Négy teret mutatok most be, hármat Palotáról, egyet Pestújhelyről. Bevallom kettőnek csak a neve ragadta meg a figyelmem, egynek a története érdekes, egyet pedig - bár rengetegszer jártam arra - mindig máshova képzeltem, mint ahol valójában van - felteszem, nem egyedül vagyok így vele. Hát akkor következzenek: Régi tér, Érdekes tér (a nevük miatt), Emlék tér (a történetéért) és a Kovácsi Kálmán tér, amelyik nem is ott van, ahol sejtenénk.

Az itt tárgyalt közterületneveknek a fele a Rákosi-korszakban született: 1953-54-ben zajlott Budapesten a legnagyobb utcanév átkeresztelési hullám. Bár már az újpalotai utcanevekről szóló cikkben írtam egy rövid áttekintést az utcanévváltoztatásokról, a lényeget egy mondatban kiemelem: nincs a miértre adható válasz, ha azt keressük miért Régi egy tér és miért Érdekes a másik. Nincs dokumentációja az akkori utcanév-szüleményeknek, de el kell ismernünk: bármilyen gyökértelenek, a település múltjához nem kötődőek ezek az elnevezések, némelyik ötletes, jól hangzik.

Régi tér: emlék egy régi Palotára

A Régi tér persze már régen nem tér, az az egy üres házhely, ami miatt a teresedés adódott, beépült. Palotaújfaluban, azon belül a Sódergödörben kell a teret keresni, noha ma már az egész nem más, mint egy L alakú utca. Eredetileg nem is volt neve, ahogy kiépült a környék, adódott egy teresedés, amit az 1930-as években kereszteltek el Szent László térnek (nem összekeverendő a tőle kevesebb, mint száz méterre található Szent Imre térrel, mely utóbb egyszerűen beleolvadt a Széchenyi térbe). A Szent Lászlót váltó, sehova nem kötődő, ám épp egyszerűsége okán különösen hangzó új utcanevet, a Régi teret 1953-ban találták ki.

A Szent László tér egy 1941-es térképen. A Baross utca ma Palotás utca, az Esterházy utca pedig Régipalotai.

Újfalu 1880 előtt született, a mai Illyés Gyula (ex-Szőcs Áron) utcától délre eső területek beépülésével. A Sódergödör név históriáját majd egy más alkalommal leírom, lényeg az, hogy a mai tér körüli utcák a századfordulóra (mármint a XIX-XX. század fordulójára) már beépültek, azonban térként csak az 1930-as évekre alakult ki, s tulajdonképpen négy utca által határolt, beépítetlen, parkosított terület volt. Egy 1930-as térképen még nem, ám egy 1941-ben megjelent térképen már szerepelt. A (meglehetősen középkori állapotokat konzerváló) környéket az 1980-as években szanálták, a tér jellege a Sódergödör-lakótelep 1992-es beépítésével szűnt meg, azóta csak két utca van ideszámozva, néhány bájos, vadromantikus házacskával. Érdekesség, hogy a Google térképe egyáltalán nem ismeri a teret, szerinte itt egyszerűen az Oroszlán utca húzódik - pedig nem.

A Régi tér mai házikói - vadromantikus hangulat.

Érdekes tér: sosemvolt tér négy névvel

Ma már nem létező tér, sőt, tulajdonképpen sosem létezett, csak tervezett teresedés volt Rákospalota-Kertvárosban, a mai raktárváros területén. Eredeti - tervezett - neve sem ez volt, hanem térképről térképre más: 5620/88-as hrsz.-ú tér, Mária Terézia tér, Czuczor Gergely tér, majd Tóth Kálmán tér. Valószínűleg 1953-ban keresztelhették át ezt a képzeletbeli teret Érdekes térnek.

Egy pillantás a mai Acsa (volt: Lisznyai Kálmán) utca torkolatából. Ennek az utcának a folytatása futott volna bele az Érdekes térbe, valahol a képen látható kamionok háta mögött.

A Közvágóhíd utcától, illetve Töltés utcától északra terjedő terület igen sokáig beépítetlen grófi birtok volt. Ebből parcellázgattak időről időre, illetve a parcellázásokat megelőzően rendezési terveket készítettek a majdani utcaszerkezetet, telkeket meghatározandó. A beépülés szép lassan következett be, térképeken nyomon követhető. Egy 1949-50-ben készült térképen is a Székely Elek (korábban: Sipos Dénes, még korábban: gróf Károlyi Fruzsina) utca fölötti területet mint szántót mutatták, az Érdekes tér pedig itt épült volna ki. A raktárváros 1968-ra már készen volt, Buza Péter Palotai tegnapok című könyvében találóan írja: az Érdekes tér beépült, mielőtt kiépülhetett volna. És azt hiszem az is ritka, hogy egy soha meg nem épült tér neve már a tervezési időszakban vagy négyszer megváltozzék, szóval tényleg érdekes tér az Érdekes tér.

A fenti, 1940-ben készült térképen, ahol placcunk még mint Tóth Kálmán tér várja kiépülését, jól látszik, hogy míg a Károlyi Fruzsina utca alatti telkeken már a házhelyek is be vannak rajzolva, az utca feletti rész (s így terünk is) csak a telkek kijelölésénél, felosztásánál tart.

Emlék tér: egy pestújhelyi tragédia mementója

Ez a tér sem klasszikus tér, csak egy házhelynyi üres telek (Pestújhelyi út 41.), ma játszótér található rajta. Különösebb neve sem volt, két utca: a Pestújhelyi út és a József Attila utca kereszteződéseként tarthatta számon, aki érdeklődött iránta. 1993-ban kapta a mai nevét helyi kezdeményezésre - állítólag a hivatalos elnevezést megelőzően is így emlegették a teret. Története már érdekesebb, 1914 előtt az itt álló épületben működött a Járosy-kávéház, majd ebbe az épületbe költözött, és működött itt a pestújhelyi községháza 1914 és 1942 között. '42-ben elköltöztek a hivatalosságok a Bezsilla Nándor utcába, ott lett az új községháza, a Pestújhelyi úti épületben maradt azonban néhány iroda, és a pestújhelyi tűzoltóság is, tehát a ház továbbra is a községet szolgálta.

Pestújhelyi (volt: gróf Andrássy Gyula) út. A jobb oldali épület a volt községháza.

Az épület elpusztulásának története ma is legendaszámba megy Pestújhelyen - Buza Péter Pestújhely emlékkönyvében részletes és színes beszámolóban idézi fel a történteket, ide most csak zanzásítva kerül. 1944 szeptemberében egy szőnyegbombázás során hatalmas, egytonnás légiakna zuhant az egyik helyi óvoda (ma: Pestújhelyi út 83.) udvarába. A légiakna azonban nem robbant fel, besült. Kiásták a becsapódás helyéről, s előbb beszállították a községházára, majd a jegyző utasítására kivitték a pestújhelyi temetőbe. Később azonban visszakerült a községházára, ahol egy tűzoltó elkezdte szétszerelni. Szinte törvényszerű: a szerelés címén piszkálgatott tonnás szerkezet felrobbant. Mivel a községházán éppen akkor asszonyok álltak sorba az élelmiszerjegyekért, és az iskolából hazatérő gyerekek is szájtátva nézték a tűzoltó ügyködését, rengeteg áldozata volt a robbanásnak. Máig nem tudni hány halott volt pontosan, tucatnyi és száz közötti becslésekről olvasni. A holttestek azonosítása is nehéz volt, tömegsírba temették őket. Ekkor pusztult el a községháza épülete is, néhány környékbeli épület is súlyosan megrongálódott, s kialakult a házhelynyi tér. Évtizedekig beépítetlenül maradt, majd végül a szörnyű tragédia emlékére hivatalosan is meghagyták térnek, és nevet adtak neki.

A falakkal körülvett terecske voltaképpen csak egy házhely, nincs odaszámozva ház, nincs utcatáblája, csak egy kopjafa a világháborús robbanás áldozatainak emlékére.

A játszótér mellett egy kopjafa található, ahol szeptember 19-e környékén, a nagy robbanás évfordulóján az áldozatok emlékére évről évre koszorút helyeznek el. Kerestem az MTI 1944-es hírarchívumában leírást a robbanásról, de a háborús pusztítások közepette úgy tűnik nem érte el a hírügynökség ingerküszöbét ez a helyi tragédia. Mindössze néhány nappal később adtak ki egy részletesebb anyagot arról, miről lehet megismerni a besült bombákat, kiket kell értesíteni és mi a teendő velük.

Kovácsi Kálmán tér: ami nem ott van, ahol sejtenénk

Ennek a térnek más mellett az is érdekessége, hogy nem ott van, ahol a legtöbben sejtik, ezért az itt leírtak inkább csak annak nyújtanak információt, aki legalább egy kicsit ismeri a környéket. Tehát nem messze a Rákospalotai Növényolajgyártól, a Közvágóhíd utca, az annak folytatásaként ismert Töltés utca, és az őket keresztező Károlyi Sándor út kereszteződésében van egy igen szépen kiépült teresedés. Az Oktogonhoz hasonló alakú és elrendezésű, kis ferde szervizutcácskák kötik össze a főutakat, és három buszmegálló is van itt, melyek mindegyike a tér nevét viseli. Igazi térnek megfelelően mindenféle közületek is találhatók itten: az észak-pestiek között híres Horváth-cukrászda (Horváth-Kert néven), egy kocsma, pizzéria, zöldséges, egy már nem működő virágbolt és valamilyen szépségipari létesítmény (fodrászat?).

Nos, a Kovácsi Kálmán tér nem ez.

A jobb felső sarokban látszik a nevesincs teresedés (Töltés utcaként és Károlyi Sándor útként), alatta balra a zöld rét maga a tér. (Forrás: Google-maps)

Valamennyi ház, telek amelyik erre a teresedésre nyílik, az elhelyezkedésének megfelelő utcanevet viseli: Töltés, vagy Közvágóhíd utca. Ez kérem nem tér, hanem csak simán három utca kereszteződése. A minap, mikor vagy ezredszer erre jártam, kiszúrtam, hogy a teresedés előtti jelentéktelennek tűnő mellékutcát hívják Kovácsi Kálmán térnek. A fenti két térképen jól mutatkozik a félreértésem mibenléte: jó látható a teresedés, alatta pedig a tényleges tér.
Maga a Kovácsi Kálmán tér inkább egy szabadon hagyott - meglehetősen rendezetlen - zöldfelületre emlékeztet, sőt, inkább rét, mint tér, de ennek is vannak érdekességei. A tér az 1930-as években körül alakulhatott ki, akkor is kapta ma is használatos nevét. 1954 és 1991 között Ifjúgárda térnek hívták, mint ahogy a Károlyi Sándor utat Ifjúgárda útnak.

Térkép 1940-ből, a még kialakulófélben lévő Kovácsi Kálmán térrel. Látható, hogy a HÉV-vágány keresztülszeli a teret, s az is, hogy tőle kicsit jobbra fönt már megvolt a ma is ismert névtelen teresedés.

Itt kérem HÉV járt, a Vác-Budapest-Veresegyház-Gödöllő Helyi Érdekű Villamos Vasút 1911 és 1970 között. Megnyitásakor ez volt az ország első villamosított vasúti vonala. A Rákospalota-Újpest vasútállomásról szóló írásban már említettem, hogy mivel más vasúttársasághoz tartozott, a HÉV-szerelvények nem használhatták a Rákospalota-Újpest felé haladó vonatok vágányait. Emiatt egy felüljárót kellett építeni, hogy becsatlakozhasson a város felé haladó sínhálózatba, ami pedig pontosan itt, a Kovácsi Kálmán téren állt. A felüljárót 1944-ben a németek felrobbantották. Hogy visszaépült-e, nem tudom, egy 1947-es térképen még szerepel, az 1968-as vasútreform hatására pedig 1970-ban az egész vonal megszűnt.

A tér ma: nagy zöld park iparvágánnyal és egy házsorral.

A másik érdekessége a térnek a Szilas-patak, ami kibetonozott vályújában itt vágtat át a növényolajgyár felől. Korábban itt két ága volt a pataknak, az olajgyár előtt ágazott ketté, és az olajgyár után - itt a téren - olvadt össze ismét. Helyiek visszaemlékezései szerint a környezetvédelmet nélkülöző időkben az olajgyári szenny mind a patak egyik ágába ömlött, amitől büdös volt, és ibolyaszínűre váltott a vízfolyás. A másik ágat megszüntették (feltételezem, hogy az 1980-as években, amikor lezárták a Horváth Mihály utcát is).

És meg nem feledkezve a névadóról, Kovácsi (Kovácsy) Kálmán (1862-1935): Rákospalota első evangélikus lelkésze. Balassagyarmaton született, 1893-ban került Rákospalotára. A falu társadalmi életének jellegzetes szereplője volt, alapító elnöke volt az újfalui Kaszinónak, szervezője a Függetlenségi Körnek, elnöke a Gazdakörnek. Már életében díszpolgárrá választják, 1911-ben pedig beválasztják az országgyűlés alsóházába. Lelkes híve és képviselője volt a település várossá válásának, a falu első evangélikus lelkészeként pedig a gyülekezet szervezése, megerősödése érdekében is sokat tett. Nem volt könnyű ember: mindenkivel szóba elegyedett, de ha kellett, tudott kiabálni, asztalra csapni, tettlegességig fajulva volt képes képviselni az érdekeit. A régi temetőben volt sírja és emlékműve, ami a temető felszámolásakor eltűnt, ma nincs síremléke sem.

Források:

Korabeli térképek
Gömbös Tamás: Akikről Budapesten utcát neveztek el (Heraldika Bt. 1997)
Dr. Károly István: Budapest utcajegyzéke (Panoráma, 1989)
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve (Rákospalotai Múzeum 1997)
MTI-hírek 1944 szeptember 19-e környékéről