Budapest, XV. kerületi blog

A Pestújhelyi alapító triumvirátus egyik tagjáról, Gerecze Péterről olvashattatok már. Bezsilla Nándornak korábban nem volt köze Rákospalotához, a Pest megyei Turán született, s Budapesten lakott, amikor a Széchenyi-telep parcellázásába belekeveredett. Ez azonban nem egyszerűen egy üzleti vállalkozásnak bizonyult, hanem életét is meghatározta a továbbiakban: nem csak a parcellázásban vett részt, hanem a település különválásának munkájában, majd az önálló Pestújhely életében és irányításában is.

Bezsilla Nándor, dr. (Tura, 1868. május 12. – Pestújhely 1917. december 23.)

Bezsilla Turai családba született, földműveléssel is foglalkozó szülei papnak szánták (édesapja kántor-tanító is volt), ezért Vácon a piaristáknál tanult. Itt volt osztálytársa Szücs István, akivel később közösen munkálkodtak a Széchenyi-telep önállóságának megteremtésén, és Veszelovszky Béla, a későbbi rákospalotai jegyző. Bezsilla végül nem a teológiát választotta, hanem a jogot: ügyvédnek tanult Pesten. Ügyvédként Budapesten, a nagykörúton volt irodája: az 1901-es lakcímjegyzék az Erzsébet körút 58.-ban, az 1907-es a József körút 70.-ben jelez Bezsilla ügyvédet.

A Nándor (mai nevén Bezsilla Nándor) utca a téves felirattal "Nádor"-ként. A képeslap 1912 utáni, ekkoriban burkolták ugyanis sárga keramittal Pestújhely utcáit.

Bezsilla életében mindig aktív közéleti szereplő volt, bohó ifjúságának egy pillanatát mutatja ez a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött, 1894-es keltezésű oklevél. Eszerint Bezsilla ekkor a Szent Nőtlenség Társaskáptalan tagja volt. A nyilvánvalóan fiatal férfiak alkotta, s amolyan legényegyletként működő közösség tagjai nőtlenségüket hirdetendő működtek együtt. Mikor valamelyikük megnősült, a tagsága nem szűnt meg, hanem felfüggesztették. De komolyabb társaságban is aktívan közreműködött: az Uránia Magyar Tudományos Színház Egylet igazgatóságának tagjaként jegyezték 1899-ben.

1896-ban Bezsillát megkereste az akkor már rákospalotai jegyzőként tevékenykedő volt iskolatárs, Veszelovszky, hogy segítsen egy, akkor a katonaság kezelésében lévő terület Palotának való megszerzésében. Egy stróman, Crouy Chanel Endre gróf közbeiktatásával sikerült a katonák elől elhappolni a területet - de erről itt már olvashattatok részletesen is.

Megjegyzendő: nem valami magánhaszonra történő átjátszásról volt szó, hanem a hadsereg tüzérségi gyakorlótérként kívánta kisajátítani a területet, Rákospalota azonban parcellázni akarta ugyanezt, de egy fillérje sem volt, amiből a kisajátítást megválthatta volna. Ezt a területet kezdték felparcellázni és kiárusítani Széchenyi-telep néven, s az ügyletnek lett a főszervezője Bezsilla Nándor.

A Széchenyi-telep 1902-ben

1898-ra már részletes terv készült az addig teljesen lakatlan, csupa homok területre: a telekfelosztás, csatornázási terv, utcahálózat, utcanevek. Apropó utcanevek: az első néhány tucat érdeklődő és családtagjaik keresztneveit használták fel utcanévként. Így már életében, egész korán volt utcája Bezsillának: a mai Bezsilla Nándor utcát kezdetben csak Nándor utcának hívták. Egy címfestő hibájából azonban Nádor feliratú utcatáblák kerültek fel a kerítésekre, így egy időben a Nádor és Nándor is használatban volt. Felesége, Gergelyi Paula volt a névadója a mai Sztáray Mihály térnek, ami kezdetben Paula térként volt ismert.

Bezsilla nagyon komolyan bevetette magát az új telep - vagy ahogy akkoriban hívták: gyarmat - kialakításának munkálataiba: "Széchenyi-telep" címen "helyiérdekű tudósító" alcímmel lapot adott ki 1897-1898 között, később a Rákospalota és vidéke című lap kiadója lett. Az eladások fellendítése és az érdeklődők kíváncsiságának kielégítése érdekében 1898-tól vasárnaponként egy bérelt omnibusszal irodája elől szállította ki a reménybeli vásárlókat a helyszínre. Buza Pestújhely könyvében idézi a hirdetéseiben használt alábbi idilli leírást:

"...szép házak és paloták állnak a tágas utczák kényelmes járdái során, ellátva vízvezetékkel, csatornázással, világítással, egyszerre 2-3 irányból jövő gyors és olcsó közlekedési eszközzel, névszerint villanyos vasutakkal."

Természetesen 1898-ban még se víz, se villany, se csatorna, se villamos nem volt, s bár Bezsilla is sokat küzdött ezekért, valójában mindez csak évtizedek múlva valósult meg.

Bezsilla 1912-ben költözött ki Budapestről, telke és háza az Adria utca 1. (Ady Endre utca 47.) szám alatt, az úgynevezett "Bezsilla-kertben" állt. Helyén ma egy kis BM-lakótelep található, 1949-ben sajátították ki és bontották el a Bezsilla-villát. Erről a villáról (is) beszél az egyik legismertebb Bezsilla-leszármazott, Pomogáts Béla irodalomtörténész ebben az interjúban. Már kezdettől a Széchenyi-telep, majd Pestújhely helyi értelmiségének és közéletének aktív szereplője volt.

Ezen a képen még szentnek látszik a béke Rákospalota és a Széchenyi-telep között: Bezsilla Nándor balra, a bejárati oszlop előtt áll pincskalapban nagy bajusszal, Tóth István rákospalotai bíró a kép jobb szélén állva kibicel - felismerni fehér szakálláról (a kép Buza Péter: Pestújhely emlékkönyvében jelent meg)

Maga állt az élére a Széchenyi-telep elszakadását kezdeményezőknek azzal, hogy már 1907-ben aláírásokat gyűjtött az ügy érdekében. Megelégelték a telep általuk mostohának tartott sorsát, a közművek hiányát, a nagy távolságokat Budapesttől, Palotától - az elszakadáshoz végül egy beígért, de ki nem épített Rákospalota - Széchenyi-telep - Budapest út ügye vezetett. Mint az újonnan létrejött Pestújhely jelentős adófizetője - virilistája - a kezdetektől ott volt a képviselőtestületben, az "agytröszt" másik két tagjával, Gereczével és Szüccsel együtt. Bezsilla alapító elnöke volt a Széchenyitelepi Kaszinónak, számos tisztséget viselt a helyi oktatás frontján (iskolaszéki elnök, építési bizottsági elnök), ugyanakkor jelentős ingatlanvagyonnal is bírt a telepen: a Rákospalotával kötött, parcellázást célzó szerződésből busás hasznot húzott.

Bezsilla 1917-ben tüdőgyulladást kapott és elhunyt. 1920-ban egészítették ki a Nándor utca nevét a Bezsillával. ugyanekkor kapott díszpolgári címet is. (Az utcát 1953 és 1991 között Mosolygó Antalnak hívták.) Bezsilla több leszármazottja, rokona is ismert lett: Bezsilla László entomológus (rovarokkal foglalkozó biológus, lepkekutató) a ma már nem létező pestújhelyi lepkemúzeum megalapítója, a már említett unoka: Pomogáts Béla irodalmár. Gödöllő is számontartja a Bezsillákat, Nándor testvére, Bezsilla István - aki szintén ügyvédként végzett -, Gödöllőn telepedett le, az ottani közélet ismert szereplője volt, vármegyei ügyészként dolgozott, az 1930-as években épült bauhaus villája ma már műemlék.

Az alapítók emléktáblái a Pestújhelyi úti iskola falán 2013-ban.

2002-ben a Pestújhelyi Pátria Egyesület emléktáblát avatott a Pestújhelyi úti iskola falán Bezsilla Nándornak. A 2012-ben kialakított helytörténeti emlék-fasorban pedig táblát és fát is kapott Bezsilla. Ha háza nem is maradt meg, tevékenységének emléke nem halványult el, erőfeszítéseinek eredménye Pestújhely pedig 2009-ben ünnepelte századik születésnapját.

Források:

Antall István: A Bezsilla-kerttől a Piarista közig - Új HORIZONT XVIII. évfolyam, 2000., 4. szám
László Tamás (szerk.): Kalendárium XV. 2015 (Magyar Szinergia Ház 2005)
Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve (Rákospalotai Múzeum, 1997)
Kiss Emília (szerk.): Család-fáink 1.  Helytörténeti emlék-fasor Pestújhelyen (Csokonai Művelődési Központ 2014)