Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.01.06. 10:56 Rátonyi Gábor Tamás

Újabb palotai határkő került elő

kicsi_hatarko_91.jpg

Nagy találatról számolt be egy egyszerű kommentben Masek János, a határkövek legújabb kori felderítője (honlapja a pestihatar.uw.hu  címen található). Meglelte a 91-es számú Pest-Palotai határkövet. Ez azért nagy szó, mert ez a kő az 1995-ös Szentpétery-féle összeírásban sem szerepel, vagyis eddig nem tartotta számon senki. A korábbi határköves bejegyzésben írtam, hogy 9 olyan kő maradt fenn, amely Palota határát jelölte. A Masek János által meglelt kővel tehát tízre emelkedett Rákospalota máig álló határköveinek száma.


Igaz, a megtalált kő nem annyira látványos, mint néhány társa, hiszen a több mint egyméteres példányt a tetejéig befedi a megemelkedett talajszint. Megtalálni tehát annak ellenére nehéz volt, hogy - a pontos helyszín ismeretében rákeresve - a Google Streetwiev szolgáltatásában is látható, vagyis neten szörfölve is feltűnhetett volna a vájtszeműeknek. A kő nem szerepelt dr. Szentpétery Tibor határköveket illetően alapműnek számító gyűjteményében sem, tehát úgy tűnik ő is elment mellette (ahogy az előző bejegyzés anyaggyűjtése közben én magam is). Persze, tény, hogy a követ - vagyis a tetejét - bárki láthatta, hiszen közterületen van, de bizonyára kevesen ismerték fel, és úgy tűnik még kevesebben publikálták - tudtommal először Masek János honlapján jelent meg.


Határkő (91)A most megtalált 91-es számú határkő (piros nyíllal jelöltem, mert nem sok látszik ki belőle a talajból). A XIII. Madridi utcában található, a 14-es számmal szemben.

A kő - ha jól sejtem - szintén a XIII. kerületben van, a Madridi utca 14-gyel szemben, egy raktár-féle kerítése előtt. Ezzel tízre nőtt Palota ma is álló, régi határköveinek száma, bár mint korábbi bejegyzésemben is jeleztem, a közigazgatás határainak változásai miatt ma már egyik sem a XV., hanem a szomszéd kerületekben van (öt a XIV., három a IV., és kettő a XIII. kerületben). A kövek beszámozásakor összesen 28 kő volt kihelyezve erre a határszakaszra, ezek közül tehát 18 már eltűnt - köztük olyan is, ami 1995-előtt a Szentpétery-könyv dokumentálása szerint még megvolt.

Közreadom dr. Szentpétrery Tibor gyűjtését a palotai kövekről, a mai állapotra vonatkozó megjegyzésekkel. A ma is meglévő köveket zölddel jelöltem. A könyvben egyébként jelentek meg téves adatok a számozást és a címeket illetően, ezeket az alábbi listában igyekeztem korrigálni (a Szentpétery könyv 1995-ben jelent meg, ezért a sok 1995-ös említés).

73-as: Rákospalotai körvasút sor - Hármashatárt jelölő kő volt, Szentpétery kezdeményezésére beszállították a XIV. Bosnyák téri geodéziai parkba, ott áll ma is, feliratai azonban olvashatatlanok
74-es: nem volt meg 1995-ben, pedig ez nagyon régi, 1798-ban kihelyezett kő volt
75-ös: XIV. Vezseny utca - ma már nincs meg
76-os: nem volt meg 1995-ben, ez is 1798-as kő volt
77-es: nem volt meg 1995-ben
78-as: nem volt meg 1995-ben
79-es: nem volt meg 1995-ben
80-as: nem volt meg 1995-ben
81-es: Rákospalotai körvasút sor 79-cel szemben, a XIV. kerületben
82-es: nem volt meg 1995-ben (1838-as kő volt)
83-as: nem volt meg 1995-ben (1838-as kő volt)
84-es: Rákospalotai körvasút sor 34-gyel szemben, a XIV. kerületben (állatorvosi reklám van rajta)
85-ös: Rákospalotai körvasút sor 24-gyel szemben, a XIV. kerületben
86-os: Rákospalotai körvasút sor 16-tal szemben, a XIV. kerületben
87-es: nem volt meg 1995-ben, helyén egy vélhetően 1933-ban kihelyezett "pótkő" található
88-as: Taksony sor 29-cel szemben a síneken túl, a XIV. kerületben
89-es: Madridi utca ösvényszerű folytatása mellett az Istvántelki Főműhely kerítésénél a IV. kerületben
90-es: a XIII. Madridi utca 9. előtt (eredeti felállítási helyétől áthelyezve kb. 270 méterrel)
91-es: nem volt meg 1995-ben, erre bukkant rá most Masek János a mai IV. kerület Madridi utca 14-gyel szemben
92-es: nem volt meg 1995-ben
93-as: a IV. Dugonics u. 15. előtt (kb. 50 méterre az eredeti felállítási helyétől)
94-100-ig egyik sem volt meg már 1995-ben sem, a 100-as a Népszigeten volt


És még egy kis kiegészítés a határkövek rajongóinak: korábbi bejegyzésben a határkövek 1843 utáni történetéről olvashattak néhány gondolatot, valamint a meglévő határkövek számbavétele történt meg. Érdemes azonban felidézni, hogy Budapesten 1738-ban kihelyezett határkövek is találhatók mindmáig. Ezek a határkövek Grassalkovich Antal (és elődei) valamint Pest városa között évtizedeken át óta zajló perek lezárását jelentették, és Soroksártól Cinkotáig jelölték a Grassalkovich-birtok és Pest határát. Belitzky János 1936-ban megjelent cikke szerint 1843-ban még hat 1738-as határkő állott, de határjeleket sokkal régebb óta használtak.

Pest határtérképe (részlet)Egy, az 1850-es évek elején megjelent határtérkép részlete a pesti-palotai (káposztásmegyeri) határról. A kékes színnel jelölt rész a Duna, a fasor a mai Váci út. A határ vastag fekete csíkokkal van jelölve, ma nagyjából ezen a vonalon halad az Esztergomi vasútvonal, s áll az Északi Összekötő vasúti híd. A térkép érdekessége, hogy a határkövek részben számukkal együtt vannak jelölve: a 99-es 1838-as, a 98-ast nem tudom kiolvasni, a 97-es és a 96-os vélhetően 1846-os volt. Ezek a határkövek ma már nincsenek meg (köszönet Masek Jánosnak, hogy felhívta a figyelmemet a térképre, melynek forrása: Budapest Főváros Levéltára, térképtár).

Tulajdonképpen a határok újbóli kijelölésést a törökök 150 éves megszállása tette szükségessé - derül ki a fent említett Belitzky-cikkből. A törökök ugyan nem sokat törődtek a határokkal - ahogy sok mással sem -, tehát meg nem változtatták őket, s újakat sem jelöltek ki, bizonyos értelemben fenntartották a status quot. Annyi érdekelte őket, hogy a saját birtokukként tekintett földeket más ne használja. Kiűzetésük (1686) után azonban Pest városa, a visszatért földbirtokosok és a török megszállás alatt itt élő lakók meglehetősen eltérően emlékeztek arra, mettől meddig terjedt Pest, és hol kezdődött Palota, Cinkota, Szent Lőrinc stb. Ezért már 1695-től úgynevezett határjárásokat tartottak, ahol tanúkat hallgattak meg arról, ki hogy emlékszik a régi városhatárra.

A palotaiak bizonyos értelemben rosszul jártak, mert elvesztették az akkor még Sabán-, ill. Csigás-szigetnek hívott, ma Újpesti- vagy Népszigetként ismert földdarabot sőt a török időkben a palotai határ egészen a Rákos-patakig húzódott, s a határperek kapcsán ezt a területet is "visszavette" Pest városa. Tulajdonképpen amit ma Angyalföld - Újpest, valamint Rákospalota és Pestújhely - Zugló határaként ismerünk, zömében akkor alakult ki. Egy 1738-as határjárás során hat darab, gránitból készült határkövet helyeztek ki a soroksári Dunaág és Cinkota közötti szakaszra, s valószínűleg egyet a palotai határra.

Pest város határának átnézeti helyszínrajzaPest és Palota határai a török időkben, és utána: Sajnos nehezen olvashatók a feliratok, de a palotai határ a Rákos-patakig húzódott, s ezt "vette vissza"' a perek után Pest. A török utáni határ a vastagabb vonallal van jelölve, a török idők előtti a vékonyabb vonal (forrás: Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből. - 1663 tájától 1756 tájáig TBM 1936).

A fentiek alapján tehát két korábbi állításomat is javítani kell: az egyik, hogy 1873-ban számozták volna be a határköveket. Az 1850-es évek elejéről származó, számozott határjeleket tartalmazó térkép ezt cáfolja, a számozás korábban (vélhetően 1843-46 körül) történt. A másik, miszerint a pesti határ száz kövéből 20 jutott Palota határára, szintén nem pontos: 28 volt a kihelyezett kövek száma, igaz, ezek közül sok eltűnt, ma már csak tíz van meg.

Azt viszont fenntartom: több megbecsülést, odafigyelést érdemelnének ennek az időszaknak a maradványai.

Források:

Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből. - 1663 tájától 1756 tájáig Tanulmányok Budapest Múltjából 1936
Valamint a korábbi, Budapest 140: Pest és Palota határkövei című bejegyzés forrásai.

3 komment

Címkék: történelem középkor 1843 1846 Újpest Rákospalota határkövek 1738


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr155735324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mondjuk ez a határkő megközelítés szempontjából Újpesten van, hiszen a Madridi utca másik oldala Újpest...
Hát, nem... De ezt valóban nehéz betájolni. A Madridi utca 14. az Újpesten van, mert az a IV. kerülethez tartozik. A szemben lévő oldal azonban a XIII. kerület, de nincs házszáma (vagy én nem találtam), 72699 lehet a helyrajzi száma. A meghatározásom, miszerint a kő a XIII. kerületben van, a IV. kerület Madridi utca 14-gyel szemben, pontos. Sajnos ugyanez a helyzet a Rákospalota-Zugló, ill. Pestújhely-Zugló szakasszal is: a kövek helyrajzilag mind a XIV. kerületben vannak helyrajziszámos MÁV-ingatlanon, de úgy lehet őket megtalálni, hogy XV. Rákospalotai körvasút sor X. számmal szemben.

Nehéz ezt követni, az biztos...
Érdekes, hogy Pest mekkora területet szerzett meg akkor, mert a török kori határ azonos volt a középkori városhatárral... Logikus, hogy a Rákos-patak volt a természetes határ.
süti beállítások módosítása