A mai XV. kerület - Rákospalota, Pestújhely és Újpalota - filmes helyszíneit kerestem. Nem volt nehéz dolgom, mert a rendszerváltás előtt több, generációk számára meghatározó film készült itt (pl. gyerekfilmek), melyekre sokan emlékeztek, de az 1990-es és 2000-es években is visszaköszönt a kerület a filmvásznon. Nagyobb feladat volt arra rájönni miért került ezeknek a filmeknek a forgatási helyszíne pont ide, a mai XV. kerületbe. Azért megpróbáltam felállítani egy hipotézist, hogy igaz, vagy sem, majd az olvasók eldöntik. (Ez a bejegyzés az Itt forgott blogban 2013-ban már megjelent egyszer.)

Nem készítettem a magyar filmművészet egészére vonatkozó, cirka száz év filmjeit feldolgozó statisztikát arról, hogy a mai XV. kerület vonzóbb-e a filmgyártók számára, mint a főváros többi kerülete, tehát sem azt nem állíthatom, hogy errefelé több filmet forgattak mint másutt, sem azt, hogy kevesebbet. Mindenesetre az általam megkeresett filmes szakemberek közül többen is állították, hogy a helyszín kiválasztásában szerepet játszott a kerület fekvése. A hazai filmgyártás számos alkotása - különösen a rendszerváltást megelőzően - elsősorban a XIV. kerületi Róna (volt: Lumumba) utcai Mafilm-központ, és a fóti, ma is működő filmgyár között ingázva készült. Rákospalota pedig éppen e két pont közé ékelődve helyezkedik el, a Róna utcát Fóttal összekötő útvonalak mindegyike ezen a városrészen halad keresztül. A gyártás szakemberei bizonyára lassan megismerték a kerület képi adottságait, ahogy számtalanszor átutaztak rajta.

Az Újpalotai lakótelep maketten - ideális lakótelepi környezet volt forgatáshoz (forrás: Ferkai András: Lakótelepek - Városháza 2005)

Érdekesség, hogy az általam és az Itt forgott blog olvasóinak segítségével felkutatott filmek a három városrészből csak kettőt fednek le: Rákospalotát és Újpalotát. Pestújhelyen forgatott filmet egyet sem találtam, de ha tud valaki ilyet, szóljon. Újpalota (ami zömmel a lakótelepet jelenti) több okból is érdekes lehetett a filmszakma számára. Noha Újpalota (épült: 1969-1974 között) nem az első fővárosi lakótelep (Óbuda, a József Attila és Kelenföld is megelőzte), az első volt, ami  - ma így neveznénk - zöldmezős beruházásként készült, vagyis nem kellett városrésznyi területeket ledózerolni, hogy felépíthessék. Épp ezért a házak közé nem ékelődnek be régi épületek, a lakótelep széle jórészt a város vagy a kerület szélét is jelöli. Amikor háttérmotívumként a szocialista építőipar teljesítőképességét reprezentálták volna akkor azért, amikor az elidegenítettség felé vezető monoton lakókörnyezet bemutatása volt a cél, akkor pedig azért bizonyult jó háttérképnek az újpalotai lakótelep akár mint helyszín, akár mint vágókép.

Filmes baki adta a címet

A legelső film, ami eszébe juthat az embernek, ha Rákospalotáról van szó, a Gyerekrablás a Palánk utcában (1985). A Palánk utca ugyanis egy létező utcanév, Rákospalota Újfalu nevű (egyébként régi, a XIX. század végén kiépülő) városrészében található. A film alapjául Nógrádi Gábor: Hecseki és a gyerekrablók című máig népszerű, és több kiadásban is megjelenő gyerekkönyve szolgált. A Palánk utcai film forgatókönyvét is Nógrádi írta. Mint a szerzőtől e-mailben megtudtuk: a film eredeti szövegkönyvében még a regényben szereplő utcaneveket használták (pl.: Kakas utca), ám a forgatás során történt egy kis baki, ami végül a film címét is megváltoztatta. Bár az utcanévtáblákat korábban leszedték, az egyik jelenetben mégis belekerült a Palánk utca felirat. A filmbeli gyerekrablással szembesülő édesanya (Bánsági Ildikó) az esőben szalad az utcán a fiát keresve. Eközben elfut egy szemetes mellett is, amire a szokásos kukafelirat van pingálva annak a háznak a címével, ahová a szemétgyűjtő tartozik. A jelenetet szervezési okokból megismételni nem lehetett, így inkább bennehagyták, és a valós, a forgatás helyszínéül szolgáló utcanevekre váltottak át.

Bánsági ildikó, mikor megtudta, hogy a filmbeli gyerekét elrabolták. Jobb oldalon a kuka, rajta a Palánk utca felirat, ami véletlenül került be a jelenetbe, utóbb azonban ez adta a film címét

Maga a film egyébként nem rejtett nagy titkokat a helyszínvadászok számára, ugyanis többször is pontos címek hangzanak el, így például a történet főszereplőjeként megismert Kondor-család lakhelye a Palánk u. 115., a váltságdíjat a Beller Imre 161-be kellett vinni, a főhős Kondor Lajcsi (Léner András) pedig a Palánk u. 144. szám alatti ház padlásán bújt el. Ezeket a címeket a filmben be is mondták. A fenti címek közül a 161 talán nem valós, mert ott egy megosztott telket találtunk, csak 161/a és 161/b van, viszonylag új építésű családi házzal. A Palánk utca 115. telkén egy vélhetően szintén a forgatás óta felépült új lakóház található, ám a Palánk u. 144. ma is nagyjából úgy néz ki, mint akkor, amikor 30 évvel ezelőtt Kondor Lajcsi ott bujkált. Az egyébként, hogy miért került épp Rákospalotára a felvétel helyszíne, nem derült ki, a gyártásvezető, Bajusz János már nincs az élők sorában, talán a fentebb említett filmgyárakhoz közeli helyszín játszott itt szerepet.

Filmesek adták a patika nevét

1994-ben készült egy 14 epizódból álló sorozat Koltai Róbert rendezésében és főszereplésével Patika címmel. A kedves film egy bohém patikus hányattatásairól szól, a címben szereplő patika pedig Rákospalotán ma is megtalálható, mi több: a városrész legrégebben ugyanott álló gyógyszertáráról van szó: 1891-ben alapították, azóta egyfolytában működik a XV. Fő út 62. szám alatt. Sőt, a patika mai nevét a filmesek adták a forgatáskor: a Megváltóhoz címzett gyógyszertár korábban más néven volt ismert (a több mint száz éve működő intézménynek több tulajdonosa és neve is volt már).

A gyártásvezető, Rutkai Péter sajnos szintén nem él már, így Koltai Róbertet kerestük meg, aki nemcsak a főszereplője, de rendezője is volt a sorozatnak. A helyszínkiválasztás stációira Koltai ugyan már nem emlékezett, de arra igen, hogy külvárosi gyógyszertárat kerestek, s eközben esett a választás a Fő úti intézményre. A gyógyszertárnak nem csak a neve, de ma is látható feliratai is a stábnak köszönhető Koltai szerint. Sajnos, a patika két és fél évvel ezelőtt újabb tulajdonosváltáson esett át, a mai munkatársak közül közül senki nem dolgozott ott a forgatás idején, a korábbi gyógyszerészeket pedig már nem értük utol, így a legendák, filmes történetek számát sem gyarapíthatjuk.

Jobbra Koltai Róbert, mint Polacsek patikus, a bal szélen pedig Koltai István, aki a valóságban is a színész édesapja volt

Koltainak más okból különösen kedves ez a sorozat, ugyanis egyetlen epizódban feltűnik benne a ma már nem élő édesapja, Koltai István is. A sorozat első képsorainak egyike egy régi, fekete-fehér némafilm, melyben Koltai apja látható nagy bajusszal: ő a filmbéli Polacsek-patika alapítója (a fenti kép bal szélén). Koltai István egyébként nem filmesként, hanem sportvezetőként volt ismert, a hatvanas évektől a Csepel NB-I-es labdarúgócsapatának szakosztályvezetője volt hosszú évekig, a Patikában csak fia kérésére vállalta ezt a rövid szerepet. A patikán kívül markáns helyszín volt még a Víg Kalmár nevű étterem is (a forgatás idején az ismert palotai vendéglő nem a mostani, Fő út 78. sz. alatti épületben, hanem a Bácska utca 12-ben üzemelt, cirka két saroknyira a Magváltó Patikától). A filmfelvételek egyik szünetében ugyanis Hámory Tamás, az étteremtulajdonos meghívta a stábot ebédelni. A kulináris órácskából később jó kapcsolat kerekedett, Koltaiék azóta is visszajárnak a vendéglőbe, nemritkán az egész színházi társulattal hol születésnapot, hol évadzárást ünnepelni, így a színész kapcsolata Rákospalotával folyamatos (nem beszélve a focirajongásáról is híres színész-rendező REAC-pályán tett korábbi látogatásairól). A Patika sorozat fő helyszíne is belekerült GPS-es ládavadászások közé.

Egyébként nem ez volt az egyetlen Palotán játszódó Koltai-mű: a fentebb már említett Gyerekrablás a Palánk utcában című filmen kívül, ahol Koltai Róbert Hecsekit, a nyomozót alakítja, a Csocsó, avagy éljen május 1-je! alapvetően dunaújvárosi helyszínein kívül Palotán is forgott, igaz, ez egy belső helyszínen (a "Hegyek között völgyek között" jelenet), és szintén palotai a Világszám című film néhány jelenete.

Felüljáró sehonnan sehova

Igazán izgalmas helyszínvadászatra adott lehetőséget a 78-as körzet című, 1982-ben készült hatrészes tévéfilmsorozat. A helyszínvadászat részleteiről számos fényképpel illusztrálva már olvashattatok a blogon, itt csak annyit érdemes megemlíteni, hogy bár a film fő szereplői között van Turay Ida is, aki rákospalotai születésű, mégsem az ő javaslatára jutott a stáb a kerületbe, hanem a gyártásvezető Somoghy Kálmán ötlete volt. Ő ugyanis a palotai Dózsa György Gimnáziumba járt iskolába, és miután megmutatta a kisvárosias hangulatú Bocskai utcát a stáb tagjainak, egyöntetűen elfogadták a javasolt helyszínt. Így a környék számos épületében és utcájában forgatták az epizódokat (Dobó utca, Beller Imre utca, Bocskai utca, Kozák tér, Palotás tér).

Az M3-as autópálya bevezető szakasza feletti gyalogos felüljáró a Kozák térnél - még hiányzik alóla az útpálya aszfaltszőnyege

Érdekesség, hogy a filmben a Beller Imre utca 152. is szerepet kapott, s mint fentebb írtuk a három évvel később készült Gyerekrablás a Palánk utcában a Beller Imre utca 161-et választotta - a két épület majdnem szemben van egymással. Itt egy olyan képet mutatunk, amire alighanem kevesen emlékeznek már: az M3-as autópálya bevezető szakaszát 1982-ben adták át. Az egyes műtárgyak azonban már korábban elkészültek, így számos gyalogos felüljáró is. A filmben egy átadási ceremónia keretében jól látható a Kozák téri gyalogos felüljáró, ami alól a felvétel pillanatában még hiányzott az M3-as aszfaltszőnyege, vagyis sehonnan nem vezetett sehová, mellette is át lehetett menni a senki földjén.

A város legismertebb szalontüdője

2006-ban készült Szirmai Márton rendezésében a Szalontüdő című kisjátékfilm (mindössze 7 perc, érdemes végignézni, itt alant megtalálható). A forgatókönyv Nagy-Bandó András azonos című novellájából íródott (az alapsztori ismerős lehet Douglas Adams: Keksz című novellájából is). A film és a rendező több mint tíz nemzetközi fesztivál számos díját gyűjtötte be, több hazai és számos külföldi tévécsatornán is lejátszották már. Az egyetlen helyszínen - egy kifőzdében - játszódó sztorit természetesen Rákospalotán vették fel, a Kolozsvár utcai piacon (Kolozsvár utca - Rákospalotai körvasút sor sarkán) található Pléh Csárdában. A kifőzde valóságos intézmény, korábban is ismert volt már, írások is születtek róla, de még a Berlini Magyar tévé nevű gegkompánia is forgatott a helyszínen (természetesen a palotaiak is jól ismerik Bábel Istvánt és nemzetközi hírű konyháját).

Szirmai Márton e-mailben elárulta, hogy a Pléh Csárdát és Pista bácsit a tulajt a filmesek is jól ismerték, még a filmgyár működésének idejéből, - így a film producerének rögtön ez a helyszín ugrott be. Nem mellesleg - a novella adottá tette, hogy milyen ételt fogyasszon a főhős - az is szempont volt, hogy Budapesten szalontüdőt már kevés helyen lehet kapni, ezek egyike a Kolozsvár utcai piac kisétterme. Így forgatták a filmet a kerületben. Külön képet a helyszínről most nem teszek fel, ugyanúgy néz ki a csárda ma, mint a 2006-os forgatáskor. Érdemes megemlíteni, hogy a film utóéleteként GPS-es vadászat helyszínévé is vált a Pléh Csárda.

Égigérő panelház

Az Égigérő fű című 1979-es gyerekfilmet (melynek rendezője ugyanaz a Palásthy György, aki a 78-as körzetet is jegyezte), a mai napig vetítik a tévében, kedvelt és népszerű alkotás. A film zöme ugyan nem a XV. kerületben játszódik, hiszen épp arról van szó benne, hogy miként tudják egy belvárosi bérház sárga keramitos belső udvarát gyepesíteni a gyerekek. De van egy jelenet, ahol nagyon is hangsúlyosan előkerül Palota, egész pontosan Újpalota. A lakótelep jelképévé vált legnagyobb lakóépületből költözik el az Oszkár, a szenesember (Ujlaki Dénes) mamája (Dajka Margit), mivel a lakás kicsinek bizonyult a számtalan bútornak, képnek, melyektől az egyébként igen talpraesett mama képtelen megválni. A filmbéli költözés során a túl nagynak bizonyult szekrényt nem tudják levinni a lépcsőházon keresztül, ezért kívülről eresztik le kötélen. Ereszkedés közben a szekrényből előbukkan a nagymama és málnaszörppel kínálja a nézelődőket, mint a lenti werkfotón is látható.

A felejthetetlen jelenetet abban az épületben forgatták, amely Újpalota egyetlen nem panel lakóháza. A lakótelep egészének egyik vezető tervezője, Tenke Tibor álmodta a csúsztatott zsalus technológiával épült házat, sőt maga is itt igényelt lakást (nem kapta meg). Az épületet egy korabeli reklámfelirat miatt szokás CSÉB-, vagy Casco-háznak nevezni, de ismert a víztorony-ház elnevezés is, ugyanis egy vízgyűjtő található benne, melyből egész Újpalota vízellátását tervezték megoldani. Aztán később úgy alakult, hogy erre nem volt szükség, így gyakorlatilag megépítése óta kihasználatlan a lakóházba rejtett "vizesblokk".

A Falfúró című 1985-ben készült szatíra (r.: Szomjas György) szinte minden jelenetét a XIV. kerületi Füredi utcai lakótelepen vették fel, azonban van egy, ami bizonyosan újpalotai: a 69-es villamos végállomása (lásd a fenti képet). Géza, a főhős (Bán János) ebben a jelenetben munkába megy a 69-es, majd 12-es villamosokkal. A lakótelepen kívül játszódó kevés jelenet egyike ez, s nyilván azért kellett Újpalotán felvenni, mert a Füredi utcai lakótelepnek akkor már nem volt villamosa, csak trolija. Pedig nem sokkal késték le a Füredi utcától induló tuját a filmesek: 1979-ben még a Vezér utcán is járt villamos, a 64-es.

Elhajlásvizsgálat a lakótelepen

1975-ben készült az Ereszd el a szakállamat című filmszatíra, melyet Bacsó Péter rendezett. Bacsó kevésbé ismert alkotásáról van szó, A Tanú ezen a szatirikus vonalon utolérhetetlen, de az Ereszd el a szakállamat is üt, nem függetlenül a szereposztástól (Kállai Ferenc, Major Tamás, Őze Lajos, Garas Dezső stb.). A film egyik meghatározó jelenete játszódik a még igen fiatal Újpalotán. Pócsik Mihály, a főhős (Helyey László) az Elhajlásvizsgáló Hivatal szórakozott feltalálójaként bolyong a városban, s eközben jut el a lakótelepre is, ahol megismerkedik egy sokáig csak Keksz néven ismert lánnyal (Bánsági Ildikó), akibe belehabarodik, és együtt töltenek egy szerelmes éjszakát. Napkeltekor Pócsik leszalad a közértbe reggeliért, és ... Nem talál vissza szerelméhez, mert a házak, lépcsőházak és emeletek olyan egyformák! Kétségbeesetten szaladgál a házak közt, de aztán feladja. A film 21. percénél kezdődő újpalotai jelenetben feltűnik mindaz, ami az újszülött lakótelepen még átmeneti volt: a Zsókavár utcai rendelő építése, az ideiglenes barakk-közért, a facsemetékkel beültetett sivár lakótelepi táj.

A fenti, kicsit életlen képen Pócsik kíséri haza a lányt (aki egyébként a Páskomliget utca 23-ban lakik), a háttérben homályosan az a 17 emeletes épület látható, melyből négy évvel később Oszkár a szenesember mamája aláereszkedik egy szekrénybe bújva az Égigérő fűben. A rövid jelenetben a maihoz képest még tágasnak tűnnek a parkolók, hiszen a hetvenes évek közepén még kevés autó koptatta a pesti utcákat. A fákat éppenhogy kiültették, és bár ez már tényleg kivehetetlen, de a háttérben még épül, vagy pont átadták az újpalotai vásárcsarnokot (a csarnok 1974-ben készült el, hogy a filmnek ezt a jelenetét '74-ben vagy '75-ben vették fel, nem tudni). Egyébként a filmben feltűnik a Fő tér is, még egyszerű füves pusztaságként (ma már kicsit parkosítottabb). A filmben később nem bukkan fel a lakótelep, de aki a korai lakók közé tartozik, mindenképpen nézze meg a filmet - vagy ezt a jelenetét - már csak nosztalgiázásból is.

Majomtolvaj Újpalotán, és a vágóképek

Számtalan film kisebb jeleneteinek volt helyszíne a kerület, előfordult, hogy csak amolyan vágókép gyanánt került be egy-egy jellegzetes palotai utca. Az Uramisten című film (r.: Gárdos Péter, 1984) egyik jelenetében a két főszereplő (Eperjes Károly, Garas Dezső) egy villamoson beszélgetnek. Aki ismeri a városrészt, rá is csodálkozhat, ugyanis a síndöcögény a XV. kerületi Pozsony utcán halad, majd a jelenet végén a Kajár utcában kanyarodik, ám micsoda csalás: a járatszáma 10A, holott a fenti vonalon nem ez a villamos jár, hanem a 12-es! S ha már közlekedés: a fentebb már említett 78-as körzet egyik jelenetében a rákospalotai bőrgyár előtt, a Dembinszky (ma: Wysocki) utcába nem a 70-es (ma: 125-ös), hanem a 4-es (ma: 105-ös) busz áll be a megállóba - ami persze a valóságban szintén nem járt arrafelé sosem.

Újpalotai jelenet a Keménykalap és krumpliorr c. filmből - itt eredetileg egy hétperces videó volt, amit a Youtubera töltöttek fel, a megtekintését azonban az MTVA letiltatta. Sajnos a film másutt sem érhető már el a neten - még az MTVA  szuper oldalán sem. A fenti filmkép a Hogy volt! blogon jelent meg.

Vágóképnél kicsit hosszabb, de egész filmes helyszínnél karcsúbb a Keménykalap és krumplorr című film fenti hétperces jelenete, ami az épülő Újpalotán játszódik. A film adatlapján ugyan 1978 szerepel a készítés dátumaként, ezek a jelenetek azonban ténylegesen 1973-ban készültek, mikor Újpalotán még javában építkeztek. A film legtöbb jelenete ugyan egy óbudai játszótéren forgott (Nagyszombat utca), de amikor a gyerekek elkapják a majomtolvajt, az bizony teljes egészében Újpalotán! Nehéz is felismerni a pontos helyszíneket, hiszen meghatározó épületek hiányoznak még, s az utak is félkészek: a ma már osztottpályás Páskomliget utcának például csak az egyik oldalát használták kétirányú forgalmúként. A síneket már fektetik, s a 69-es villamos abban az évben el is indul, ahogy átadják a kisföldalatti Mexikói úti meghosszabbítását. A filmben bizonyosan látszik a Páskomliget utca, az Erdőkerülő utca, de még a Szentmihályi út is, a kiserdőn áthaladó szakasza egészen a Rákospalotai határútig. A lakótelep korai lakóinak szintén "kötelező" megtekinteni, bizonyára sok ifjúkori emléket előhívnak ezek a képsorok.

Mai filmek

Bár a rövidfilmek közül csak a fenti, Szirmai-féle Szalontüdőről emlékeztem meg, tudni lehet, hogy a kerületi önkormányzat és a Csokonai Művelődési Központ 2011-ben és 2013-ban is kiírt rövidfilm forgatókönyv pályázatot. Nem készült ugyan mindegyik szcenárióból film, de például Tóth Barnabás: Újratervezés című kisjátékfilmje is a kerületben forgott. Hogy a 2013-as pályázatok közül melyik valósul meg és hol forgatják, még nem tudni, de a Csokonaiban tartandó Rákospalotai Rövidfilmszemlére (RÖFI) érdemes figyelni, hiszen számítani lehet palotai helyszínek felbukkanására. (Ez a cikk eredetileg 2013-ban jelent meg, de 2016-ban is lesz RÖFI)

Amennyiben a fentieken kívül tudsz olyan filmről, ami itt forgott a XV. kerületben, vagy filmes vagy, dolgoztál valamelyik film felvételén és van egy jó történeted, keress meg a palotabarat@gmail.com  címen!

A cikkben szereplő filmek adatai:

78-as körzet (1982, r.: Palásthy György, í.: Janikovszky Éva, gy.: Somoghy Kálmán)
Égigérő fű (1979, r.: Palásthy György, í.: Dávid Ilona, gy.: Rózsási György)
Ereszd el a szakállamat (1975 í-r.: Bacsó Péter, gy.: Ónodi György)
Falfúró (1985 r.: Szomjas György, í.: Grunwalsky Ferenc, Fekete Ibolya, Szomjas György, gy.: Elek András)
Gyermekrablás a Palánk utcában (1985 r.: Mihályfy Sándor í.: Nógrádi Gábor, gy.: Bajusz János)
Keménykalap és krumpliorr (1973 r.: Bácskai Lauró István, í.: Csukás István, gy.:
Dimény Tibor)
Patika (1994 r.: Koltai Róbert, í: Kardos G. György, Nógrádi Gábor, gy.: Rutkai Péter)
Szalontüdő (2006 r.: Szirmai Márton, í.: Nagy Bandó András, Szirmai Márton gy.: Győri Csilla)
Uramisten (1984 r.: Gárdos Péter, í.: Gárdos Péter, Osvát András, gy.: Elek András)

A cikkben külön nem említettük, de szintén a kerületben forgott filmek:

Bizalom (1979 r.: Szabó István, í.: Szántó Erika, Szabó István, gy.: Óvári Lajos)
A kedves szomszéd (1979 r.: Kézdi-Kovács Zsolt, í.: Bereményi Géza, gy.: Gulyás Lajos)
Kísértések (2002 í-r.: Kamondi Zoltán, gy.: Tóth András)
Minden szerdán (1979 r.: Gyarmathy Lívia, í.: Gyarmathy Lívia, Marosi Gyula, Kardos G. György, gy.: Gulyás Lajos)