Egyáltalán miért Palota a városrész neve? És mióta? És miért éppen Kőrakás park az újpalotai lakótelep egyik közterületének a neve? A két elnevezés bizony kapcsolatban van egymással, bár bizonyos, hogy az egyik névmagyarázat csak legenda, történelmi valóságtartalma nincs. De melyiknek?

 
Palota

A települést 1281-ben említik először írásban, akkor még Nyír néven. A nyír szavunk a Tótfalusi-féle etimológiai szótár szerint  még a népvándorlás korából származik, mocsár, vizenyős rét a jelentése. Településnévben, földrajzi fogalmakban gyakran előfordul, ezzel a jelentéssel kapcsolható össze a Nyírség elnevezés, de nyilván mindenkinek beugranak "nyír" kezdetű helységnevek (Nyíregyháza stb.) is. Tehát azt a települést, ami talán ezer éve áll itt, kezdetben Nyírnek hívták. 1346-ban azonban már Palota a neve, illetve egy másik közeli - ma már nem létező - falu, Párdi (Pardeu) nevével összevonva Párdipalota a megnevezés a korabeli iratokban. Az eredetmítosz szerint a névváltozás oka az volt, hogy a falu akkori ura, Lóránd, egy palotaszerű udvarházat építtetett magának, ami annyira feltűnő és jellegzetes építménye volt a környéknek, hogy elkezdték a falut is Palotának nevezni.

Nem lévén más illusztráció - a palotáról nem maradt fenn semmilyen kép - Rákospalota - akkor még Nyír - legrégebbi épületének, egy XII. századi templomnak a rajzát teszem be ide. A kép 1672-ben jelent meg Pongrácz György püspök térképén.

Maga a palota szavunk a görög palation (császári udvar) szóból került át előbb a rómaiak latinjába palatium formában, majd onnan szláv nyelvekbe (bolgár, szerb, horvát, ukrán) palataként, s innen vettük át mi magyarok valamikor a honfoglalás után, de még I. István halála előtt (1038). Irásné Melis Katalin Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez című, 1983-ban megjelent könyvében jelzi, hogy a palota szó településnévben 1256 óta fordul elő (vagyis nemcsak itt lett palota, hanem más települések nevében is előfordul a szó), ám a mi Palotánk csak 1346-ban kapta nevét. Valóban az tehát a legvalószínűbb, hogy a falu akkori birtokosa, Loránd ispán építménye után kapta nevét a falu, vagyis így lett Palota Palota.

Nem akarok megkeverni senkit, de van elmélet, ami azt bizonygatja: Nyír és Palota mégsem egy, hanem két település volt, igaz, mindkettő a mai Rákospalota területén feküdt. A bizonytalankodást az okozza, hogy több jelentős régészeti lelet került elő különböző helyekről: a mai Kajár, Kossuth és Sín utcákból, amik meglehetősen távol esnek egymástól ahhoz, hogy egyetlen települést sejtsünk mögöttük. Ám konkrét bizonyíték sem a két, sem az egy falus elméletre nincs, fogadjuk el a legvalószínűbbet: előbb volt Nyír, aztán Palota.

Az 1847-50 között kiadott térkép középen római I-gyel jelzik "Palota belsőt", s annak bal felső sarkához simul a II. számot kapott Kőrakás-dűlő. Érdemes még néhány dűlőnevet leírni, amik aztán utcanevekként is visszaköszönnek: Száraz nád-dűlő, Sárfa(? inkább Sárfő)-dűlő, Nádas tó.

Kőrakás

Van ennek az eredetmítosznak egy lezárása is, ami azonban ma már bizonyos, hogy tényleg csak legenda. Ehhez cirka két évszázadot kell előreugranunk az időben, a Dózsa György-féle parasztháború előtti pillanatokig. Emlékezetes, hogy 1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek parasztsereget hívott össze keresztes hadjárat indításához. Ez közvetlenül az éves mezőgazdasági munkák kezdete előtt történt, a földesurak tehát korántsem támogatóan álltak a tervezett hadjárathoz. Palotán is konfliktusba torkollott a gyülekező: a település ura, Palotai Pecsétes Imre megtiltotta jobbágyainak, hogy hadba vonuljanak, a protestálókat megbotoztatta, a gyülekezőket hazazavarta. A megalázott, elkergetett parasztok azonban bosszút esküdtek, még aznap éjjel a településnek is nevet adó földesúri palotába visszatértek, a földesurat és családját meglincselték, a palotát lerombolták, s maradványait a holttestek fölé hányták egyfajta kőrakásként. A legenda szerint innen a kőrakás név.

A történet azonban nem igaz, a nevezett földesúr ugyanis a korabeli iratok szerint még 1518-ban is élt, tehát nem ölhették meg 1514-ben. Azonban az esemény legendája, és ezzel együtt a kőrakás elnevezés is fennmaradt. Hogy pontosan mi módon, nem tudni, elképzelhető, hogy századokkal később egy helyi tanító kreálta a mesét, ami aztán beépült a falu eredettörténetébe, sőt, nem kizárt, hogy a dűlő elnevezése is e legenda alapján született. Mindenesetre a település egyik legrégebbi, 1847-ben vagy 1850-ben megjelent, Rákospalota dűlőit kirajzoló térképén már szerepel a Kőrakás-dűlő elnevezés (lásd a fenti, nagyítható térképet).

Maga a Kőrakás-dűlő a Szilas-patak déli partjától lefelé helyezkedett el, egy része a mai nyaraló- vagy üdülőtelep házait fedte le, a nagyobb része viszont Újpest területére lógott át, alsó határa a Pozsony utca - újpesti Fóti út lehetett, vagy attól lejjebb. Régészeti feltárások nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy hol állt a névadó palota, de sokan a mai nyaralótelep vasúthoz közeli szélére teszik - konkrét tipp is van, a mai Sín utca 24. telke sírokat rejt, és az egyébként mára teljesen jellegtelenné alakított épület is őriz középkori építőelemeket. Nem kizárt, hogy itt állt az a palota, amiről a település is a nevét kapta, s a szóbeszéd ugyanide tette az épület lerombolása után maradt kőrakást is.

Újpalota, Kőrakás parki eligazító tábla.

Az újpalotai utcanevekről írtam már egyszer, s ott említettem, hogy a kerület régi dűlőneveit igyekeztek megőrizni az új városrész közterületei nevének megválasztásakor. Az újpalotai Kőrakás park elnevezése mögött - ami földrajzilag igencsak messze esik a hajdanvolt Kőrakás-dűlőtől - tehát a fenti, múltbéli legenda áll.

Rákospalota

Palota Rákosapalotává a XIX. század első felében vált. Többen az 1848-as évre esküsznek, Buza azonban a könyvében 1823-ból származó Rákos-Palota feliratú edényt is bemutat, a Czoma-féle könyv pedig hivatkozik 1846-ban készült, címében a "R-Palota" kifejezést használó levéltári iratra. A névváltozásnak minden bizonnyal oka volt, hogy Palota nevű község több is volt: Bihar, Csanád, Torda, Veszprém, Zemplén vármegyékben is találni azonos nevű települést. A pontos évszámot tehát nem ismerjük, a korabeli adminisztráció még nem vesződött azzal, hogy precízen számontartsa valamennyi település nevét, illetve névváltozását.

Az új név is csak lassan eresztett gyökeret, a ma Rákospalota-Újpestként ismert vasútállomás például eredetileg csak Palota néven volt ismert, és 1894-ben is csak annyit változtattak a nevén, hogy megemlítették Újpestet: Palota-Újpest lett a neve.

Források:
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Dr. Czoma László: Tanulmányok Rákospalota és Pestújhely történetéből (Akadémiai Kiadó 1974)
Irásné Melis Katalin: Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez BTM, 1983