Újpalota hűséges krónikása írt Álom szocreál kivitelben című könyvében. Eszerint 1969-ben a fővárosi tanács által létrehozott munkabizottság (tagjai Padisák Mihályné és W. Somogyi Ágnes) feladata volt, hogy javaslatokat tegyen Újpalota utcaneveire. Bölcs önkorlátozással feltételül szabták, hogy személynevek nem kerülhetnek a javaslati listába (ennek ellenére végül két utca is személyről lett elnevezve, melyeket csak a rendszerváltást követően száműztek). A listába állítólag 150 javasolt közterületnév került, mindegyik valamilyen hely- illetve földrajzi név, esetleg néprajzi utalás volt, a mai XV. kerület területéről.
Egyrészt oldalt, a dobozban olvasható valamennyi közterületnév, ami ma Újpalotán található, másrészt ezek közül néhányat tekintsünk át: mit is jelentenek, mióta használjuk őket?
- Árendás köz: a korábban itt szereplő magyarázat kiegészítésekkel együtt átkerült az Újpalotai utcanevek II.: Árendás, Kontyfa, Legénybíró című bejegyzésbe.
Egy "maszek" útjelző, tele hibával. Először is a Drégelyvár csak utca, nem út. Bár a kiépítettsége indokolná, hogy út legyen belőle, de nem az egyetlen közterület Budapesten, amelyik kinőtte az elnevezését (lásd pl. a XIII. kerületi Lehel utcát). Másodszor egyik utca sem tartozik Rákospalotához, bár a Késmárk utca távolabbi szakaszát, az Alditól már akár annak is lehetne tekinteni, de itt még Újpalota (lakóház is van a Késmárk utcára számozva).
- Drégelyvár utca: eredetileg kb. az első világháború időszakától 1962-ig Bosnyák utca, majd 1962-től 1991-ig Frankovics Mihály utca, 1991-ben változott meg a neve Drégelyvár utcára. Ma Pestújhely és Újpalota határútja, a lakótelep felépítése előtt a teljes terület Pestújhelyhez tartozott, egészen a mai Lőcsevár utcáig. A Bosnyák utca elnevezés (Zuglóban is van egy Bosnyák utca, sőt, abban az időben még Rákospalotán is volt egy) Buza könyve szerint arra utal, hogy ez az utca közel egyvonalban volt a Csömöri úttal, bár összekötve nem volt vele, de ezen a vonalon lehetett volna eljutni a Bosnyák térre. Tulajdonképpen a Bosnyák tér felé lehetett volna kialakítani várossal (ti. Budapesttel) a kapcsolatot, a Bosnyák szó tehát az összeköttetés szimbólumává vált. Maga a zuglói Bosnyák tér és az utca pedig az I. világháború végéig a környéken állomásozó bosnyák alakulatokról kapta a nevét. A közterületet még 1962-ben (tehát a lakótelep építése előtt) nevezték el Frankovics Mihályról. 1991-ben, a város utcaneveinek tömeges átkeresztelésekor lett Drégelyvár az utca neve. Drégelyvár a Nógrád megyei Drégelypalánkon található vár (a község eredeti neve Drégely volt), a törökök támadásainak következtében pusztult el, a vár védőivel, és kapitányukkal Szondy Györggyel együtt 1552-ben. Akkor nem építették újra, csak 1991-től végeztek állagmegóvási munkákat rajta. A vár történetéről itt olvasható egy jó cikk. Frankovics Mihály (1876-1942): vasutas, szakszervezeti funkcionárius, 1910-es években zajlott vasutassztrájkok szervezője, 1919-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. A Tanácsköztársaság alatt a rákospalotai direktórium elnöke 10 év fegyházbüntetésre ítélik, de fogolycserével a Szovjetunióba került, ahol a moszkvai repülőgépgyárban dolgozott, a szovjet kommunista pártban tölt be funkciókat. Moszkvában halt meg 1942-ben.
Az utca pestújhelyi oldala: kevés jó állapotú utcatábla található errefelé...
- Kavicsos köz: szintén eredeti lakótelepi név, nem változott. A Kavicsos-dűlő - melyre az utcanév utal - a Szilas-patak alatt, a mai izraelita temető vonalában húzódott, illetve volt egy csak egyszerűen "Kavicsos" névvel illetett területrész is.
- Erdőkerülő utca: eredeti lakótelepi utcanév, nem változott. A mai lakótelep területén volt a korábbi Erdő-földek, Erdő-páskom, Erdősor, Erdődűlő, ezekre, illetve az ehhez kapcsolódó foglalkozásra emlékezve lett Erdőkerülő utca (a szomszédos IV. kerületben létezik Erdősor utca, minden bizonnyal nem akartak névegyezést, ezért nem lett Újpalotán is Erdősor az utca neve). A "páskom" utótag jelentését a Páskomliget utcánál írom majd le.
- Nádastó park: eredeti lakótelepi utcanév, nem változott. A Nádas tó egy tó volt jelentős nádassal, de árkolásokkal lecsapolhatták. 1853-1857 között még jelenidőben említik a tavat, 1858-tól már múltidőben, akkor szűnhetett meg mint tó, de a neve fennmaradt, nem csak tóként, hanem volt Nádas-tó-dűlő, Nádas-tói kaszáló, Nádas-tói rét is, sőt egy bizonyos Nádas-tói láb (sic!) is, ami egy, az I. világháború idején épült, de félbehagyott betonépítmény volt. Az alanti, illusztrációként beszúrt térképrészlet 1902-ből származik, jól látható, hogy a tó valahol a pesti határhoz közel lehetett (amit leírások is megerősítenek), de maga a tó akkor már nem létezett, a környező mezőgazdasági területet - kaszálót - hívták Nádastónak.
Nádastó a mai Újpalota helyén - térképrészlet 1902-ből (Budapest környéke. M. kir. Állami Nyomda, 1902) - Páskom park: szintén a lakóteleppel egyidős utcanév. A páskom (latunul paskum) szó legelőt jelez, országszerte számos település dűlőneveiben előfordul. Rákospalotán különösen változatos, elevenen élő dűlőnév volt, az egyes mezőgazdasági területeket a legkülönbözőbb formában hívták: Bodzás-páskom, Bokros-páskom, Vizes-páskom stb. Összefoglaló néven csak Páskomokként hivatkoztak rá. Éppen a mai Újpalotai lakótelep helyén terültek el ezek a páskomok, sőt, a lakótelep tervezésének fázisában még nem is Újpalota, hanem Páskomliget volt a munkanév, az Újpalota elnevezést csak közvetlenül az építkezés megkezdése előtt találták ki. Lásd még: Páskomliget utca
- Sárfű utca: eredeti lakótelepi utcanév, nem változtatták meg. Sárfű előtaggal több külterületi helynévvel találkozni, gyakorisága a páskomokhoz mérhető: Sárfű, Sárfű-dűlő, Sárfű-ér, Sárfű-rét, illetve egy esetben előfordul - minden bizonnyal elírás következtében - Sárfűzként is. A sárfű azonban nem sárban növő füvet jelent, hanem egy korábbi, már megszűnt vízfolyás forrásvidékét jelölte. A Sár nevű ér(?, patak?) forráspontja lehetett a Sárfő. Bár elapadt, vagy elapasztották ezt a vízfolyást, a neve fennmaradt olyannyira, hogy egy, vélhetően ugyanitt folyó eret később Sárfű-érnek neveztek el, noha az eredeti Sárfőhöz már nem volt köze.
- Szentmihályi út: régi palotai dűlőút-név, írásmódja némileg változott az évtizedek során, térképeken Szt. Mihályi útként is felbukkan. 1946-ban Felszabadulás útjának nevezték el, s csak 1991-ben kapta vissza eredeti nevét (jelzem: nem túl szerencsésen, mivel a szomszéd kerületben, Zuglóban is van egy viszonylag ismert Szentmihályi út, ami szintén lakótelepen vezet keresztül). Eredetileg dűlőnév lehetett, s egyszerűen az útiránynak megfelelően keresztelték el. Szentmihályt, ma:Rákosszentmihályt kötötte össze Öregpalotával. Később országúttá fejlődött. Első dokumentált előfordulása a névnek: 1893. Az út lakótelepi szakaszának délre eső területe Újpalotáé, az északi rész (kiserdő, Ázsia-Center, Pólus) már lehet, hogy Rákospalotához tartozik. Erre még visszatérek később, amikor a kerület városrészeinek a határairól szóló poszthoz érünk.
Egyelőre ennyi elég mára, később folytatódik a sorozat.
|
Egy lélegzetvételnyi szünet után a jövő hétre várható a Rákospalotai Növényolajgyár története. |
Források:
Utcák, terek, emberek (Kossuth könyvkiadó, 1973)
J. Szabó Erzsébet: Rákospalota külterületi helynevei (ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport, 1981)
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Lipp Tamás: Álom szocreál kivitelben (Újpalotai Szabadidő Központ 2009)
Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve Rákospalotai Múzeum 1997)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Mandiner blogajánló 2012.09.20. 09:48:02
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.