Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.07.14. 00:00 Rátonyi Gábor Tamás

A 277-es (24Y, 77-es) busz, vagyis a "paradicsomos járat" története

 

 

kicsi_77-es.jpg

Melyik az a buszjárat, amelyik a Bosnyák térről indul, érinti a Thököly utat, a Rákóczi utat, mégsem jut el soha a belvárosba? Hát a 277-es! Mert persze a XVI. kerületi Thököly-Rákóczi utakról van szó... Mint az esetlen találós kérdésemből is kiderül, a járatnak ma már nagyobb jelentősége van Rákosszentmihály és Sashalom közlekedésében, mint a XV. kerületében, mégis fontos beszélni róla, mert ugyan csak hat megállója van a kerületben, mégis ez volt Újpalota legelső buszjárata!

1965 szeptemberi számában számolt be a Palota-Pestújhely című helyi újság arról, hogy a Cservenka Miklós út 103-105. szám alatt átadták a Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat új létesítményét: az 500 dolgozónak helyt adó raktár és irodaház a mai Késmárk utcában nyílt meg. A Honfoglalástelep - a Késmárk utca környéke - abban az időben alakult át munkahelyi területté (1953-ban jött létre például az ERŐKAR, a mai Siemens Erőműtechnikai Kft.). Akkoriban még csak a 69-es és 69A villamosokkal juthattak el munkahelyükre a dolgozók, ami a rákosszentmihályi Csömöri úttól indult, végigment a mai Késmárk és Apolló utcán és a palotai Széchenyi (akkor: Czabán Samu) téren volt a végállomása (ez volt a Pestújhely-rákospalotai HÉV utóda). Ma is érezhető, hogy a két külvárost összekötő vonal nem volt komoly lehetőség a dolgozók munkahelyre utazásához, legfeljebb a közvetlen környéken élőknek.

Közlekedési térképrészletA 24Y járat teljes útvonala egy 1969-ben kiadott BKV-s vonalhálózati térképen (forrás: Budapest Főváros Levéltára)


Ez volt a fő oka annak, hogy 1966. július 14-én - kezdetben 24Y jelzéssel - új autóbuszjáratot indítottak. A számozásból is kiderül, hogy a vonalat a 24-es (ma: 124-es) elágazó járatának tekintették. A 24Y egyik végállomása a Bosnyák téren volt - akárcsak ma -, útvonala pedig mai utcanevekkel: Telepes utca - Öv utca - Erzsébet királyné útja - Rákospalotai körvasút sor - Árvavár utca - Bezsilla Nándor utca - Pestújhelyi út, majd a Gergő utca - Hősök útja - Késmárk utca (akkor: Cservenka Miklós utca), és mint időszakos járat közlekedett munkanapokon. A Késmárk utcban kiépített forduló híján tolatással fordult meg. Ebben az időben még nem volt felüljáró a Csömöri út végén a körvasút felett, ezért kellett a környék egyetlen akadálytalan áthaladását biztosító, Erzsébet királyné út-Kolozsvár utcai aluljáró felé kerülnie. A járat tehát a Honfoglalástelepen kívül Pestújhely tömegközlekedését is javította, mint a 24-es (ma: 124-es) betétjárata. Újpalota persze ekkor még nem létezett, a Honfoglalástelep környékén csak a már említett munkahelyek és bolgárkertészetek működtek.

1966-ban még a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) működtette a buszjáratokat - így a 24Y-t is. Ez a közlekedési társaság a BSzKRt (Beszkárt) megszűnését követően alakult 1949-ben, a FAÜ nevet pedig 1951-ben vette fel. A 24Y indítását követően nem sokkal, 1968 január 1-jén alakították meg a fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával a BKV-t, így a mi járatunk is két - illetve a BKK 2010-es megalakulásával három - közlekedési társaság szervezésében közlekedett. A fővárosi autóbuszközlekedés akkoriban meghatározó járműtípusa az Ikarus 620-as volt, a 24Y-on is ilyen buszok közlekedtek kezdetben. 1975-től, az akkor már 77-esre átszámozott vonalon Ikarus 556-os típusok jártak, a ma is ismerős Ikarus 260-as csak a '77-78-ban váltották fel apránként a régebbi buszokat..

77-es buszIkarus 620-as típusú busz a 77-es vonalán a Bosnyák téri végállomáson.



Évekig nem történt különösebb változás a járattal kapcsolatban, csak a végállomást helyezték távolabb: 1968-ban az AGROKER-ig közlekedett a busz, 1969-ben pedig megszűnt a tolatásos megfordulás, kiépítették a végállomást. szintén 1969-ben elkezdték építeni az Újpalota névre keresztelt új városrészt, majd 1970. április 3-án - a Kelet-Nyugati, vagyis a piros 2-es metróvonal első szakaszának átadásával - megszűnt a 69-es villamos, szerepét is a 24Y vette át. Megszűnt a Gergő utcai kerülő is, a buszok a Kolozsvár utcán egyenesen mentek a mai Apolló utcáig, majd azon végig a Késmárk utca felé. A villamosjárat forgalmának átvétele érdekében meghosszabbították a 24Y vonalát Rákosszentmihályig, végállomását a Rákosszentmihály vasútállomáshoz helyezték - oda, ahol ma a 92-es busz fordul meg a felüljáró alatt.

Ez a járat hozta-vitte a munkások egy részét az újpalotai építkezésre, és 1971. március 15-től, az első lakó beköltözésétől ez jelentette az egyedüli kapcsot a telep és a város között a 73-as járat '71 május 17-i indításáig. Egy kedves anekdota is kapcsolódik a 277-eshez: a lakótelep első beköltözői elkeresztelték "paradicsomos járatnak". Szepes Erika: Újpalota - egy városrész regénye című könyvének egyik szereplője emlékszik vissza erre eképpen: "Saját piacunk még nem lévén a háziasszonyok és házibácsik leszatyroztak a 24Y-nal a piacig, jól megtömték minden megtölthető szállítóeszközüket, és megpróbáltak visszaszállni arra a járatra, amivel idáig eljöttek. De a paradicsom felhozatal oly mértékben csökkentette az amúgy szűkös teret, hogy a sofőr indított, és ki-ki ott utazott, ahová az első fékezésnél az összetorlódó tömeg préselte. Úgyhogy mire ki-ki hazaért, a paradicsomot folyékony állapotban borította ki a szállítóeszközéből." Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 24Y mindössze két hónapig volt egyedüli járata a telepnek, utána a 73-assal közösen - részben hasonló útvonalat bejárva - szállították a folyékonnyá préselt paradicsomokat és a lakókat.

77-es busz megállójaBuszmegálló a Kerepesi úton (ma az Egyenes utcai lakótelep megálló van kicsit hátrébb). A kép 1979 nyarán vagy őszén készült (forrás: Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület)



1973-ban a járat viszonylatszámát 24Y-ról 77-esre változtatták - sokan a mai napig ekként ismerik a vonalat. Ugyanennek az évnek a végén átadták a zuglói Csömöri út - Drégelyvár utca (akkor: Frankovics Mihály utca) közti felüljárót Azonban a 24Y-ból 77-essé lett járat még egy évig nem azon közlekedett, maradt az eredeti útvonal, csak a 73-as buszt vitték a rövidebb, a Bosnyák térrel egyenes összeköttetést nyújtó felüljáró felé. 1974-től hagyta ki a 77-es a jelentős kerülőt jelentő Zugló-Rákospalota-Pestújhely szakaszt, és járt a Csömöri úti felüljárón. 1978-ban kezdték építeni a Fogarasi út - Rákosszentmihály, Csömöri út közti felüljárót, az épp ez alatt kialakított MÁV-állomási végállomásról költözniük kellett az ott végződő vonalaknak. A végállomást áthelyezték az akkor Varga Józsefnek, ma Szent Koronának nevezett utcába - a névazonosság senkit ne tévesszen meg, itt a XVI. kerületről, vagyis Rákosszentmihályról van szó, nem a palotai Szent Korona útjáról.

Récsei buszgarázs, 77-es buszBuszok pihennek a Récsei buszgarázsban. A hozzánk legközelebbi éppen egy 77-es. Már a Récsei garázs megszüntetését megelőzően is a Cinkotai autóbuszgarázsból jártak ki a 77-es, 277-es buszok, illetve néha a BKK alvállalkozója, a VT-Arriva is ad kocsikat a vonalra.

1979 júliusában adták át a Fogarasi úti felüljárót. A 77-es azonban nem erre közlekedett, hanem - a felüljáró átadásával egyidőben - a XVI. Rákóczi út - Batthyány utca - Thököly út - Veres Péter út - Kerepesi út vonalon meghosszabbították az Örs vezér teréig. Erre a vonalhosszabbításra azért is szükség volt, mert a XVI. kerületnek ezt a szegletét korábban a 31-es és 144-es vonalak járták be, melyeket azonban az újonnan átadott felüljáró felé közlekedtettek. Hogy ne maradjon ellátatlanul a térség, meghosszabbították az addig csak Újpalotáig közlekedő 77-est. Így jött létre ez a különös járat, amelyiknek az egyik végállomása a Bosnyák, a másik az Örs vezér terén található, s ezt az egymástól alig 3 kilométerre lévő pontot 11 kilométeres kerülővel köti össze bejárva Újpalotát, Rákosszentmihályt és Sashalom csücskét. Az utolsó módosítás az útvonalon 1982 őszén volt, ekkor már javában épült Kőbányán a Gyakorló utcai lakótelep. Az itt, illetve a X. Dömsödi és Heves utcai kertvárosban élők közlekedési igényeit hivatott ellátni a busz ma is ismert útvonala: letér a Kerepesi útról a Dömsödi utcába, majd a Heves utca Méhes utca - Keresztúri út - Gyakorló utca útvonalon éri el az Örs vezér terét.

1993 és 2000 között azonban a hétvégi piaci napokon nem a Gyakorló köz - Gyakorló utca útvonalat használta a járat, hanem visszatért a Kerepesi út - Keresztúri út felé. A mai Árkád üzletház helyén lévő, a 13-as villamos hurokvágánya miatt jellegzetes végállomást 2000-ben számolták fel, akkor költözött a 77-es a többi buszjárattal együtt a Fehér út túloldalán kialakított végállomásra, és kötötték össze Kőbányát és Zuglót a 3-as és 62-es villamosok átszállás nélkül. Megszűnt a hétvégi piac is, a Gyakorló utcai útvonal állandósult.

fenykep38.JPG
Az Örs vezér tere kőbányai oldala az Árkád előtt. A 13-as villamos hurokvágánya melletti végállomásra érkezett és innen indult a 277-es (akkor még: 77-es) is. A kép 2000-ben készülhetett.


1982-re alakult ki tehát az az útvonal, amit a fenti 2000-es módosítással mai 277-es bejár. A járat számát 2007 augusztusában változtatták meg 77-ről 277-re. Erre a változtatásra az új viszonylatjelzési koncepció miatt volt szükség, melynek értelmében azonos járatszám nem fordulhat elő Budapesten, s mivel volt már 77-es troli is, így a buszjárat jelzését lecserélték. Mint látható: míg kezdetben kifejezetten a kerületünk tömegközlekedésének javítása céljából indult a járat, az idők folyamán a szomszédos kerületek és azoknak a metróval, illetve az Örs vezér terével való összekötése lett a feladata.

A BKK a 4-es metróval összefüggő felszíni tömegközlekedési változásokkal kapcsolatban 2013-ban meghirdette, hogy összekötné a I. kerületi Naphegy téren végállomásozó, a belvárosi Rákóczi úton a Keleti pályaudvarig közlekedő 178-as és a mi 277-es járatunkat. Ebből végül - e bejegyzés megjelenéséig - nem lett semmi, a 277-es ma is ezen az indulása óta számos alkalommal megváltoztatott útvonalon közlekedik.

Általában a kerület tömegközlekedéséről elmondható: 1938-ban 3 busz, és 2 villamosvonal közlekedett az akkor még önálló Rákospalotán és Pestújhelyen. 1968-ban 6 busz és 9 villamosjárata volt a XV. kerületnek. 2014-ben 25 busz- (5, 7, 7E 25, 46, 96, 104, 104A, 107, 124, 125, 130, 133, 146, 170, 175, 196, 196A, 204, 233, 224, 225, 231, 277, 296) és 4 villamosjárat (12, 62, 62A, 69) közlekedik a kerületben.

 

Érdekel a XV. kerület közlekedéstörténete? Más bejegyzéseket is elolvasnál? Nézd át mik jelentek meg a blogon ebben a témában!

 

facebook_kovetes.jpg

Források:

Koroknai Ákos - Sudár Kornélia (szerk): A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada – Budapest 1987
Kludovácz Tamás (szerk.): A fővárosi autóbuszközlekedés 75 éve - Budapest, 1990
Keller László: A fővárosi autóbuszközlekedés c. cikksorozata a Városi Közlekedés folyóiratban 1985-1990 között

A fellelhető könyvészeti és folyóirat-források alapján a 277-es járat történetét nem lehetett volna teljes egészében összeállítani. Rendkívül sok segítséget kaptam közlekedésbarátoktól, akik évtizedek óta gyűjtik az adatokat a fővárosi tömegközlekedésről. Kiemelten köszönöm a segítségét Simon Bálint közlekedésmérnök-szakos hallagatónak és Tibák Lászlónak, valamint a BKV Központi Irattárának, ahol számos korabeli forgalmi szolgálati utasítást nézhettem át.

18 komment

Címkék: 1966 közlekedéstörténet Bosnyák tér Pestújhely Újpalota Gergő utca Rákosszentmihály Sashalom 277-es busz Erzsébet királyné útja Honfoglalástelep


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr466097429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pedig az a kép szerintem a Bosnyák

https://www.google.hu/maps/@47.520596,19.113462,3a,90y,326.7h,84.59t/data=!3m4!1e1!3m2!1sIfONgAvXtBOsHCP71POq5g!2e0?hl=hu
Szerintem is Bosnyák tér.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: @kócsag: Hát, lehet. A bejárat nem stimmelt meg a mögötte (a Lőcsei utcábanlévő) ház. Ezek miatt bizonytalanodtam el.
@Palotabarát:

Nézd a Bosnyákra néző ablakokat, a Lőcseiben levő ház is stimmel.
1.A lőcsei utcás képhez: azért áll ott a 77-es, mert egészen 1978-ig ott volt a végállomási felszállóhelye, ahol később a 70-esnek, illetve a mai 125-ös autóbusznak.

2.Az Örs vezér terés kép 2000-ben készült, az átépítési munkálatok előtt pár hónappal.

3."1982-re alakult ki tehát az az útvonal, amit a fenti 2000-es módosítással mai 277-es bejár. "
Megemlíthető az az apró 1985-ös módosítás, amikortól is a Bosnyák térről indulva a Fűrész utca helyett a Rákospatak utcán közelítette meg a Csömöri utat.

Jó lett a cikk!
Még egy észrevétel, az 1979-es Egyenes utcai képhez. A kép a Kerepesi út 87. számnál készült, láthatjuk az Áfor benzinkutat is a kék Skodától jobbra.

A megállóhely ma nem pont itt van, mivel 1980 januárjában a már képen is meglévő zebránál jelzőlámpás csomópont létesült, emiatt a megállót hátrébb helyezték 80 méterrel.

A kép forrása egyébként egy ma már nem elérhető cikk volt:

vtte.hu/tortenet/tabla
@múltidéző: Köszönöm, kiegészítettem az információiddal a posztot!
A 67-es villamos meghosszabbítása 1947. augusztus 2-án volt.
Az Egyenes utcai buszmegállóról készült kép aligha készülhetett 1979-ben, mivel a hagyományos buszmegállótáblákat egy évvel korábban cserélték le a mai KRESZ-táblákra.

A Récsei garázsban készült kép aláírása szerint a járat a garázs bezárásakor került át Cinkotára. Ez pontatlan, mert jómagam a 90-es évek második felében dolgoztam menetirányítóként récseisekkel, 1998-tól magában a garázsban is, de a járat már akkor is cinkotás volt, ellentétben a 24-es és 70-es járatokkal, melyek valóban récseisek voltak a garázs bezárásáig.
@buszrajongó: A kép eredetije egy cikkben jelent meg, ami ma már csak az Internet Archive oldalán érhető el itt:
web-beta.archive.org/web/20061028085216/http://www.vtte.hu:80/tortenet/tabla/

Ott azt írják, hogy "az üzem első tábláiról sikerült néhány képet találni". Itt a viszonylatjelző táblákat kell érteni, amik 1976-ban jelentek meg az utcákon. Ha hinni lehet a szövegnek, akkor az egyébként dátumjelölés nélküli kép valószínűleg a '70-es évek második felén készült (és akkor még az 1979 is elég késői időpontnak tűnik).

Ugyanez a cikk a "tárcsás/szemafor" alakú megállót jelző tábláról azt írja, hogy "1981-82-ben végül kicserélték a még meglévő összes szemafor alakú busz-, valamint M betűs villamos- és trolibusztáblát". Ezek szerint bár lehet, hogy 1978-ban megkezdték a cseréjüket, ez néhány évig eltarthatott, ami elég életszerűnek tűnik, hiszen többezer tábla cseréjét egy év alatt aligha tudtak volna lebonyolítani.

Szóval lehet, hogy az 1979 nem jó, de egyelőre nincs jobb.

A járat Cinkotára kerülését nem tudjuk még jobban pontosítani?

KöszönömPontos évszámmal esetleg?
Összekeveredett az utolsó sor, a köszönöm a legvégén van :)
Kedves Palotabarát!

Többször írtam neked e-mailben, de nem válaszoltál, ezért itt közölnék néhány fontos adatot, ami a cikkből kimaradt:

Első észrevétel:
Az 1965 szeptemberében megnyíló Mezőgazdasági Gépgyárhoz nem a 24Y volt az első buszjárat. 1965.11.01. üzemkezdettől az addig Bosnyák tér - Maxim Gorkij tér között közlekedő 24A buszjárat útvonalát hosszabbították meg a Gergő utcán át a gyárig.

1966-ban a Pestújhelyi úton útépítési munkálatokat végeztek, a 24-es és 24A autóbuszok terelt útvonalon közlekedtek. Az új utat 1966.07.18-án átadták, s a forgalomszervezők úgy döntöttek, egyúttal átszervezik a járatcsaládot is:

A 24A visszakerült a Maxim Gorkij térre, mint korábban.
Az eddigi 24A pedig a továbbiakban 24Y jelzéssel közlekedett. Az esemény tehát 18-án, és nem 14-én történt.

A jelzés valóban logikusabb volt így, de ez még nem ad magyarázatot a Gorkij téri 24A megmaradására. Szerintem a gyári járat 24Y nem tudta jól ellátni a betéti szerepet a zuglói-pestújhelyi szakaszon, mivel a buszok már eleve megteltek a munkásokkal.

A 24A a 71-72 körül szűnt meg, de ez már nem tartozik szorosan a témához, ezért nem kerestem rá pontos dátumot.

Második:
A kép készülhetett 79-ben, a szemaforok cseréje valóban 81-ben fejeződött be, viszont a képen látható menetrend-típus 81-ben már nem volt használatban és amint említettem, a megállót 1980-ben áthelyezték!

Harmadik (a 24-eshez):

A 24-es autóbusz beindításának pontos időpontját megtaláltam: 1929.november 30.

Ha bármi kérdésed van, írj nyugodtan itt.
@Palotabarát: A táblákkal kapcsolatos tájékoztatást köszönöm. A 77-es Cinkotára kerüléséről nincs információm, de a kilencvenes évek elején már Cinkotás volt. Egészen pontosan 1994 szeptemberében lettem menetirányító az akkori Észak-pesti Alközpontnál. Túlnyomórészt récseisekkel dolgoztam együtt, így tudom mely járatok tartoztak a garázshoz. Akkor - 1994 szeptemberében - a járat már nem volt récseis. Hogy mikor került át Cinkotára, nem tudom, de főleg az oka rejtély, hiszen ez volt az az időszak, mikor - részint az egyre nagyobbá váló munkanélküliség, részint a BKV pénzügyi helyzete miatt - tömeges teljesítménycsökkenésre került sor, így a Récsei egyébként szűkös tárolókapacitása ezt nemigen indokolta. A módszerváltás előtt a garázs annyira tele volt, hogy rengeteg kocsi a Thököly úton és a környező utcákban parkolt éjjel, de 1994-re ez már megszűnt. Szóval sajnos nem tudok se időpontot se okot mondani.
@múltidéző: Szia, a legvitatottabb részre reagálok egyelőre: honnan van ez a november 30-i dátum? Én nagyon hiszen a decemberi indulásban, majd összegyűjtöm a forrásaimat hozzá.
@múltidéző: Hát, lehet, hogy igazad lesz öregem. Én MTI-s híreket böngésztem, ahol még csak jósolták az indulást, de megnéztem én is több lapot, és elég alátámasztottnak látszik a november 30. szombat
@Palotabarát:

Kiegészítések a 77-es garázsváltásához:

A Récseiben készült fotó 1978 tavaszán-nyarán készült. Közvetlenül a típusváltás időszaka után (IK 556 -> IK 260) készült, a 77-esen a vadiúj GE 01-59 pózol. A tábla Pálya utcai ideiglenes végállomást jelzi - amely a felüljáró építése idején élt.

A 77-es vonal 1978 végén került át Cinkota garázsba, tehát a fotó elkészülte után nem sokkal. A vonal meghosszabbítása már ekkor tervbe volt az Örsig, ez szolgálhatta az indokot a garázsváltásra.
@múltidéző: Most jutottam oda, hogy a 24-es leírását kijavítottam a pontos dátummal. Sokat tanakodtam, hogy rögtön a cikkben szereplő módon bement-e a Városligetbe, vagy az Öv utcánál volt a végállomása? Ez a bizonyos Öv utcai végállomás híresebb és gyakrabban idézett volt, mint egy betétjárati visszafordítóhely, de végül a háromkötetesre hallgatva (ami a 24-esről nem ír, csak a 25-ösről) úgy írtam, hogy bement az Ajtósi Dürer sorig. Kösz mégegyszer a cikket! A többivel is foglalkozom majd...
süti beállítások módosítása