A Pestújhelyi temetőt mint bizonyára sokan tudjátok azért kellett felszámolni, mert részben a helyére építették az Újpalotai lakótelepet. A fentrol.hu oldalán korabeli légifotókat tesznek közzé, és most egy megrázó erejű kép is felkerült: épül a lakótelep, és igen pontosan kirajzolódik az alatta elterülő temető, amint épp előkészítik a talajt a következő házak felhúzására.
A Pestújhelyi temető történetéről a közelmúltban látott napvilágot Kuczkó Andrea részletes cikke a Helyem Házam Palotám folyóiratban. Ebben részletesen ír a temetőterület megvásárlása körüli nehézségekről, Rákospalota és Pestújhely vitáiról, a temető működtetésének problémáiról is. A temetőt 1912-ben nyitották meg, 1923-ban bővítették és 1950-ben zárták be, amikor Pestújhely Rákospalotával együtt Budapest XV. kerületébe tagozódott.
1963: bejelöltem a fő pontokat: a Pestújhelyi temetőt, a Szentmihályi utat és a Rákospalotai köztemetőt. Jól látszik, hogy a temető környéke - a majdani Újpalotai lakótelep területe - még mezőgazdasági művelés alatt áll (fotó: FŐMI / fentrol.hu)
A meglévő sírokat akkor még nem bolygatták, sőt, továbbra is temetkezhettek azok, akiknek sírboltjuk volt, vagy előre megváltották a sírhelyüket. A többi elhunyt pestújhelyi lakost ezt követően a Rákospalotai köztemetőben hantolták el. A temető bezárásának az oka az volt, hogy a főváros temetkezési vállalatához akkor hirtelen számos kisméretű külvárosi temető került, melyek fenntartása nem lett volna gazdaságos (különösen, hogy általában a közelben volt másik temető is). De felszámolásról akkor - 1950-ben - még nem volt szó, csak bezárásról.
1969-ig tehát megmaradt a temető, a sírokat látogathatták, gondozhatták a hátramaradottak. Akkor azonban elkezdődött az újpalotai lakótelep építése és a temetőt hirtelen felszámolták. Aki tehette, áthelyeztette hozzátartozója sírját a rákospalotaiba, ám azoknak az elhunytaknak a sírját, akiknek nem maradt hátramaradottjuk, vagy akiknek a hozzátartozója nem reagált elég gyorsan a felszólításra, lényegében elkotorták tereprendezés közben. Egyesek szerint az újpalotai szánkózódomb ma is tele van csontokkal. Épp ezért megrázó az a két felvétel, melyeket most a FŐMI jóvoltából most párba lehet állítani.
A Pestújhelyi temető közelebbről (ha rákattintasz, nagyobb lesz). Jól kivehetők a sírok, ösvények, a fél évszázados fák is (fotó: FŐMI / fentrol.hu)
Az első, 1963-ban készült légifotón (lásd legfelül) látható a ma is létező Szentmihályi úti köztemető és a Pestújhelyi temető. Ez utóbbi már le van zárva, de még láthatók a sírok, síremlékek, sírboltok és a ravatalozó is kivehető, láthatóan érintetlen a terület. Kicsit feljebb a Rákospalotai köztemető is jól látható. Körülöttük általában mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, a családi házas beépítettség határa azonos a mostanival: Bánkút utca - Gazdálkodó út - Pörge utca - Szerencs utca.
1971: épül a Fő tér környéke. Csíkozással bejelöltem a felszámolt temető szélét, de enélkül is jól kivehető, hogy mennyire más a temető talaja, mint a mellette található földé. Az eredeti, jelölések nélküli képen is jól látható, ahogy ráépül a telep a temetőre.
A másik képpár 1971-ben készült, még épül a lakótelep (itt a bekezdés felett és alatt). Jobb szélen az Erdőkerülő utca, középen balra felismerhetetlen dzsumbujként a Fő téri kereszteződés útpályáját építik éppen, a Páskomliget utca és a Hevesi Gyula (Nyírpalota) út Fő téren túli szakasza még nincs kész. És teljesen jól kivehető, amint a temető területe belóg a kereszteződésig. Részben azért, mert itt voltak fák ültetve, részben azért, mert a talajnak teljesen más színe van. Láthatók sírok, sírhelyek maradványai, és a sírok közt vezető utak, ösvények még helyenként szintén kivehetők. Ezen a területen épült fel többek között a víztorony-ház, a Hartyán Általános Iskola, és érinti a Kőrakás park, valamint a 7-es (volt: 173-as) busz végállomása is.
A nagyobb felbontású képen közelről jelzés, körülrajzolás nélkül is kivehető a temető területe. Ezen a fotón már a sírok maradványai is kivehetők (fotó: FŐMI / fentrol.hu)
A kép megrázó ereje ellenére sem szabad dramatizálni a helyzetet. A város fejlődése során számtalan sírkert felszámolására volt szükség, és nem csak a külvárosokban, hiszen a belső városrészek fokozatos beépülése miatt is szükség volt újabb területekre akkor is, ha azokat korábban temetőként használták. A Múlt-Kor cikke például a peremkerületek temetőit mutatja be, a HVG Budapest sok tízezer halottra épült című írása pedig a belsőbb városrészek megszűnt temetőit is felsorolja.
A volt temetőnél egy pestújhelyi lokálpatrióta, Jordán Eszter kezdeményezésére 2004 óta tartanak megemlékezéseket. 2009 óta egy emlékmű, a Mementó-kő áll a temető körülbelüli bejáratánál, melyet László Tamás tervezett.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.