Budapest, XV. kerületi blog

Ma akár a parlament előtti Kossuth Lajos téren is állhatna az abból a szoboralakból készült kompozíció, amit Barcza Lajos szobrászművész 1906 és 1908 között készített a rákospalotaiak felkérésére. Nagy kérdés, hogy Barcza az országos Kossuth-szobor pályázatra vajon a rákospalotai szoborból kidolgozott művel indult, vagy a monumentálisabb alkotás alapján készült a kerületben ma is látható szerényebb mű. Az Országház elé ugyan végül nem került Barcza-féle Kossuth-szobor, de Rákospalotán, az akkor éppen Szabadság térnek hívott, a Fő út és a Széchenyi tér metszéspontjában álló terecskére igen - s áll ma is.

Az 1867-es kiegyezést követően az országban Rákospalotán szökkent szárba először a nemzeti függetlenség kossuthi eszméje egy egyesület formájában, 1881-ben. Szintén Rákospalotán emeltek először márványból Kossuth-szobrot. Van tehát mire büszkének lenni, de vajon ismerjük-e kellőképpen az 1848-as eszme emlékét? Néhány poszttal korábban megírtam Székely Elek történetét, és azt, hogy síremléke, mely 1898-ban tetőző Székely-kultusz középpontja volt, mára elveszett. A Széchenyi téri Kossuth-szobornak ennél azért jobb sors adatott.

A Vasárnapi Újságban 1908-ban megjelent tudósítás képanyaga a Kossuth-szobor leleplezéséről.

A község 1881-ben alakult 48-as és Függetlenségi Köre elhatározta, hogy szobrot állíttat Rákospalotán Kossuth Lajosnak. A kezdeményező Varga Vince volt, akit mint gazdag katolikus földművest tart számon az emlékezet. Varga gyűjtést rendezett a szobor felállítására, s ennek eredményeképpen kezdtek bele a szervezésbe. A Rákospalotai Múzeumban őrzött iratok szerint  Barcza Lajos helyi szobrászművészt (a Batthyányi utca 17.-ben lakott) bízták meg a szobor megalkotásával. Hogy miként esett a választás Barczára, volt-e pályázat, esetleg más pályaművek - nem derült ki. Az biztos, hogy Barcza 1906-ban már felvett előleget a munkára. A szoborállításig nagy egyetértés mutatkozott a község civil társadalmában - ami a helyi közösség dolgait tekintve ritkaságszámba ment. Az előkészületekről Ádám Ferenc: 48 emlékezete Rákospalotán című könyve is ír.

A Kossuth-szobor egy korabeli képeslapon (forrás: Rákospalota Anno Képei Facebook oldal)

Rákospalota valamennyi egyesülete és szervezete összefogott a szobor elkészülte érdekében. További gyűjtéseket szerveztek, perselyeket helyeztek ki (akkurátusan gondoskodva arról is, hogy a persely elvesztése esetén milyen kártérítésre kötelezik a gyűjtőládáért felelős személyt), jótékonysági rendezvényeket tartottak, melyek bevételét a szobor felállítására ajánlották - hiszen Varga Gyűjtése messze nem fedezte a költségeket. A számos egylet között volt a kezdeményező függetlenségiek, a kaszinó, a társaskör és a polgári kör is. 1907 márciusában a főszervező függetlenségiek a község vezetéséhez fordultak, s kérték, hogy az összegyűlt szerény összeget Rákospalota pótolja ki. Itt azonban egy nem várt fordulat következett: a közgyűlés úgy döntött, átveszi a szoborállítás szervezését. A 48-as és Függetlenségi kör kissé keserűen vette tudomásul a döntést, de nem ellenkezett: a befolyt összeget, és a Barczával kötött szerződést is átadta a képviselőtestületnek.

A Vasárnapi Újságban 1908-ban megjelent tudósítás képanyaga a Kossuth-szobor leleplezéséről.

Hivatalosan 1907 júniusában került át a szervezés (és persze a várt későbbi dicsőség learatásának lehetősége) a város vezetőségéhez, illetve a képviselőtestületből verbuvált Kossuth-szobor bizottsághoz. Az átadás eredeti, tervezett dátuma 1908. szeptember 20-a volt, Kossuth akkor ismert születésnapja (ma már úgy tartjuk számon, hogy Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született). Nem sokkal azután, hogy a szervezés a községhez került, határozatot hoztak arról, hogy meg kell kérdezni Barczát, elkészülhet-e a szobor 1908. március 15-ére - mégiscsak kerek, 60. évfordulója adódott volna a forradalomnak. Persze mindezt úgy, hogy ez a községre nézve semminemű többletköltséget ne okozzon. A választ nem ismerjük, de tudjuk: nem akkor adták át a szobrot. Hogy az átadási időpontot mennyire rugalmasan kezelték, bizonyítja az átadás immár harmadik határideje is. 1908 tavaszán már látszott, hogy szűk az idő, de tennivaló még bőven akad. Nyárra rendkívüli közgyűlést is összehívtak, de nem ám a község, hanem a határidő tartásáért mindjobban aggódó 48-as és Függetlenségi Kör.

A Vasárnapi Újságban 1908-ban megjelent tudósítás képanyaga a Kossuth-szobor leleplezéséről.

Végül valóban eltolódott az átadás időpontja: a szeptember 20-i Kossuth-születésnap helyett 1908. október 18-án leplezték le a szobrot. Ez a dátum ugyan nem kötődött különösebben Kossuth Lajos életrajzához, ám mindennel időben elkészülhettek és még Kossuth Ferenc, akkori kereskedelemügyi miniszter, Kossuth Lajos fia is el tudott jönni a szoboravatásra. Még az előkészítés alatt futott be a szervezőbizottsághoz a Hungária zászlógyár és diszitő­vállalat ajánlata zászlók, díszítések és drapériák ügyében. Később a vállalat pontosította az ajánlatát, és előzékenyen felajánlotta az 1907 szeptemberében átadott szeghalmi Kossuth-szobor avatási drapériáit. Hogy végül elfogadták-e e másodlagos felhasználási lehetőséget, nem derült ki, és sajnos a fotók alapján sem lehet eldönteni van-e azonosság a szeghalmi és rákospalotai díszítés között.

A Kossuth-szobor ma (2013-ban)

Szintén nem volt egyértelmű a szobor felállításának helyszíne, erről azonban már kevesebb információt találtam. Azt biztosan tudjuk, hogy a képviselőtestület addig nem akart döntést hozni, amíg nem látja hogy mutat a szobor a szóbajövő különböző helyszíneken. Amolyan látványterv elkészítéséről határoztak, melyeket a szintén rákospalotai Sávely Dezső (Pozsony utca 37-ben lakott) grafikus, számos mesekönyv illusztrátora rajzolt meg. Sajnos ezek a képek egyelőre nem kerültek elő, így nem tudni milyen helyszínek merültek fel. Mint tudjuk, végül a Széchenyi térre került a szobor - ott áll ma is. 1909-ben született egy terv a szobrot körbevevő míves kerítésről, ezt is Sávely Dezső tervezte, felállításáról azonban nincs információ - valószínűleg íróasztalfiókban maradt tervről lehet szó.

Sávely 1909-es kerítésterve a Kossuth-szoborhoz (forrás: Rákospalotai Múzeum)

Érdekesség - és további nyomozásra ad lehetőséget -, hogy egy szintén 1908-as szoborpályázaton is részt vett Barcza, méghozzá ugyanezzel a Kossuth-karakterrel - nem kisebb helyen, mint a parlament előtti Országház (1927-től Kossuth Lajos) téren. Az először 1903-ban kiírt pályázatot 1905-ben eredménytelennek nyilvánították, később 1906-ban megismételték a kiírást (emlékezzünk, Barcza is 1906-ban kapta a megbízást a rákospalotaiaktól), melyen 1908-ban hirdettek eredményt: Horvay Jánost bízták meg a szobor megalkotásával. Erdélyi Mór fotográfus végigfényképezte az 1906-os pályázatra érkezett alkotásokat, ezek között lehet felfedezni Barcza a rákospalotaihoz képest monumentálisabb alkotását. Bár értelemszerűen a kompozíció más, az alak testtartása is hasonlít, az arc pedig szinte egyező. Bár Horvay alkotását fogadták el, de több pályamunkát is jutalmaztak. Barcza alkotását azonban végül nem díjazták, vagyis a zsűrinek alighanem nem nyerte el a tetszését a mű. Egyébként Horvay díjnyertes alkotása sem volt hosszú életű: 1927-ben avatták, ám 1950-ben lebontották, s akkor került a térre a ma is ismert Kisfaludi Strobl Zsigmond-féle alkotás.

Két kép Erdélyi Mór fotósorozatából az 1908-as Kossuth-szobor pályázatról. A felső képen határozottan felfedezhető a rákospalotai Kossuth alak arcának számos vonása, az alsó - sajnos kicsit sötét - kép a térre álmodott monumentálisabb kompozíciót mutatja meg. (Forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának gyűjteménye)

Források:

A Rákospalotai Múzeumban őrzött iratanyag
Ádám Ferenc: 48 emlékezete Rákospalotán (XV. kerületi önkormányzat, 2002)
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Erdélyi Mór fényképei a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának gyűjteményében