![]() |
A BKK tájékoztatása szerint június 1-jétől, vagyis szombattól megszűnik a 173-as és 173E jelű buszjárat, szerepüket a részben meghosszabbított, részben átszámozott 7-es buszcsalád veszi át: a 7-es, 7E, a 107E és a Bosnyák térig közlekedő 7A. A 173-as (lánykori nevükön: 73-as) buszok az újpalotai lakótelepen élők mindennapi közlekedésének meghatározó és megkerülhetetlen járatai voltak. Összeszedtem, amit tudni lehet róluk.
Az 1969 márciusi Budapest folyóiratban a Fővárosi Tanács V.B. közlekedési főigazgatóság főelőadója a következő ígéretet tette: a III. ötéves tervben (ennek kezdőéve 1970) a Páskomliget-lakóteleppel (ez az újpalotai lakótelep első neve volt) összefüggésben 27 db többlet-autóbuszt állítanak forgalomba és a meglévő vonalak sűrítése mellett új járatok indítását is tervezik (meglepő módon itt még nem a 73-as buszra gondoltak, hanem a régi 69-es villamost felváltó 177-esre).
1971. május 17-én (tehát majdnem pontosan 42 évvel ezelőtt) indult 73-as jelzéssel Újpalota második, de hamar legfontosabbá váló autóbuszjárata. Ez még "fekete" járat volt Bosnyák téri végponttal, s jelentős kerülővel érte csak el a zuglói végállomást, mivel nem volt készen a Csömöri út - Frankovics Mihály (ma: Drégelyvár) utcák közti felüljáró. A 73-as akkori útvonala: Bosnyák tér - Telepes utca - Öv utca - Erzsébet királyné útja - Mosolygó Antal (ma: Bezsilla Nándor) utca - Cservenka Miklós (ma: Apolló) utca - Zsókavár utca. Ekkor még nem volt készen egyetlen ma ismert újpalotai buszvégállomás sem, a buszok ott fordultak, ahol az alkalmilag kialakított visszafordulási lehetőség engedte.
Ezen az 1974-es térképen csak a lakótelep sarkát tudom bemutatni, de jól látszik: nincs átjárás a vasúton, nincs felüljáró, azt csak 1973. december 29-én adták át (a térkép szkennelésért köszönet a MyBudapest bloggerének).
1973-ban a BKV egy új "találmánnyal", az expresszjárattal is előrukkolt, amely a két végállomáson kívül legfeljebb egy helyen állt csak meg. Az áprilisban indított első ilyen járat a Hűvösvölgy felé járó 56-os mellett közlekedő 156E volt. A nyár végéig összegyűlt kedvező üzemi tapasztalatokra alapozva a főváros második expresszjárata volt szeptemberben a 173E, mely a Keleti pályaudvar és az újpalotai lakótelep között járt, s csak csúcsidőben közlekedett. 1975 júniusában átadták az Erdőkerülő utca - Szentmihályi úti (ma: 96, 175, 196, 196A, 296-os buszok végállomása), szeptemberben pedig a Felszabadulás út - Hevesi Gyula út (ma: Szentmihályi út - Nyírpalota út) kereszteződése melletti végállomást. Szintén 1975-ben módosították a buszok útvonalát, mivel a Csömöri úti felüljárót időközben átadták. Ekkortól a busz egyenesen haladt a Bosnyák térig, az Erzsébet királyné úti kerülő kimaradt.
1977-ben a BKV egy igen jelentős járatszámozási koncepcióváltásról döntött. Addig az 1-99-ig terjedő tartományban lévő számokat adták a "sima", a 100 fölötti számokat a gyors, vagy expressz buszoknak. Voltak továbbá betét- és elágazó járatok, melyeket A, B, C vagy Y betűvel jelöltek. A számok azonban elfogytak, a betűvel kiegészített számjelzések pedig egyre vadabb kombinációkat alkottak, így amikor a 3-as metró első szakaszát 1976-ban átadták, és emiatt számos változás lépett életbe a felszíni közlekedésben, bevezették a gyorsjáratok piros színnel való jelzését (más változások is voltak a jelzésekben, pl. az Y megszűnése, ez azonban a 73-as vonalat nem érintette). Ekkor lett a 173E-ből piros 73E. A végállomások nem változtak: a 73-as a Bosnyák térre, a 73E a Keletihez szállította az utasokat.
73-as busz tart a Bosnyák térre. A háttérben még épül a lakótelep (forrás: Rákospalota Anno Képei Facebook-oldal).
1980-ban megszűnt a 69-es éjszakai villamos, ami addig a Keleti pályaudvartól (zuglói kitérővel az Erzsébet királyné útján) cirka félóránként szállította az utasokat Újpalotára. Helyette 173É jelzéssel szintén Keleti pályaudvari végállomással autóbuszt indítottak, így a 73-as vonalcsalád egy éjszakai járattal bővült. 1994 decemberéig működött ez a felállás, vagyis az újpalotai, Bosnyák téri - Keleti pályaudvari végpontok és a 73-73E-173É buszok. 1988. július 1-jén a "fekete" 73-as megszűnt, helyette piros 73-as járt a Keletihez.
1994 decemberében 173-as gyors jelzéssel indult járat - mely a 73E-t váltotta fel -, s már a XI. Bornemissza térig közlekedett, ezzel húsz évig volt részese a Rákóczi út buszforgalmának. A 73-as végállomását pedig a Bosnyákról a Keletihez helyezték. Ebben az időben újítottak fel 50 darab Ikarus 280-as csuklós buszt oly módon, hogy a megszokott kék színezés mellett piros szín is került rá, oldalukra pedig felírták, hogy "7-173" - utalva arra, hogy a 7-es és 173-as gyors buszok hosszú közös szakaszon kötötték össze Dél-Budát Zuglóval és Újpalotával. Nem csak az útvonal, hanem az üzemidő meghosszabbítása is jelentős változás volt a 173E - és a lakótelepen élők - életében.
A BKV által készített fényképen a Récsei garázsban várja a javítást ez a karambolos 73-as busz. A baleset 1972-ben történet a Telepes utcában: két busz ütközött össze. Forrás: www.old-ikarus.hu
A 2006-ban bevezetett új fővárosi éjszakai közlekedési rendben Újpalota hirtelen 4(!) éjszakai járatot kapott. A korábbi 173É helyett ma tulajdonképpen a 979-es jár, a mai 973-as inkább a régi 69-es éjszakai villamos vonalán halad. 2008 augusztusában - a BKV történetének második legnagyobb járatszám-változtatásakor - a 73-as busz jelzését 173-ra változtatták. Ekkor az volt a koncepció, hogy az azonos járatszámot viselő troli, villamos és buszjelzéseket úgy módosítják, hogy egy viszonylatszám csak egyszer szerepeljen. A 73-as trolinak elsőbbsége volt, tehát a busz számozásának kellett változnia. A 173E ekkor már az Etele térig közlekedett, a Bornemissza téri végállomást a "sima" 173-as használta.
Újpalota és az érintett térség közlekedése szombattól (forrás: BKK)
2013 június 1-től azonban a 173-as, mint viszonylatjelzés megszűnik, a változásokat a BKK weboldalán részletezik. A 173-ast ugyan a '90-es évek óta 7-es viszonylatcsalád részének tekintették, most mégis egy jellegzetes Újpalotai busz-számozás tűnik el. A 173-as nem volt ugyan olyan régi, mint a kerület legidősebb buszjárata, a korábban már taglalt, több mint nyolcvan éves 25-ös, de közel egyidős volt a lakóteleppel.
Általában a kerület tömegközlekedéséről elmondható: 1938-ban 3 busz, és 2 villamosvonal közlekedett az akkor még önálló Rákospalotán és Pestújhelyen. 1968-ban 6 busz és 9 villamosjárata volt a XV. kerületnek. 2013-ban 22 busz- (5, 25, 46, 96, 104, 104A, 124, 125, 130, 146, 170, 173, 173E, 175, 196, 196A, 204, 224, 225, 231, 277, 296) és 4 villamosjárat (12, 62, 62A, 69) közlekedik a kerületben.
Érdekel a XV. kerület közlekedéstörténete? Más bejegyzéseket is elolvasnál? Nézd át mik jelentek meg a blogon ebben a témában! |
Források:
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada – Budapest 1987
Budapest folyóirat (1969. 3. szám)
Javaslatunk a 173-as gyors autóbuszok közlekedésével kapcsolatban (VEKE 2004. XI. 30.)
Budapest tömegközlekedés vonalhálózati története.
BKK és BKV-információk
Keller László: Visszapillantás - A fővárosi autóbusz-közlekedés 1968-80-ig. (Városi Közlekedés 87/5. szám)
múltidéző felhasználó a lenti hozzászólások közt olvasható hivatkozása a BKV forgalmi utasításaira
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tylia cordata 2013.06.09. 13:27:28
Mint ős-újpalotai nagy nosztalgiát érzek a 73-as (173-as) járatok iránt.
Sok időt töltöttem ezen a buszon munkába jövet-menet, a régebbi hatalmas közlekedési dugók idején, a Thököly úton meg-megállva, amikor a reggeli csúszban nem 15, hanem 45 percig tartott a Keleti pu. végállomáshoz beérni. Hogy az időt kihasználjam, a mindig a tömött buszon fülhallgatóval tanultam meg két ujabb nyelvet.
Bár javulást hozhat a mai, kevésbé zsúfolt, de ritkásabb buszközlekedésünkbe a járatok átszervezése, logikátlan, érthetetlen és szivtelen intézkedés volt elvenni az újpalotaikak buszának több évtizedes, megszokott nevét, és felcserélni a 7-es buszok nevével.
Lehet, hogy annyi előny származhatott ebből, hogy a 7-es buszok vonalára tettek be néhány új és környezetkimélő autóbuszt.
De én akkor is sajnálom a 173-ast!
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2013.06.10. 13:31:23
múltidéző 2013.12.26. 00:21:13
Az 1974-es térkép adatait valószínűleg 1973-ban zárták le, ugyanis az újpalotai felüljárót már 1973 decemberében átadták!
Ha a járattörténettel kapcsolatos adatokra van szüksége cikkeihez, forduljon hozzám bizalommal.
dacv1992@gmail.com
Kellemes Ünnepeket, és további eredményes kutatást kívánok.
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2013.12.26. 09:30:42
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.02.09. 13:48:38
Más: itt is jelzem, a 73-as busz 1973. május 17-én indult. Egy hibás dátum szerepelt a cikkben, amit csak most - egy újabb forrás alapján - javítottam. Ezért került a (javítva) jelzés a cikk címébe.
múltidéző 2014.02.09. 18:26:40
Valamiért nem jutott el hozzám az e-mail, visszanéztem. Próbálja meg a dacv@freemail.hu-ra is, vagy itt is megírhatja, ha publikus.
Keller László Úr a cikkében elírta az évet, a 73-as 1971 május 17-én indult!
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.02.09. 21:31:38
múltidéző 2014.02.09. 21:52:21
múltidéző 2014.02.09. 21:53:15
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.02.09. 22:18:40
Az én érveim a következők: A "háromkötetes" szerint 1970 áprilisában indult a 24Y járat a Bosnyák tértől közel azonos útvonalon. Ha 1971-ben indították a 73-ast, akkor a Csömöri úti felüljáró '73 végi átadásáig két járat közlekedett közel azonos útvonalon különböző járatszámmal két évig? Ez nem tűnik logikusnak.
A másik érv az újpalotaiak visszaemlékezése. 1971 márciusában költözött a lakótelepre az első lakó, tehát a lakótelepiek csak 1971 után használhatták bármelyik buszjáratot (korábban az építőmunkások és a honfoglalástelepi cégek dolgozói jártak a 24Y-nal). Az ott élők nagyon határozottan úgy emlékeznek, hogy évekig a 24Y volt az egyetlen járatuk, ehhez konkrét emlékek fűződnek, amik helytörténeti könyvészeti forrásokban is megjelentek. '71 márciusa és '71 májusa között azonban csak két hónap telt el, nem több év. Ez is ellentmond annak, hogy már 1971-ben elindult volna a 73-as.
A 3. érv: ha az első lakó '71 márciusában költözött be, '71 májusában - a 73-as vélelmezett indulásakor - még aligha laktak ott annyian, hogy két buszjárat fenntartása indokolt lett volna.
Csak kérdezem: nem lehetséges, hogy az a Forgalmi Szolgálati Utasítás csak a 73-as közlekedtetésének előkészítéséről rendelkezett, nem pedig a konkrét indulásról? Illetve ha a konkrét indulásról szólt, lehetetlen, hogy a valós utazási igények felmérését követően elálltak volna tőle?
múltidéző 2014.02.10. 07:43:50
A tények a következők: A 24Y jelzésű autóbusz már 1970 előtt is létezett, és Bosnyák tér - 24es autóbusz útvonala - Gergő utca /a nemrég felújított sárga keramitköves utca/ - Hősök útja - Madách utca - Agroker Vállalat /Cservenka utca 102.szám, ma Késmárk utca/
1970 április 3-án megszűnt a Cservenka utcában közlekedő 69-es villamos, ezért a 24Y járat a villamos pótlására a Cservenka Miklós utcán keresztül járt, valamint útvonalát meghosszabbították Rákosszentmihály Máv állomásig.
Tehát a járat funckiója a Cservenka Miklós utca - XVI.ker kapcsolat biztosítása volt (mint ma a 231-esnek), a lakótelep épülő ingatlanait csak éppenhogy érintette, de más járat híján egy darabig a munkásoknak nem is volt választási lehetőségük az autóbuszjáratok között.
A 24Y útvonala egyébként nem változott, csak jelzése lett 77-es (1973 februárjában, ahogy a háromkötetes is írja egyébként).
1971 márciusában még csak egyetlen lakó volt, de 1973 májusában már több ezer. Eleve elképzelhetetlen, hogy Újpalota központjához, ahol azt hiszem az első ingatlanok épültek, évekig ne járt volna semmi.
A helytörténeti könyvészeti forrásokra kíváncsi lennék. Nyilván sokan jártak a Cservenka utcai gyárakba dolgozni, ekkor pedig jó szolgálatot tett a 24Y, és talán ez jobban megmaradhatott. Az ott lakók visszaemlékezései sajnos sokszor összemosódnak. A felüljáró építési évét is valamiért a legtöbben 1975-re teszik.
Egyébként, ha megfigyeli az 1973-as vonalhálózati térképet /amin ugye pontos érvényességi dátum nincs./, akkor az máris ellentmondhat a 73 májusi indításnak, hogy két olyan járat nem szerepel rajta, amit 1973 május 17. előtt indították (81Y - május 4., 156E, április 2.), viszont a 73-as rajta van.
A Forgalmi Szolgálati Utasítás mindig néhány nappal a változás előtt került kiadásra. Amennyiben a járat beindítása elmaradt, azt a következő számban azonnal közölték. A későbbiek során 71 és 72 években pedig többször módosult a 73-as útvonala a folyamatos építkezések miatt, ezeket is nyomon követte az F.SZ.U.
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.02.10. 08:12:16
A háromkötetesben egyébként a 369. oldal tetején írnak a 24Y indulásáról, pontosabban: én úgy véltem, hogy az indulásáról írnak, miközben csak a szerepének a megváltozásáról, vagyis arról, hogy átvette a megszüntetett régi 69-es villamos utasait. Egyébként valóban, 1969-es vonalhálózati térképen is szerepelt a 24Y, azt azonban nem tudtam eldönteni, hogy egy hibásan nyomtatott (esetleg a várható közlekedési változásokat mutató) térképről van szó, vagy tényleg járt már ez a viszonylat '69-ben.
A helytörténeti emlékekről: Szepes Erika: Újpalota - egy városrész regénye c. könyvében idéz egy visszaemlékezőt. Valóban, a személyes emlékek sosem tartoztak a megbízható források közé, itt azonban egy idényjellegű esemény kötődik a 24Y-hoz: 71 nyara volt az első paradicsomfőzés szezonja. Ekkor az újpalotaiak közül sokan a 24Y-nal jártak a Bosnyák téri piacra paradicsomot vásárolni. Hazafelé azonban a tömött buszon rendre összepréselődtek a paradicsommal tömött táskák, és a busz mindig paradicsomos lett, mire a Fő térre ért. Írják: "Ez a szezon minden napján megismétlődött úgy egy hónapig, majd a rákövetkező két évben ugyanez elölről. Úgyhogy a 24Y-on rajta ragadt a paradicsomjárat elnevezés. (...) Aztán elkövetkezett a Frankovics úti felüljáróhíd és vele a 73-as busz (...)"
Szóval nekem ez hitelesnek tűnt, és a Keller-cikk 1973-as dátumával, valamint a fenti érveimmel együtt együtt meggyőző volt, hogy a 73-as csak 1973-ban indult el, s a háromkötetesben szereplő 1971 volt a téves időpont.
múltidéző 2014.02.10. 11:04:51
Érdekes a visszaemlékezés, jó volt olvasni. Talán voltak néhányan, akik a Madách utca közelében laktak és ezért a 24Y-t választották a 73-as helyett. A 24Y rövidebb idő alatt érte el a lakótelepet, mert nem a 24-esek útvonalán közlekedett (Mosolygó Antal utca, Pestújhelyi út stb.) mint a 73-as, hanem a Kolozsvár utcán végigment - majd jobbra a Cservenka Miklós utcán.
Aztán később már a 73-as is ezen az útvonalon járt.
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.02.10. 14:28:45
Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.04.13. 10:23:51
múltidéző 2014.04.15. 19:11:02