Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2015.02.14. 11:17 Rátonyi Gábor Tamás

Rákospalotai telefonkönyv 1906-ból

kicsi_telefonkonyv.jpg

Digitalizálták és az interneten elérhetővé tették a főváros és környékének 1906 és 1943 között megjelent telefonkönyveit az Arcanum munkatársai (erről az Urbanista blogban is olvashattok). A család-, hely-, gazdaságtörténeti kutatásokhoz egyaránt használható dokumentumok kereshető változatai ezen az oldalon érhetők el. Nézzük végig az 1906-os telefonkönyv Rákospalotai előfizetőit - nem voltak sokan, csak 11 telefon volt a faluban. Kik rendelkeztek telefonnal ebben az időben?

 

A legrégebbi fővárosi telefonkönyv 1881-ben készült, amikor a hálózat még csak épült. Ezt még kézzel írták, egy nagyalakú papírlap volt az egész. Az első nyomtatásban megjelent telefonkönyv 1882-ben készült - ebben az évben indult a távbeszélőszolgáltatás Budapesten -, ez sem volt nagyobb, mint egy kb. A3-as papírlap és 240 előfizető adatait tartalmazta. Ezt az első példányt a Budapest folyóirat munkatársai digitalizálták, ma is elérhető, megtekinthető az interneten ezen az oldalon.

telefonkonyv.jpgAz első fővárosi telefonkönyv 1882-ből (forrás: Postamúzeum / Budapest folyóirat)

Az első időkben még nem voltak telefonszámok, az előfizetőket a nevük és foglalkozásuk vagy címük alapján azonosították. Ezeket az adatokat a telefonoskisasszonyoknak meg kellett tanulniuk. A telefonszámokat 1901-ben vezették be, amikor már Budapesten több mint 5000 előfizető volt, ennél több nevet, foglalkozást már nem tudtak fejben tartani, muszáj volt előírni, hogy a hívó félnek ismernie kell a hívott számát és azt kérni a kézikapcsoláskor.

Hogy napra pontosan mikor csörgött először telefon Rákospalotán, nem tudom megmondani. Időről időre szóltak arról újsághírek, hogy már hamarosan lesz telefonközpontja a községnek, de hogy mikor valósult meg ténylegesen, arról nem találtam adatot. Mindenesetre az 1906 novemberében megjelent telefonkönyvben -aminek a képe itt alul látható - már 11 palotai előfizető adatai olvasható. Nem merem állítani, hogy ez volt az első rákospalotai telefonkönyv, de az előfizetők száma alapján nem sokkal korábban vezették be a telefonszolgáltatást (1912-ben már 31 előfizetőt találni a telefonkönyvben). Nézzük meg kik, mik voltak, akiket 1906-ban már telefonon elérhettek a községben! (Csak emlékeztetőül: 1906-ban még nem volt Pestújhely, csak Rákospalota részeként Széchenyi-telep.)

telefonkonyv_1906.jpgTermészetesen nem volt külön rákospalotai telefonkönyv, hanem együtt jelentek meg a Budapest-környéki települések előfizetőinek adatai a fővárosi könyvben. Ezért olvashatók az oldal másik hasábján Solymár és Soroksár előfizetőinek adatai (forrás: Arcanum adatbázis).

Kezdjük onnan, hogy kinek nem volt telefonja? Nem volt telefonja a körorvosnak, sem a rendőrségnek és tűzoltóságnak (mentők akkor még nem voltak a faluban). Ha valami baj volt, és telefonon akartak segítséget hívni, a községházára kellett beszólni. Nem volt telefon Palotaújfalu vasútállomáson sem (ezt ma Istvánteleknek hívják), de a lóvasút végállomásán és kocsiszínjén is hiányzott. S mint látható, egyetlen kocsma és üzlet sem rendelkezett telefonnal. A névjegyzékben nem szerepel ugyan, de az Istvántelki Főműhelyben is voltak telefonok, csak éppen nem a rákospalotai központhoz tartoztak, hanem a fővárosi hálózathoz, ezért a járműjavító a budapesti előfizetők között szerepelt.

Volt viszont az akkor Palota-Újpest, ma Rákospalota-Újpest vasútállomáson telefon, legalábbis a raktárépületben. A Királyi javító intézet a mai Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon, vagyis a leánynevelő a Pozsony utca és a Károlyi Sándor utca sarkán. Az Olajipari társaság a későbbi Hutter & Lever, vagyis a Rákospalotai Növényolajgyár. A Niedermann dr.-féle sanatoriumból pedig mára a pestújhelyi Észak-Pesti kórház lett. Ezeket a ma "közületi előfizetőknek" nevezett vállalkozásokat szerintem nagyjából ki lehet következtetni.

A leánynavalő intézet RákospalotánKépeslap a leánynevelőről valamikor a századforduló utánról.

Nézzük az egyéni előfizetőket! A "Pejacsevich gr. irinyi kastélya" egy különös rövidítés: akkoriban vélhetően Pejacsevich Alberté lehetett a kastély, ami az Irinyi-pusztán volt. A Pejacsevich (írják Pejácsevicsnek is) egy szlavóniai származású család volt, Dunakeszin (is) volt kastélyuk, sokat tettek az alagi lótenyésztésért, ők építtették a káposztásmegyeri lóversenypályát is. Rákospalotai kastélyuk mellett versenylóistállók is voltak. A kastélyt 1944-ben a németek felrobbantották, a maradványok jelentős részét széthordták a környékbeliek tüzelőnek. Azt a keveset ami megmaradt, 1954-ben bontották le - derül ki Szabóné Molnár Ida Erdődűlő regénye című könyvéből.

Ehrenwald Vilmos közismert újpesti fakereskedő volt, akinek fafeldolgozóüzeme is működött a szomszédban. A családot Újpest első lakosai között tartják számon, vállalkozását 1836-ban alapította. Feltételezésem szerint valamilyen üzleti kapcsolata lehetett Feith Gábor építési vállalkozóval, s ez hozta Rákospalotára, mert egyébként a fatelepe a Váci úton volt. Mivel a telefonkönyv címet nem tartalmaz, és a lakcímjegyzék sem segített pontosítani az Ehrenwald-vállalkozás helyszínét, nem tudom megmondani hol csöröghetett ez a telefon, ha valaki hívta.

rakospalotai zsinagogaEgy kevésbé ismert kép a rákospalotai zsinagóga belső teréről 1944 utánról - ezt a zsinagógát építtette Feith Gábor (forrás: Zsinagógák a történelmi Magyarországon)

Feith Gábor és társa építési vállalkozók már ismerősebbek lehetnek: ő az a Feith Gábor, akinek a nevéhez kötik a rákospalotai vigadó (ma az önkormányzat Hubay Jenő téri épülete), valamint a rákospalotai zsinagóga (Régi Fóti út) építését. Telephelye hosszú évtizedeken keresztül a Pázmány Péter utca 1. szám alatt volt bejegyezve, vélhetően ezt a telefont is oda szereltették be. Feith Józsefről már kevesebb információm van, meglehetősen kiterjedt család volt a Feithéké, egy Józsefről tudok, aki azonban a telefonkönyv megjelenésekor már nem élt. Lehetséges, hogy még az ő nevén futott egy vállalkozás, lehet, hogy valamelyik leszármazottjáról van szó, és az is bizonytalan, hogy miféle vállalkozás lehetett ez (gyanúm szerint valamilyen építőipari).

Kohn Jakab dr. ügyvéd neve ma már nem cseng ismerősen, de a maga idejében népszerű, sokat foglalkoztatott jogász volt Palotán. Megbízásokat kapott a községtől is, Rákospalotát képviselte több ügyben is, ezen kívül lapkiadóként, szerkesztőként is jegyzik, tehát a helyi közéletben is nagy aktivitást mutatott. Sajnos kevés életrajzi adattal rendelkezünk róla. Az 1896-ban alakult Rákospalotai Takarékpénztár Rt. vezetője Schwarcz Jakab a Fő utca 41. szám alatt lakott, és ott is volt telefonvonal, de az a fővárosi hálózatba volt bekötve (telefonszám: 79-79). Schwarcz ugyanakkor Budapesten is tartott fönn lakást a Váci krt. (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 76-ban.

1906-ban ennyi telefon-előfizető volt Rákospalotán. 1912-ben már 31, 1920-ban pedig 48 bejegyzés szerepelt az akkori névjegyzékekben. Pestújhely előfizetői még sokáig a rákospalotaiak közt szerepeltek, az 1910-es különválás, Pestújhely önállósodása után évekkel szerepeltek csak először különgyűjtve a pestújhelyi előfizetők.

2 komment

Címkék: telefon távközlés 1906 Rákospalota Feith Gábor Kohn Jakab Ehrenwald Vilmos Pejacsevich Albert


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr757173701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szia Gábor!

A Pesti Hírlap 1894.01.10-i számában a 18. oldalon tudósítanak arról hogy Rákospalota, Budaörs, Törökbálint és Bia postahivatalát felszerelték távbeszélővel és táviratokat is kezelnek. Ez tehát az első telefonvonal (talán) igaz ez közösségi vonal volt és nem magánelőfizetői. Üdv, HCs
Még egy pontosítás: a Posta és Távirda Rendeletek Tára 1894.01.11-én a 8. oldalán közli, hogy a már említett helyiségekben elindult a telefonszolgáltatás, Palotán 1893.12.11-én. Üdv, H.Cs.
süti beállítások módosítása