Budapest, XV. kerületi blog

És akkor annyi Rákospalota után jöjjön egy kis Pestújhely. Van a Pestújhelyi tér sarkán egy szép, régi, zöldre festett kerekes kút. Ilyet már utcán nemigen lehet látni, legalábbis Budapesten én nem találkoztam még másikkal (azért ha van, írjátok meg). Akárki akármit mond,…

  Ismeritek azt a kifejezést, hogy pancamári? Ha ritkán, de mai is használják. Eredetileg a rákospalotai kofákra mondták, aztán kis jelentésmódosulással a kofákra általában, majd a "mindenféle nőkre". Nem is vették jónéven a palotai lányok asszonyok, ha…

Többb mint száz éve kezdték építeni, nemsokára pedig elkészültének centenáriumát ünnepelhetjük. Fennállásának cirka első fele volt a fénykora, hatvan éve került lejtmenetbe, mégis: ma is szép, ma is lakható, élhető. Hasonlítgatják a Wekerletelephez, noha jóval kisebb…

A MÁV-telepnek nem csak az utcaszerkezete, de utcáinak az elnevezése is sokat változott az elmúlt száz évben. Előfordult durva beavatkozás, de az is, hogy ezt utóbb szentesítették és ma már védik az eredményt, sőt, van olyan megoldás, ami ma már jobbnak tűnik, mint az eredeti…

Van egy kis erdősáv a kerület északi végében, a Löffler-telep mellett - egyébként nem is messze a városközponttól. Már korábban felkeltette az érdeklődésem, ugyanis házak között, telkeken állnak a fák. Utca, ház, utca, erdő, megint egy épület…. körülbelül így lehet leírni a Kosd utcai (vagy korábbi…

  Apránként valamennyi tömegközlekedési vonal bemutatását szeretném, de a 25-össel kezdem. Nem csak azért, mert ez a két legrégebben a kerületben közlekedő buszjárat egyike - melynek a viszonylatszáma sem változott meg - hanem személyes okokból is. A bevezetőben…

A XV. kerület három városrészből áll: az ősi Rákospalota, a fiatal Pestújhely és a modern Újpalota alkotja. De vannak további településrészek is, így például az Üdülő- vagy Nyaralótelep néven ismert vidék, Újfalu, Kertváros, MÁV-telep, a Kolozsvár utcai szocreál…

Négy teret mutatok most be, hármat Palotáról, egyet Pestújhelyről. Bevallom kettőnek csak a neve ragadta meg a figyelmem, egynek a története érdekes, egyet pedig - bár rengetegszer jártam arra - mindig máshova képzeltem, mint ahol valójában van - felteszem, nem egyedül vagyok így…

Számos ma is ismert termék, és márka fűződik a Rákospalotai Növényolajgyárhoz, mely 166 évig volt a település egyik meghatározó  létesítménye, hiszen az Istvántelki Főműhely utáni második legnagyobb ipari üzeme volt Palotának. A gyárat 1840-ben alapították és 2006-ban…

Bevallom eredetileg nem akartam ilyen jellegű posztot írni, de a nagy példakép, a Fővárosi blog egy egész sorozatot szentelt a témának, ami hallatlan népszerű lett, s ezt persze megirigyeltem tőle. Ezért végül itt is lesz sorozat belőle, bár elhúzom majd amennyire csak lehet,…

Pestújhely - leánykori nevén Széchenyi-telep - 1910. március 26-án, a helyi képviselőtestület első ülésén jogilag is önálló községgé alakult, kivált Rákospalotából. Az idevezető út azonban számos jogi csűrés-csavarással, telekpanama, és az infrastruktúra elmaradottságának állandó felemlegetésével…

Rákospalota 1923-ban lett várossá. Az aktusra nem kevés töprengés és vajúdás  után került sor, ám kevesen tudják: hamar megbánták a dolgot a városatyák, és a hazai közigazgatás történelmében valószínűleg egyedülálló módon 1931-ben már kérvényezték: csináljuk…

Emlékszünk Valkó László építészre? Bujtor István alakította Simó Sándor Szemüvegesek című filmjében 1969-ben, véletlenül épp az újpalotai lakótelep építésének kezdőévében. A filmbéli mérnök egy panelház tervezésén dolgozik, de jobbító szándékú ötletei rendre elbuknak a kollektíva konzervatív…

A vasútállomás a miénk, vagyis Palotáé: nem csak a nevében szereplő két helységnév közti elsőség okán, hanem azért is, mert a két kerület határutcájának palotai felén fekszik, pontos lakcíme: XV. Szilágyi utca 9. Ráadásul eredetileg az állomás neve is csak ennyi volt:…