A MÁV-telepnek nem csak az utcaszerkezete, de utcáinak az elnevezése is sokat változott az elmúlt száz évben. Előfordult durva beavatkozás, de az is, hogy ezt utóbb szentesítették és ma már védik az eredményt, sőt, van olyan megoldás, ami ma már jobbnak tűnik, mint az eredeti volt. Nézzünk körül kicsit hogy alakult az utcák sorsa! (Magáról a MÁV-telepről külön posztban olvashatsz.)

A MÁV-telep utcái egyszerűen ölelték körbe az épületeket, sakktábla-szerű hagyományos mintát adva a kolónia térképi ábrázolásának. Buza könyve szerint az 1930-as években egy ízben "belső átrendezés" történt a telep belső útjainál, ekkor egyesítettek korábban két önálló közterületként ismert utcát is. Az úthálózat tekintetében a legnagyobb változást azonban a lakótelepek beépítése és az M3-as autópálya bevezető szakaszának 1982-es  megnyitása okozta. Ebben az időszakban számos épületet lebontottak (gyakorlatilag valamennyi földszintes MÁV-lakóházat), és a telep egyik közterületén, az Alkotmány utcán vezették az autópálya kétszer három sávos vonalát (a Wesselényi utcán túleső autópálya-szakaszt Gábor Áron utcának hívják). Ezzel a beépítéssel három utcát is megszüntettek:a Mozdony, a Szeles és a Kazánkovács utcákat.

A telep eredeti utcanevei a második építési szakasz elkezdését, 1914-et követően születtek, már az I. világháború időszakában. Utcanévbokrok alakultak ki: egyfelől a világháború alatt a monarchiával szövetséges országok népeiről neveztek el utcákat, így született az Ozmán, Német (ami Németh formában is felbukkan egy térképen), Bosnyák, Bajor utca. Ide kapcsolódik, de a névbokor rendszerből kilóg a Honvéd utca neve is - nyilván szintén a világháború hatására született elnevezés, míg a Lengyel utcát csak később, az 1920-as évek végén keresztelték el. Két közterület, a Kavics és Homok szintén utcanévbokorként volt jelen, illetve kakukktojás a Szeles utca. Úgy vélem, ezek az építkezés idejéből fennmaradt elnevezések lehetnek, mikor a még beépítés alatt álló területen a kavics, homok - mint építőanyagok - és a szél volt az úr (talán túl triviális elképzelés, de ha valakinek van pontosabb ismerete a névadás körülményeiről, kommentben szívesen látom). Egyetlen, a vasutassággal összefüggő elnevezés született akkor: a Mozdony utca. A Testvériség tér és utca minden bizonnyal még az 1893-ban, a régi főműhelyi munkások által alapított hasonnevű "Dal, Zene és Önképző Egylet" miatt kapta nevét. Az Alkotmány és Szabadság és Széchenyi utcák a fentiektől független kreálmányok. Érdemes megjegyezni, hogy a Szabadság utca nemcsak a telep, de egész Rákospalota legszélső határutcája volt, évtizedekig semmi kapcsolata nem volt Pestújhellyel, mivel az még csak távoli, beépítetlen terület volt. (A mai utcaneveket lásd lentebb a listában.) A telep határoló utcái pontosan: Vasutastelep utca (volt: Szabadság utca), Széchenyi út, Rákos út, Wesselényi utca.

1954-ben a nagy átkeresztelési hullám során számos MÁV-telepi utca neve megváltozott. Ekkor kerültek elő a vasúthoz kötődő nevek, és tűntek el a - ki tudja miért megmaradt - Ozmán kivételével a népek nevei. Fura szeszély, hogy végül a 2012-ben védetté nyilvánított utcanevek közé csak ezek az 1954-es szülemények kerültek be. A telep eredeti, az átnevezési hullámoknak makacsul ellenálló utcanevek nem (pl.: Ozmán utca, Testvériség tér stb.). Valahol érthető, hiszen a MÁV-telephez a vasutasszakmákkal kapcsolatos elnevezések illenek. Érdekesség, hogy az új lakótelep megépítésekor gyakorlatilag felszámolt három utca közül a Mozdony és a Kazánkovács szerepel az amúgy igen megbízhatatlan Google-térképen, a valamivel megbízhatóbb Utcakeresőn, és a Magyar Posta hivatalos irányítószámjegyzékében is (1155), holott ide már nincs semmi számozva. (A Google-ösök ráadásul rosszul, 90 fokkal elfordítva tüntetik fel a nem létező Mozdony utcácskát - bár ha már nincs is ilyen, tulajdonképpen mindegy). A szintén nem létező Szeles utca azonban már csak az Utcakeresőn szerepel, a Google és a posta nem ismeri. Hát bizony ezt az utcát igencsak keresni kell, ha valaki meg akarja találni...

Alant egy 1928-ban megjelent térkép, a vasutastelepre vonatkozó nagyfelbontású részlete látható, lehet benne akár utcanevekre, akár telkekre vagy házhelyekre is keresgélni. A térkép alatt következik az utcanévjegyzék, még lejjebb pedig egy manapság született rendezési tervből kimentett vasutastelepi térkép.

UTCANÉVJEGYZÉK

A jegyzékben a MÁV-telep mai utcanevei szerepelnek. 2012 szeptemberében a képviselőtestület a vasúttal kapcsolatos telepi utcanevek védetté tételét javasolta, erről 2013 januárjában dönt majd a Fővárosi Önkormányzat. A védelemre javasolt utcaneveket pirossal jelöltem. A jegyzék Buza Péter forrásértékű könyve alapján készült, de a fellelhető térképek alapján korrigáltam, illetve pontosítottam az adatokat.

Alkotmány utca: a telep létesítésével egyidős utcanév, valahogy megúszta az átnevezési hullámokat is, sőt, ezen az utcán zuborog manapság az M3-as autópálya forgalma is, az ideszámozott földszintes házakat pedig lebontották. Mégis nagy túlélő: egyetlen MÁV-telepi épület, és egy tízemeletes lakótelepi ház lépcsőházai is ide vannak számozva.
Kazán utca: 1954-ben lett Kazán, eredetileg Homok utca volt a neve. A vasutastelep építésével egyidős utca, csak a neve változott.
Kazánkovács utca: eredetileg Kavics utca volt, 1954-ben változtatták meg Kazánkovácsra, majd az 1980-as években felépített lakótelep tereprendezése során eltűnt.
Mentő utca: eredetileg Testvériség utca, de csak az 1930-as évektől lett önálló neve a kertészet túlfelén húzódó közterületnek. Buza szerint 1967-ben változik meg a neve Mentő utcává, mikor ideköltözött a palotai mentőállomás. Ha ez igaz, akkor ez a legkésőbbi utcanévváltoztatás a telepen (leszámítva persze, hogy a rendszerváltást követően némelyik utca visszakapta régi nevét)
Mozdony utca: eredetileg a Rákos úttól az Ozmán utcáig tartó közterület volt, az M3-as megépítése és a bontások után gyakorlatilag megszűnt. Érdekessége, hogy bár az 1980-as években letarolták a lakótelep építése miatt, térképeken ma is szerepel, nyomvonala azonban már nem található meg.
Mozdonyfűtő utca: eredetileg  Német utca, 1947-ben ezt az utcát akarták elnevezni a Rädda Barnenről. Ezt még megúszta, de 1949-ben Katona József ztcára keresztelték, majd ez sem maradhatott, 1954-ben kapja új nevét a fűtőkről.
Mozdonyvezető utca: volt Honvéd utca, 1954-ben átkeresztelték. Buza szerint az 1930-as években nyitották meg a MÁV-telep belső útjainak rendezésekor, de 1928-as, sőt, 1920-as térképen is szerepel, igaz, ez utóbbi még úgy mutatja, hogy a Rákos útig húzódott (vagyis onnan indult). Valóban elképzelhető, hogy később az Alkotmány és a Rákos út közti szakaszt felszámolták, különösen, hogy 1934-35-ben itt épült fel a Jézus Szíve templom.
Ozmán utca: a telep felépülésével egyidős utca, tehát az első világháború idején született, ráadásul neve valamiért soha nem változott meg. Az eredeti utcanévbokorba illeszthető (Német, Bajor, Bosnyák stb.), a világháborúban szövetségesként harcoló népekről nevezték el (ozmán = oszmán, vagyis török).
Szent Korona útja: A MÁV-telep főútja, ezen közlekedett a Rákosszentmihályi HÉV (amiből később 65-ös, majd 69-es villamos lett - ez utóbbi nem azonos a ma ismert 69-essel). 1949-ben Lenin útjára változtatták a nevét, amit csak 1991-ben kapott vissza.
Testvériség tér: térképe válogatja, de néhol csak Testvériség utcaként tüntetik fel, noha valóban létezett később Testvériség utca is (ma: Mentő utca). A mai Vasutasház utca torkollott bele, valamikor az 1930-as éveket követően változhatott térré. Ha nem is mértani, de intézményi középpontja a telepnek. Fentebb már említettem, hogy a még a Nyugati Főműhelyben 1893-ban alapított Testvériség Dal, Zene és Önképző Egylet lehetett a névadó.
Vasutasház utca: 1954-ben keresztelték át Lengyel utcáról, mely utóbbit az 1930-as éveket megelőzően adták neki
Vasutaskert utca: 1954-ben keresztelték át Bosnyák utcáról (Bosnyák utca volt Pestújhelyen is). Eredeti nevét (a Bosnyákot) az első világháborúban kapta.
Vasutastelep utca: a MÁV-telep egyik határutcája, 1929-től Szabadság utca, 1954-ben keresztelik át Vasutastelepre.
Wesselényi utca: az 1910-es évektől épült ki a teleppel nagyjából egyidőben. Ez a telep egyik határutcája, nagyjából a Bajor utcán túli szakasza az 1930-as években Határ utcaként is szerepel.

A kerület 2012-es értékvédelmi térképének a MÁV-telepre vonatkozó része. A térképen a zöld színnel jelzett terület a MÁV-telep. Az eredeti, a teljes kerületet mutató térkép letölthető az önkormányzat honlapjáról (2,8 mega, pdf formátum).

Források:

Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Mojzes Ildikó (szerk.): 100 éves a rákospalotai MÁV-telep (Rákospalotai Múzeum 2007)
Az itt közölt, és más térképek, amiket felleltem (külön köszönet a MyBudapest blog szerzőjének, a térképek digitalizálásáért!).