Budapest, XV. kerületi blog

1909-10-ben önállóságot nyert Széchenyi-telep, a későbbi Pestújhely. Az elszakadási mozgalom komoly hullámokat vetett, az elkövetkező két évtizedben Rákospalota több településrészén felvetődött ugyanez a kérdés - általában azonban nem az önállóságot, hanem az Újpesthez csatlakozást szorgalmazták a…

Természetesen nem az utcák vesztek el, és nem is a nevük. Arról van szó, hogy megtaláltam az eddig ismert legrégebbi hivatalos palotai utcaelnevezési határozatot 1885-ből, amiben három utcanév szerepel. De egyiket sem tudom azonosítani, vagyis hogy melyik mai utcát hívhattak úgy,…

A II. világháború idején vált fogalommá országszerte az ONCSA (Országos Nép és Családvédelmi Alap) neve. Az ONCSÁ-t 1940-ben hozták létre, célja a "segélyezés helyett a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése" volt, s nem…

Ma már nem tűnik nagy etvasznak a körvasúti töltés alatt vezető kis aluljáró az Erzsébet királyné útja-Kolozsvár utca közt, ám valamikor ez volt Rákospalota és Pestújhely déli kapuja. A körvasútnak ezen a szakaszán a legrégebbi akadály nélküli átkelést biztosító átjáró építése az I. világháború…

A Rákospalotai erdő (ismert még: Grófi erdő, Urasági erdő, nagyerdő és Palotai erdő néven is) kb. 1810 és 1918 között állt Rákospalota azon részén, ami ma már a IV. kerülethez tartozik. Viszonylag kis erdő volt, 100-150 holdnyi, és zömében akác- és nyárfákból állt.…

Még 2014 nyarán indult a fentrol.hu, weboldal, ami a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1950 és 2007 között készült légifotóinak gyűjtőhelye. Az oldalon Magyarország számos településéről készült nagyfelbontású légifotót tettek közzé. Sajnos az első eresztésben a XV. kerületről kevés fotó…

Digitalizálták és az interneten elérhetővé tették a főváros és környékének 1906 és 1943 között megjelent telefonkönyveit az Arcanum munkatársai (erről az Urbanista blogban is olvashattok). A család-, hely-, gazdaságtörténeti kutatásokhoz egyaránt használható dokumentumok…

Pontosabban az intézmény mai neve: Csokonai Művelődési Központ, s mint ilyen, a kerület közművelődésének szereplőit fogja össze (múzeum, közösségi ház stb.), de amiről ma szó lesz az a "Csoki", vagyis az Eötvös utca 64-66. szám alatti épületben működő művelődési ház. Az épület maga 103 éves, ezen…

Egy korábbi bejegyzésben már olvashattatok arról az összeírásról, ami Rákospalota 1925-1926-ban meglévő utcahálózatát vette számba. Az előző bejegyzés a közdűlőkről szólt, a mostani pedig a belterületi utcajegyzéket mutatja be. Az utcajegyzék 1926-os dátummal készült,…

A közzétett 1930-as pestújhelyi iparosjegyzékhez kapcsolódóan érdemes azt is megtudni, hogy miként alakultak ki az ipartestületek és mi volt a szerepük. Hogy alakultak át a céhek ipartestületté, és mitől vált koszorús mesterré valaki? Ebből az általánosabb, nem csak Rákospalotához és Pestújhelyhez…

A Rákospalotai Múzeumról nemrég olvashattatok, s ott említettem egy izgalmas időszakot, mikor a múzeum régi épületét az Énekes (Kossuth) utcai lakótelep építésére hivatkozva le akarták bontani. A múzeum munkatársai sűrű levelezéssel, benne kisebb-nagyobb lódításokkal próbálták megmenteni az épületet…

  1974. november 6-án adták át az Újpestet Rákospalotával összekötő Árpád úti felüljárót, a mai bejegyzés tehát erről a műtárgyról szól. Tulajdonképpen bár az építmény mint "újpesti" híresült el - Árpád úti felüljárónak nevezik - csak az egyik vége van Újpesten, a másik Rákospalotán,…

Egyetlen olyan pontja van a XV. kerületnek, ahol a három városrész találkozik egymással, vagyis hármashatár pontot alkot: a Gazdálkodó út és Bánkút utcák kereszteződésében. Ha körbejárjuk ezt a T alakú elágazást, öt perc alatt érinthetjük Rákospalotát, Pestújhelyt és…

Az a benyomásom, hogy a rákospalotaiak ismerik és kedvelik Lotz Károly: Rákospalotai híd című, 1879-ben alkotott festményét. Hogy kedvelt kép, az érthető: annak a korszaknak a végén készült, amikor a pestiek felfedezték maguknak a falut. Zsánerképről van szó, ami egy nagyon…

Valahogy úgy adódott, hogy a rákospalotai reformátusokat többször is lelkészdinasztiák vezették. Időben közelebb idősebb és ifjabb Simonfi Sándor, a múlt század első felében pedig idősebb és ifjabb Benkő István. Ez a bejegyzés ifj. Benkő Istvánról szól, akit a megjelenés…

Megnyitásakor a főváros harmadik helytörténeti gyűjteménye volt (és a maga korában az egyik legnagyobb ilyen fővárosi intézmény), alig több mint két évtized elteltével azonban be kellett zárni az épületet műszaki okok miatt. Ebben az zárt időszakban az összegyűlt anyagokból vándorkiállításokat…

Idén 500 éve, 1514-ben zajlott a Dózsa György vezette felkelés, ami a székely parasztvezér kivégzésével ért véget július 20-án. Hogy egy parasztfelkelés évfordulójáról nem emlékezik meg az állam, az végső soron érthető, de hogy egy olyan kerület sem, amelyik több emlékkel…

A bevezető posztban olvashattatok a Palota-Pestújhely című folyóiratról, amely 1963-tól 1983-ig jelent meg a kerületben, majd 1984 és 1989 között XV. kerületi tájékoztató néven látott napvilágot. Most olyan hírek válogatását olvashatjátok, amik '63 és '70 között jelentek…

Volt egy helyi folyóirat, amely előbb Palota-Pestújhely néven jelent meg 1963 és 1983 között, majd 1989-ig XV. kerületi tájékoztató címmel, de jogfolytonosan. A lapot a XV. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront közösen adta ki, tartalmilag átmenetet képzett a népfrontos…

A Károlyiak olyanok Rákospalotának és Újpestnek, mint a Grassalkovichok Soroksárnak, vagy a Zichyk Óbudának. Nélkülük nem lehet történelmet írni, sőt, nélkülük nem az lenne a mai Újpest, Rákospalota, Soroksár vagy Óbuda, amilyennek ismerjük, hiszen részben ők írták cselekedeteikkel e települések…