Budapest, XV. kerületi blog

Rákospalota feledésbe merült, ám a maguk korában jelentős személyiségeiről régóta gyűjtök adatokat. Feith Gábor, és fia, Feith Mihály életéről azonban csak töredékek kerültek elő az évek során. Mivel teljeskörű életrajzzal, munkásságukat mélységében feltáró írással nem szolgálhatok, ezért csak…

Régóta bennem van egy különös, romantikus történet a valaha Rákospalotán élt Mirza hercegnéről, aki családi kapcsolatai révén birtokolt egy hírhedt épület: az Andrássy út 60-at, ami előbb a nyilasok "Hűség háza", majd az államvédelem - ÁVO, illetve ÁVH - székháza lett. A különös sorsú hercegné -…

Újpalota egyik főútját 1970 és 1991 között Hevesi Gyula utcának hívták, mai neve Nyírpalota út. Hevesit a rendszerváltás törölte az utcáról, a helyette választott elnevezés előtt kifogás nem lehet, hiszen az ős-Rákospalotát idéző Nyírre és Palotára utal. Az átkeresztelés óta eltelt negyed század,…

A pestújhelyi vendéglős-kávéházas Szabó-család története nem ismeretlen azok előtt, akik olvasták Buza Péter pestújhelyi könyvét. A família tagjainak három vendéglőjük-kávéházuk volt a településen, s a család egyik ágának tagjai személyes ismeretségben voltak Kádár Jánossal, másik ága pedig Horthy…

Az utóbbi évek szerencsétlen XV. kerületi utcaelnevezései után egy olyan kezdeményezésről adhatok hírt, aminek csak örülni lehet: a Régi Fóti útból, közvetlenül a volt zsinagóga után nyíló kis közt a Rákospalotán született Turay Ida színésznőről nevezhetik el. (A vele párhuzamosan, az evangélikus…

Valójában sem Rákospalota, sem Újpest irodalmi életében, sőt társaséletében nem volt szerepe Passuth László írónak. Mégis: évtizedig lakott a rákospalotai villasoron édesanyja házában, ami aztán később a család birtokába került - az épület ma is áll, új tulajdonosa…

Az Ember, város sorozat posztjaiban a XV. kerület múltjához kötődő személyek rövid életrajza olvasható. A sorozatban már megjelent bejegyzések itt érhetők el, illetve lentebb egy betűrendes névmutató is segíti az eligazodást. Rövid életrajzi összefoglalók az önkormányzat honlapjának Kerületi…

Várnai Zseni Pestújhely ma már kevéssé számontartott lakója volt, s bár csak albérletben élt családjával a településen, férje révén részese és alakítója lehetett a közösség életének. Önéletrajzi írásaiból megelevenedik az önálló Pestújhely első néhány éve és néhány lakója. Várnai József Attila-díjas…

A Pestújhelyi alapító triumvirátus egyik tagjáról, Gerecze Péterről olvashattatok már. Bezsilla Nándornak korábban nem volt köze Rákospalotához, a Pest megyei Turán született, s Budapesten lakott, amikor a Széchenyi-telep parcellázásába belekeveredett. Ez azonban nem egyszerűen egy üzleti…

Valahogy úgy adódott, hogy a rákospalotai reformátusokat többször is lelkészdinasztiák vezették. Időben közelebb idősebb és ifjabb Simonfi Sándor, a múlt század első felében pedig idősebb és ifjabb Benkő István. Ez a bejegyzés ifj. Benkő Istvánról szól, akit a megjelenés…

Idén 500 éve, 1514-ben zajlott a Dózsa György vezette felkelés, ami a székely parasztvezér kivégzésével ért véget július 20-án. Hogy egy parasztfelkelés évfordulójáról nem emlékezik meg az állam, az végső soron érthető, de hogy egy olyan kerület sem, amelyik több emlékkel…

A Károlyiak olyanok Rákospalotának és Újpestnek, mint a Grassalkovichok Soroksárnak, vagy a Zichyk Óbudának. Nélkülük nem lehet történelmet írni, sőt, nélkülük nem az lenne a mai Újpest, Rákospalota, Soroksár vagy Óbuda, amilyennek ismerjük, hiszen részben ők írták cselekedeteikkel e települések…

Nem csak a lakóházak lehetnek száz évesek, hanem a terek is - de legalábbis az elnevezésük. E bejegyzés megjelenése idején 100 éve történt, hogy 1914. május 10-én névadó ünnepség keretében Hubay Jenő térre keresztelték az Eötvös, Deák és (akkor) Szentmihályi és Tavasz…

Tóth István - vagy ahogy magukat megkülönböztették a Tóth-család egy másik ágától: biharos Tóth István - Rákospalota község, majd nagyközség legismertebb bírája volt 1862 és 1903 között. Vezetése alatt vált Rákospalota faluból nagyközséggé: megválasztásakor 2600 lakosa volt a településnek, nem…

Szögezzük le: Madarász Viktor nem volt rákospalotai, sem pestújhelyi, sosem lakott sem itt, sem ott. Az akkor Gömör megyéhez tartozó Csetneken született 1830-ban, s Budapest II. kerületében állították ki halotti anyakönyvi kivonatát 1917-ben. Lánya, Adeline azonban a…

Idén volt hatvan éve, hogy a magyar válogatott 6:3-ra legyőzte Angliát idegenben. A később aranycsapatként ismertté vált válogatott tagja volt Budai II. László is, Rákospalota talán legismertebb futballjátékosa, a kerület legnagyobb stadionjának, a REAC-pályának a névadója is.…

Pestújhely "alapító atyái" közül Gerecze Péter nevét nem őrzi utca, de néhány éve felavatták emléktábláját a Pestújhelyi úti iskola falán. Gerecze nem egyszerűen csak az elsők között volt, aki telket vett, majd házat épített Pestújhelyen, de a település közéletének meghatározó alakjaként…

Lukácsy Sándor emlékezete ma már egyre halványul: szülőhelyén semmi nem őrzi emlékét, Rákospalotán, ahol villájában élt, egy, nevét rosszul megörökítő utca található. Pedig egykor országosan ismert volt kertészetekkel kapcsolatos munkájáról, publikációiról, számos…

  Ismeritek azt a kifejezést, hogy pancamári? Ha ritkán, de mai is használják. Eredetileg a rákospalotai kofákra mondták, aztán kis jelentésmódosulással a kofákra általában, majd a "mindenféle nőkre". Nem is vették jónéven a palotai lányok asszonyok, ha…

A sorozat második epizódja előtt egy mulasztásomat pótlom: nem említettem, hogy a XV. kerületi önkormányzat honlapján is van egy gyűjtemény "Kerületi arcképcsarnok" címmel. Úgyszintén az önkormányzat honlapján tallózhatók a kerület díszpolgárait bemutató oldalak. Babits…