Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2015.05.09. 11:46 Rátonyi Gábor Tamás

A rákospalotai ONCSA-telep (Táncsics-telep)

kicsi_oncsa.jpg

A II. világháború idején vált fogalommá országszerte az ONCSA (Országos Nép és Családvédelmi Alap) neve. Az ONCSÁ-t 1940-ben hozták létre, célja a "segélyezés helyett a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése" volt, s nem sokáig működött: a világháborút követő társadalmi változások elsodorták ezt is. Az ONCSA igen sokrétű támogatási rendszerének legmaradandóbb és legismertebb formájává a házépítési akció vált. Rákospalotán is építettek ONCSA-házakat a Benkő-telepen.

A rákospalotai ONCSA-házak két ütemben épültek fel: 14 ház 1943 őszén a Tompa Mihály és Aulich Lajos utcákban, majd további 20 lakóépület 1948 tavaszán az Aulich és Kis Rákos utcákban (mindegyik a Benkő-telepen belül található). Ez utóbbi ünnepélyes átadása '48 március 6-án volt. Az építési engedélyeket két részletben 1942-ben és 1944-ben kérték meg, de a világháború és az romeltakarítás miatt az utolsó házak felépítése '48-ig elhúzódott. Az átadáson Szőcs Áron polgármester mondott beszédet, jelen volt László György a város akkori főépítésze és számos meghívott. A telepet egy későbbi helyi lap Táncsics-telep néven említi, de ez a név nem terjedt el.

oncsa_csaladvedelem_cimlap.jpg
Az ONCSA 1942-es családvédelmi brosúrájának címlapja

Szólj hozzá!

Címkék: 1948 1943 lakótelepek Rákospalota Benkő-telep Szőcs Áron Kis Rákos utca Tompa Mihály utca Aulich Lajos utca ONCSA-telep


2015.04.22. 00:28 Rátonyi Gábor Tamás

A Kolozsvár utcai aluljáró története

kicsi_erzsebet_kiralyne_uti_aluljaro.jpg

Ma már nem tűnik nagy etvasznak a körvasúti töltés alatt vezető kis aluljáró az Erzsébet királyné útja-Kolozsvár utca közt, ám valamikor ez volt Rákospalota és Pestújhely déli kapuja. A körvasútnak ezen a szakaszán a legrégebbi akadály nélküli átkelést biztosító átjáró építése az I. világháború alatt kezdődött, arra pedig, hogy a villamos is keresztülbújjon rajta, több mint 40 évet vártak palotaiak, pestújhelyiek és zuglóiak egyaránt. (Az Erzsébet királyné útján két aluljáró van: egy a gyalogosoknak a Mexikói út és a Hungária körút között, ami a villamoskanyart és a trolivégállomást köti össze. A másik Zugló és Palota határán, ahol az Erzsébet királyné útja átbújik a körvasút alatt, folytatását pedig Kolozsvár utcának hívják. Ez a bejegyzés az utóbbiról szól.)

 

Az aluljáró történetének felgöngyölítéséhez igen messzire kell visszanyúlnunk: 1884-ben határozták el, hogy Budapest akkori határára építik a körvasutat, melynek feladata a megnövekedett teherforgalom, elsősorban a lipótvárosi malomipar szállítási igényeinek kielégítése a fővárosi pályaudvarok összeköttetésének megteremtésével. A pesti körvasút - melyet a Duna folyásirányából adódóan balparti körvasútnak neveztek -  1889-es elkészültekor még egyvágányos volt, és nem töltésen haladt, hanem a terep szintjén, így zömében szintbeli vasúti átjárót képzett az erre vezető főbb útvonalakkal. Hogy akkoriban - kis túlzással - mennyire nem volt itt a környéken semmi, azt az alábbi térkép szemlélteti:

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: aluljáró 1925 közlekedéstörténet körvasút szomszédolás Zugló Rákospalota Erzsébet királyné útja Kolozsvár utca


2015.04.10. 16:43 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Várnai Zseni

kicsi_varnai_zseni.jpg

Várnai Zseni Pestújhely ma már kevéssé számontartott lakója volt, s bár csak albérletben élt családjával a településen, férje révén részese és alakítója lehetett a közösség életének. Önéletrajzi írásaiból megelevenedik az önálló Pestújhely első néhány éve és néhány lakója. Várnai József Attila-díjas költő, író volt, aki a rendszerváltást követően belecsúszott a munkásköltő kategóriába - egyébként valóban az volt, minden pejoratív él nélkül, így manapság kevésbé idézik, noha verseinek jelentős része olyan egyetemes érzésekről és problémákról szólnak, mint az anyaság, anya-gyermek viszony vagy éppen a szegénység.

 

 

Várnai Zseni (Weisz Eugénia) (Nagyvázsony, 1890. május 25. - Budapest, 1981. október 16.)

 

Várnai Nagyvázsonyban, egyszerű falusi családban született. Édesapja eredetileg szabómester volt, de mindenféle vállalkozásba belefogott - meglehetősen könnyelműen. Végül vagyonukat elárverezték és a századfordulón már a fővárosba költöztek. Itt már fiútestvérei is dolgoztak, hogy eltartsák a meglehetősen népes családot - nyolc testvére volt, közülük néhányan elhaltak még gyerekkorukban. Várnai - apja ötletétől vezérelve - még gyerekként megtanult cimbalmozni, hogy azután egy évig Európában utazgatva mutogassák némi pénzért a kis magyar cimbalomjátékost. A "vállalkozás" gyakorlatilag önfenntartó volt, odakint apja luxuséletet biztosított lányának, majd hazatértek aligpénzzel a szegénységbe.

varnai_zseni_alairassal.jpg

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: 1909 Pestújhely Bezsilla Nándor Ember város Várnai Zseni Peterdi Andor Weszter Sándor dr Pestújhelyi Hírlap Adria utca Klebelsberg Kunó utca


2015.03.27. 07:34 Rátonyi Gábor Tamás

A Rákospalotai erdő

kicsi_erdo.jpg

A Rákospalotai erdő (ismert még: Grófi erdő, Urasági erdő, nagyerdő és Palotai erdő néven is) kb. 1810 és 1918 között állt Rákospalota azon részén, ami ma már a IV. kerülethez tartozik. Viszonylag kis erdő volt, 100-150 holdnyi, és zömében akác- és nyárfákból állt. Méretéhez képest azonban jelentős vonzást gyakorolt a pestiekre, palotaiakra egyaránt: hosszú éveken át meghatározója volt mindenféle vigasságnak, de párbajoknak is.

 

A Palotai erdőt még Károlyi István telepítette 1810 körül - tehát jóval a váci vasútvonal megépítése előtt - erre a jórészt beépítetlen, homokkal fedett síkságra. Ekkor még Palota falu is távolabb feküdt, nem épült ki a Nyaralónegyed. Károlyiék 1808-ban vásárolták a fóti uradalmat, tehát első intézkedéseinek egyike volt az erdő telepítése. Hogy az ültetésre pontosan miért, és miért éppen ott került erre sor, arra Buza Péter Rákospalotai tegnapok c. könyvében találni egy hipotézist. Eszerint a Károlyiak már korán egy Palota melletti üdülőtelep kialakítását határozták el. A víz a Szilas- (akkor: Palotai-) patak jóvoltából adott volt, az erdő telepítése, s a vasútvonal Palota melletti vonalvezetésének kilobbizása mind ebbe a koncepcióba illeszkedett bele. Ébele Gábor a Károlyi család birtokainak történetét feldolgozó, 1911-ben megjelent művében egy mondatot szentel az erdőnek: "A Palotáról Káposztásmegyerre vezető úton van egy topoly és akáczfa erdőcske, 108 holdnyi" (a topoly - topolyafa - nyárfát jelent).

A Rákospalotai erdőA Palotai erdő elhelyezkedése a II. katonai felmérés térképén 1869 előtt.

2 komment

Címkék: történelem természet erdők 1918 Újpest 1810 Rákospalota Nyaralónegyed Károlyi István Rákospalotai erdő Villasor Károlyi László


2015.03.07. 00:20 Rátonyi Gábor Tamás

Fantasztikus '60-as, '70-es évekbeli légifotók a kerületről

kicsi_legifoto.jpg

Még 2014 nyarán indult a fentrol.hu, weboldal, ami a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1950 és 2007 között készült légifotóinak gyűjtőhelye. Az oldalon Magyarország számos településéről készült nagyfelbontású légifotót tettek közzé. Sajnos az első eresztésben a XV. kerületről kevés fotó jelent meg, de mint blogjukban a napokban megírták: februárban közel 10 ezer képpel bővült az adatbázis, melyek közt már sok kerületi fotó is található. Ezek közül tallóztam, hogy néhány részletet most bemutassak (2016-ban újabb légifotós blogbejegyzés jelent meg, itt elolvashatod).

A fentrol.hu az intézet archívumában található légifotóik negatívjait, vagy diáit (vagyis a nem digitális technikával készített képeit) beszkennelve teszi elérhetővé. A FÖMI 412 ezer ilyen fotójából a februári frissítés után 78 000 érhető el a honlapon. A képeket egy térkép segítségével lehet megkeresni, és bár elsőre gyakorlatilag felismerhetetlen formátumban találkozunk a képpel, regisztráció után meg lehet "vásárolni" a jobb minőségű képet. Azért idézőjeles a megvásárlás szó, mert van 0 forintba kerülő változat is, vagyis akár ingyen letölthető egy-egy 80 százalékos minőségű, de még így is igen nagy felbontású, böngészésre alkalmas kép. Én is így töltögettem le néhány fotót, amikből kivágtam egy-egy részletet, melyeket most bemutatok. A légifotókat térkép alapján lehet a leginkább megtalálni, de aki csak a XV. kerületinek jelzett képeket szeretné kilistázni, ide kattintson! Mint írtam, sajnos nincs a kerület minden pontjáról fotó, de ami megvan, az nagyon érdekes.

A Hubay Jenő tér és környékeA Hubay Jenő tér és környéke 1963. szeptember 4-én (forrás: FÖMI, fentrol.hu) Ha rákattintasz a képre, kicsit nagyobb lesz!

1 komment

Címkék: 1978 légifotó 1961 1963 felüljáró körvasút Rákospalota-Újpest vasútállomás Rákospalota Hubay Jenő tér Árpád út Pestújhely Újpalota


2015.03.01. 07:43 Rátonyi Gábor Tamás

A 124-es (24-es) busz története

kicsi_bart_busz_15.jpg

1915-ben ezen a napon indult először menetrend szerinti buszjárat a fővárosban, így ma száz éves a buszközlekedés Budapesten. Erről budapesti bloggereknél jelent meg emlékező cikk, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze. Az évforduló kapcsán érdemes felidézni, hogy a főváros legrégebb óta (85 éve) folyamatosan, közel azonos útvonalon és járatszámmal közlekedő járatainak egyike a pestújhelyi 124-es (1929 és 2008 között 24-es volt a jelzése). Ennek a járatnak nagyobb a múltja, mint a Rákóczi úti buszközlekedésnek, az 1936-ban indult 7-esnek. Érdemes számontartani, felidézni - még ha ma már kevesen is ismerik és még kevesebben használják.

Budapesten az 1920-as években a BSZKRt (Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság - "Beszkárt") fogta össze a különböző tömegközlekedési ágazatokat, de a közlekedési szolgáltatásokat fővárosi és magánvállalkozók nyújtották. A helyzet olyan volt, mint manapság: a BSZKRt mai megfelelője a BKK, a Székesfővárosi Autóbuszüzem (SZAÜ) olyan volt, mint ma a BKV, a többi vállalat pedig mint a mai alvállalkozók: a VT-Arriva vagy a T & J Kft. A helyzet abban is hasonlított a maira, hogy az akkori fővárosi buszos vállalat, a SZAÜ nem bírta frissíteni és bővíteni járműparkját a megfelelő ütemben (akárcsak manapság a BKV), ezért magánvállalkozók bevonását sürgette a szakma és közvélemény is. A helyzet nyertese az 1928. január 10-én Békefy Elemér vezetésével alapított Budapesti Autóbuszközlekedési Rt., vagyis a BARt lett.

BARt. buszokA BARt. buszainak bemutatkozása 1928 februárjában. A kocsik meggypiros színűek voltak, és a 15-ös vonalán közlekedtek először (forrás: Bálint Sándor: A Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) története)

2 komment

Címkék: közlekedéstörténet 1929 BKV Zugló Pestújhely Templom tér 67-es villamos Öv utca Budapesti buszozás 124-es busz BARt


2015.02.14. 11:17 Rátonyi Gábor Tamás

Rákospalotai telefonkönyv 1906-ból

kicsi_telefonkonyv.jpg

Digitalizálták és az interneten elérhetővé tették a főváros és környékének 1906 és 1943 között megjelent telefonkönyveit az Arcanum munkatársai (erről az Urbanista blogban is olvashattok). A család-, hely-, gazdaságtörténeti kutatásokhoz egyaránt használható dokumentumok kereshető változatai ezen az oldalon érhetők el. Nézzük végig az 1906-os telefonkönyv Rákospalotai előfizetőit - nem voltak sokan, csak 11 telefon volt a faluban. Kik rendelkeztek telefonnal ebben az időben?

 

A legrégebbi fővárosi telefonkönyv 1881-ben készült, amikor a hálózat még csak épült. Ezt még kézzel írták, egy nagyalakú papírlap volt az egész. Az első nyomtatásban megjelent telefonkönyv 1882-ben készült - ebben az évben indult a távbeszélőszolgáltatás Budapesten -, ez sem volt nagyobb, mint egy kb. A3-as papírlap és 240 előfizető adatait tartalmazta. Ezt az első példányt a Budapest folyóirat munkatársai digitalizálták, ma is elérhető, megtekinthető az interneten ezen az oldalon.

telefonkonyv.jpgAz első fővárosi telefonkönyv 1882-ből (forrás: Postamúzeum / Budapest folyóirat)

2 komment

Címkék: telefon távközlés 1906 Rákospalota Feith Gábor Kohn Jakab Ehrenwald Vilmos Pejacsevich Albert


2015.02.09. 10:59 Rátonyi Gábor Tamás

A Csokonai Művelődési Ház története a rendszerváltásig

kicsi_csokonai_muvhaz.jpg

Pontosabban az intézmény mai neve: Csokonai Művelődési Központ, s mint ilyen, a kerület közművelődésének szereplőit fogja össze (múzeum, közösségi ház stb.), de amiről ma szó lesz az a "Csoki", vagyis az Eötvös utca 64-66. szám alatti épületben működő művelődési ház. Az épület maga 103 éves, ezen belül a Csokonai - ha igaz -, 2014-ben volt 60. Hogy miért bizonytalan az alapítás dátuma, az is kiderül.

 

A Rákospalotai Ipartestület 1893-ban alakult, székházuk pedig 1912-re épült fel. Ez a régi épület mindmáig a XV. kerület legreprezentatívabb kulturális és a szórakoztató funkciót ellátó épületeinek egyike. A kerületben közismert tény, hogy a rákospalotai születésű Szikora Róbert dalszerző-énekes dédnagyapja Nagy János építőmester keze munkáját dicséri az épület. Az ipartestületek - ahogy korábban már szó volt róla - az iparos érdekvédelem és képzés feladatain túl minden településen jelentős közművelődési szerepet is betöltöttek.

csokonai_80_felirattal.jpgA Csokonai Művelődési Ház talán a '80-as években (forrás: Ilyenek voltunk 1955-2005 DVD)

Szólj hozzá!

Címkék: közművelődés 1954 Rákospalota Padisák Mihályné Eötvös utca Csokonai Művelődési Központ


2015.01.16. 09:14 Rátonyi Gábor Tamás

Rákospalotai utcajegyzék 1926-ból

mozdonyvezetokicsi.jpg

Egy korábbi bejegyzésben már olvashattatok arról az összeírásról, ami Rákospalota 1925-1926-ban meglévő utcahálózatát vette számba. Az előző bejegyzés a közdűlőkről szólt, a mostani pedig a belterületi utcajegyzéket mutatja be. Az utcajegyzék 1926-os dátummal készült, 111 tételből áll, amiből 14 dűlőút. Nem tartalmazza a MÁV-telepi utcákat (12 közterület) - mivel azok a MÁV kezelésében voltak, s a tanácsnak nem volt dolga velük, s úgyszintén nincsenek benne a törvényhatósági és vicinális utak sem (4 közterület). 1926-ban tehát összesen 127 utcája volt Rákospalotának, míg ma, 2013-ban 285 közterületet számoltam össze - igaz, ez már az egész XV. kerületre vonatkozik, tehát Pestújhely és Újpalota utcáival együtt.

Az utcajegyzék, amiről ez a cikk szól, innen tölthető le

Nem ez az 1926-os az egyetlen korábbi utcajegyzéke Rákospalotának, tehát túlzás lenne azt állítani, hogy párját ritkító leletről van szó. Nemrég egy 1941-es térképet bújtunk közösen, ahhoz is készült utcajegyzék, de találtam másik levéltárban 1913-ból, 1931-ből és 1937-ből is hasonló összeírást. Ezeknek a kézzel vezetett "hálózati kimutatásoknak" van azonban egy nagy előnyük a térképekhez mellékelt utcajegyzékekkel szemben. A térképkészítés elhúzódó folyamat, az adatok beérkezése, szerkesztése, lezárása, majd a nyomdai átfutási idő, s a térképek nyomtatása mind időigényes. Egyáltalán nem ritka, hogy a térkép kiadásaként feltüntetett dátum (már ha van egyáltalán dátum rajta, mert 1945 előtt nem volt kötelező ennek feltüntetése) nem egyezett a község állapotát bemutató rajzzal, előfordult akár több éves eltérés is (egy 1928-ban megjelent címjegyzékben például öt évvel korábbi utcanévváltozások nem voltak átvezetve). Ez a ma bemutatott jegyzék azonban prompt módon, a lezárás dátumaként megadott állapotot tükrözi.

BorítóképA forrásul szolgáló utcajegyzék eredeti címlapja (forrás: Pest Megyei Levéltár)

Szólj hozzá!

Címkék: 1926 utcanevek Rákospalota


2015.01.13. 09:20 Rátonyi Gábor Tamás

Beszélgetés utcaneveinkről január 20-án

mozdonyvezetokicsi.jpg

 Rákospalota, Pestújhely és Újpalota utcaneveiről és házszámairól beszélgetünk az ANNO Klub következő találkozóján 2015. január 20-án 18 órától a Csokonai Művelődési Házban (XV. Eötvös utca 64-66).

 

 

 

Miért mennek fordítva a házszámok Rákospalotán? Melyik lehet a legrégebbi utcanév a kerületben? Mit jelentenek Újpalota utcanevei? Ezekről is szó lesz az ANNO Klub beszélgetésén a Csokiban. Láthattok majd egy régi utcanévadási határozatot is, amiben van jópár olyan elnevezés, amiket ma már nem lehet azonosítani, vagyis "elfeledett utcaneveink" is szóbakerülnek majd. Az esemény ingyenes, Facebook eventje pedig itt található.

utcanevek_kiajanlo_kisebb.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: szolgálati közlemény


2015.01.01. 00:21 Rátonyi Gábor Tamás

Miért éppen 15 a kerületünk száma?

nagybudapest_kicsi.jpg

Először is boldog új évet! Másodszor: ma 65 éve, 1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, s lett része a fővárosnak Rákospalota és Pestújhely is. A kettő együtt alkotja a XV. kerületet. De miért épp XV. (arab számmal 15.) a kerületünk sorszáma? És hogy lehet, hogy mellettünk Újpest a IV., míg másik szomszédunk, Rákosszentmihály a XVI. számot kapta? A válasz se nem túl logikus, se nem túl bonyolult, ám kicsit be kell ásnunk magunkat a mai Budapest kialakulásának történetébe.

1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozták Budapestet, azonban ez nem azt jelentette, hogy a város csak három kerületből állt. Választókörzetekben gondolkodtak az egységesített főváros megálmodói, s ezeket a körzeteket igyekeztek közel azonos lélekszámú területeken kialakítani. Ma már különös, távoli érdekességnek tűnik, de akkoriban sokat kellett sakkozni a városrészekkel: a Margitszigetet először Óbudához (III. kerület) akarták csatolni, később került Lipótvároshoz (V. kerület). Kőbányát az első elképzelések alapján hol Józsefvároshoz (VIII.), hol Ferencvároshoz (IX.) akarták passzintani, míg végül kitalálták, hogy legyen inkább egy önálló X. kerület is.

Szólj hozzá!


2014.12.28. 11:08 Rátonyi Gábor Tamás

Céhek és ipartestületek anno

pestujhelyi_ipartestuleti_szekhaz.jpg

A közzétett 1930-as pestújhelyi iparosjegyzékhez kapcsolódóan érdemes azt is megtudni, hogy miként alakultak ki az ipartestületek és mi volt a szerepük. Hogy alakultak át a céhek ipartestületté, és mitől vált koszorús mesterré valaki? Ebből az általánosabb, nem csak Rákospalotához és Pestújhelyhez kapcsolódó bejegyzésből kiderül.

 

 

A középkori városokban alakultak ki azok a céhek, amik meghatározó szervezetei voltak a kézművesiparnak, kereskedelemnek egyaránt (ebben az időben még inkább kézművességről, mint iparosságról beszélhetünk). Ezeken a szervezeteken belül végezték az oktatást, ügyeltek a termékek megfelelő minőségére, arra is, hogy megfelelő számú mester legyen egy-egy városban, de az árakat is meghatározták, ami korlátozta a versenyt. A céhtagok részt vettek a városok védelmében és irányításában is. A középkori társadalmi-gazdasági viszonyok között ez a szerveződés megfelelőnek bizonyult, de a technológia fejlődése, a gyárak megjelenése jelentősen átrendezte ezt a helyzetet és új formát kívánt a kisiparosoktól.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem ipartörténet Rákospalota Pestújhely


2014.12.24. 22:42 Rátonyi Gábor Tamás

Pestújhely iparostársadalma 1930-ban

magyar_ipar_almanachja.jpg

 Kezembe akadt egy 1930-ban megjelent (vélhetően 1929-ben gyűjtött adatokat tartalmazó) könyv, A magyar ipar almanachja (ez az). Dr. Ladányi Miksa szerkesztette, egy külön kiadót is szerveztek a rendszeres megjelenésre, ám csak 1928 és 1932 között adták ki - rossz volt az időzítéss, mert ekkor zajlott a nagy gazdasági világválság is, vélhetően nem volt kereslet sem a fizetett megjelenésre, sem magára a könyvre. Mindössze néhány település iparosainak adatait tartalmazza, de nagy szerencsénkre Rákospalota és Pestújhely benne van. Ez utóbbit adom most közre, hely- és családtörténeti kutatóknak lehet hasznos - no meg mindenkinek, aki böngészni akar régi iparosemberek, kereskedők után.

 

 

A mester adatainak felsorolásánál a szakmáját, címét (üzlet, vagy műhelycímet adtak meg, de ha ott is laktak, azt "saját ház" kiegészítéssel jelezték), születésének évét és helyét, felesége nevét, és ha feltüntette, akkor zárójelben a házasságkötés évét gyűjtöttem ki. A többi információt általában szöveghűen közlöm, a mai helyesírás szabályai szerint. Igyekeztem kerülni a rövidítéseket, kiírtam a (vélelmezhető) teljes szavakat (pl.: róm. kath = római katolikus stb.).

Szólj hozzá!

Címkék: történelem ipartörténet 1930 Pestújhely


2014.12.15. 20:32 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Bezsilla Nándor

kicsi_bezsilla_nandor.jpg

A Pestújhelyi alapító triumvirátus egyik tagjáról, Gerecze Péterről olvashattatok már. Bezsilla Nándornak korábban nem volt köze Rákospalotához, a Pest megyei Turán született, s Budapesten lakott, amikor a Széchenyi-telep parcellázásába belekeveredett. Ez azonban nem egyszerűen egy üzleti vállalkozásnak bizonyult, hanem életét is meghatározta a továbbiakban: nem csak a parcellázásban vett részt, hanem a település különválásának munkájában, majd az önálló Pestújhely életében és irányításában is.

 


Bezsilla Nándor, dr. (Tura, 1868. május 12. – Pestújhely 1917. december 23.)

Bezsilla Turai családba született, földműveléssel is foglalkozó szülei papnak szánták (édesapja kántor-tanító is volt), ezért Vácon a piaristáknál tanult. Itt volt osztálytársa Szücs István, akivel később közösen munkálkodtak a Széchenyi-telep önállóságának megteremtésén, és Veszelovszky Béla, a későbbi rákospalotai jegyző. Bezsilla végül nem a teológiát választotta, hanem a jogot: ügyvédnek tanult Pesten. Ügyvédként Budapesten, a nagykörúton volt irodája: az 1901-es lakcímjegyzék az Erzsébet körút 58.-ban, az 1907-es a József körút 70.-ben jelez Bezsilla ügyvédet.

Bezsilla Nándor utcaA Nándor (mai nevén Bezsilla Nándor) utca a téves felirattal "Nádor"-ként. A képeslap 1912 utáni, ekkoriban burkolták ugyanis sárga keramittal Pestújhely utcáit.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1917 Pestújhely Bezsilla Nándor Széchenyi-telep Ember város 1868 Bezsilla Nándor utca


2014.11.29. 11:59 Rátonyi Gábor Tamás

A Rákospalotai Múzeum épületének megmentése

kicsi_rakospalotai_muzeum.jpg

A Rákospalotai Múzeumról nemrég olvashattatok, s ott említettem egy izgalmas időszakot, mikor a múzeum régi épületét az Énekes (Kossuth) utcai lakótelep építésére hivatkozva le akarták bontani. A múzeum munkatársai sűrű levelezéssel, benne kisebb-nagyobb lódításokkal próbálták megmenteni az épületet a lebontástól, s íme egy sikertörténet a '80-as évekből: a múzeumépület megmaradt. Igaz - ó, magyar épületsors - múzeumként soha többet nem használták.

A múzeumot 1960-ban nyitották meg a Kossuth utca 39. szám alatti volt iskolaépületben (a lakótelep felépítése után átszámozták az utca páratlan oldalának házait, az épület mai címe Kossuth utca 55/A). 1983 júniusában a rákospalotai Kossuth utcában a lakótelep építésének előkészületeként már javában zajlott a szanálás, vagyis a lakók kiköltöztetése és az üresen álló épületek bontása. Erről az Új Tükör című újság is beszámolt, melynek újságírója az utca lakóit faggatta érzéseikről. A terület két értékes épülete a római katolikus kistemplom és a Rákospalotai Múzeum épülete volt. A templom megmaradó épületként szerepelt a lakótelep beépítési tervében, a múzeumépületet azonban bontásra ítélték, helyén parkosított terület látható a tervrajzon.

 

rakospalotai_muzeum_bfl_1980-as_evek.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1983 közművelődés Rákospalota Kossuth utca Gáspár Tibor Padisák Mihályné Rákospalotai Múzeum Énekes utcai lakótelep Gerő Lóránt


2014.11.19. 19:01 Rátonyi Gábor Tamás

Kiállítás a kerület lakótelepeiről

kicsi_kolozsvar.jpg

Talán emlékeztek még, van a blogban egy sorozat a XV. kerület lakótelepeiről. Ebben egy-egy bejegyzést kapnak azok a lakóépület-együttesek, amelyek telepszerűségükkel, az utcaképet meghatározó beépítettségükkel számot tarthatnak némi figyelemre. A sorozat ugyan még befejezetlen, hiszen nem írtam az összes telepről, de egy kiállításnyi anyag már összegyűlt: ezt láthatjátok november 21. és december 6. között a Rákospalotai Múzeumban ( www.rakospalotaimuzeum.hu ).

 

Már hallom a kérdéseket: miért fontos számontartani, egyáltalán írni a lakótelepekről? Miért nem rendeznek kiállítást a kerület régi szép házairól, melyeket éppen a lakótelepek építése miatt bontottak le? Természetesen lehet rendezni kiállítást a régi épületekről - volt is már ilyen, például a XX. század eleji lakáskultúráról és építészetről, vagy a kerület mozijairól , és bizonyára lesz is még ilyen jellegű kiállítás. De vajon a rákospalotai MÁV-telep - első lakótelepe a kerületünknek - nem érdemel meg néhány szót? Vagy a Széchenyi-lakótelep a maga szocreál házaival, és a számos kedves zsánerszobráról nem érdemel bemutatást? De bizony, igen.

meghivo_netes_kozepes.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: szolgálati közlemény


2014.11.06. 09:22 Rátonyi Gábor Tamás

Negyven éves az Árpád úti felüljáró

 

kicsi_arpad_uti_feluljaro.jpg

1974. november 6-án adták át az Újpestet Rákospalotával összekötő Árpád úti felüljárót, a mai bejegyzés tehát erről a műtárgyról szól. Tulajdonképpen bár az építmény mint "újpesti" híresült el - Árpád úti felüljárónak nevezik - csak az egyik vége van Újpesten, a másik Rákospalotán, a Hubay Jenő téren.

 

 

Először nézzük mi volt itt a felüljáró előtt: a két kerület közti átjárás nem a mai Illyés Gyula utca - Szentmihályi út vonalán történt, hanem a Fő út felé. Az Árpád út - Fő (akkor: Dózsa György) út vonalán jártak a villamosok egy 1896-ban épített, majd 1944-ben felrobbantott és '45-re újra felépített egyvágányos villamoshídon. Ez egy fémszerkezetű híd volt, melyet faburkolat takart, ezért máig sokan "fahídként" emlékeznek rá.

Villamosfelüljáró Újpest és Rákospalota között

11 komment

Címkék: 1974 felüljáró közlekedéstörténet Újpest Rákospalota Hubay Jenő tér Árpád út


2014.11.03. 11:08 Rátonyi Gábor Tamás

A hármashatár nyereményjáték eredményhirdetése

Kedves olvasók!

A múlt héten meghirdetett nyereményjátékra csupa jó megfejtés érkezett, vagyis mindenki pontosan tudta a három városrész határát. A helyes megfejtés egyébként ez volt: Rákospalota, Pestújhely és Újpalota városrészek egy ponton találkoznak a kerületben: a XV. Gazdálkodó út és Bánkút utca kereszteződésében (elfogadtam a Páskomliget utca # Bánkút utca kereszteződését is, bár a kifinomultabb válasz a Gazdálkodó út volt). Részletesebben a mai bejegyzésben lehet olvasni erről a határpontról.

A random.org oldal segítségével sorsoltam, az lett a nyertes, akinek a beérkezés sorrendjében a véletlenszám-generátor oldal által kiadott szám szerinti sorrendben érkezett a levele. A nyertes tehát

Szólj hozzá!

Címkék: szolgálati közlemény nyereményjáték


2014.11.03. 10:53 Rátonyi Gábor Tamás

Három városrész határán: a kerület hármashatár pontja

kicsi_harmashatar.jpg

Egyetlen olyan pontja van a XV. kerületnek, ahol a három városrész találkozik egymással, vagyis hármashatár pontot alkot: a Gazdálkodó út és Bánkút utcák kereszteződésében. Ha körbejárjuk ezt a T alakú elágazást, öt perc alatt érinthetjük Rákospalotát, Pestújhelyt és Újpalotát is. De hogy ez mikor és miért alakult ki így...?

 

A kerület városrészeinek és telepeinek a határáról volt már szó egyszer a blogban, de ez a ma szóbakerülő pont nem lett megemlítve akkor. Ez a pont ahogy a bevezetőben is említettem: a Gazdálkodó út és Bánkút utcák kereszteződése. A Gazdálkodó út csak páratlan oldalból áll, a páros oldalra nincsenek számozva épületek, mindaz, ami ennek az utcának az Újpalota felé eső oldalára került, az Páskomliget utcai házszámot visel. Itt, a hármashatár pont sarkán áll a Green Corner Irish Pub (Újpalota, Páskomliget utca 64.), valamint a Gazdálkodó és Bánkút utcák sarkán egy régóta átépítés alatt álló családi ház (Pestújhely, Bánkút utca 63), valamint a Bánkút utca túloldalán családi házak (Rákospalota, Bánkút utca 64., 66., 68, stb.).

Hármashatárpont

1 komment

Címkék: 1950 városrészek 1873 Rákospalota Pestújhely Újpalota Páskomliget utca Bánkút utca Gazdálkodó út


2014.10.18. 00:14 Rátonyi Gábor Tamás

Festett város - Lotz Károly: A rákospalotai híd

kicsi_lotzfestmeny.jpg

Az a benyomásom, hogy a rákospalotaiak ismerik és kedvelik Lotz Károly: Rákospalotai híd című, 1879-ben alkotott festményét. Hogy kedvelt kép, az érthető: annak a korszaknak a végén készült, amikor a pestiek felfedezték maguknak a falut. Zsánerképről van szó, ami egy nagyon romantikus, nagyon idilli időszakot ábrázol. Sokan még azt is tudni vélik hol készült a kép. Bevallom, engem jobban érdekelt, hogy miért készített Lotz festmény Rákospalota tájáról? Hiszen semmilyen helytörténeti forrás nem említi, hogy a festőnek köze lett volna Palotához.

 

Lotz Károly Németországban született 1833-ban, apja német, anyja magyar volt. 1852-től Bécsben tanult, egy, az akkori akadémikus festészettel szembeforduló osztrák képzőművész, Karl Heinrich Rahl magániskolájában. Együtt képezte magát a később szintén freskóművészként hírnevet szerzett Than Mórral és bécsi évei alatt ismerkedett meg a kevésbé ismert, ám a történet szempontjából később fontos szereplővé váló Jakobey Károly portré- és templomfestővel. Lotz 1860 után egyre másra kapta a megrendeléseket épületek belső terei freskóinak megfestésére 1863-ban a Vigadó, 1868-74 között a Magyar Nemzeti Múzeum, 1876-ban az Egyetemi Könyvtár, 1884-ben az Operaház, stb. belső tereinek fényét emelték nagyméretű freskói. Ezzel párhuzamosan számos magánház - paloták, villák - falképeit is ő festette.

Rákospalota Lotz Károly festményén

5 komment

Címkék: történelem festmények 1879 Szilas-patak Rákospalota Lotz Károly Festett város Régi Fóti út


süti beállítások módosítása