Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2017.01.12. 12:15 Rátonyi Gábor Tamás

A pécsi Angster orgonagyár rákospalotai üzeme

kicsi_orgona.jpg

Bár Palota ipartörténetében szinte jelentéktelen szerepet játszott, meglepődve vettem észre, hogy mégis többen még ma is számontartják a híres pécsi Angster orgonagyár palotai üzemét. Az igazság az, hogy itt egyetlen orgonát sem gyártottak, és a pécsi gyár fióktelepe 1942 és 1950 között, mindössze nyolc évig működött.

 

Rögtön elkanyarodok a tárgytól, hogy leírhassam: volt Rákospalotán híres hangszergyártás, méghozzá az Országh Sándor és Fia Orgonagyárban, ami 1861 és 1929 között működött. Számos templom orgonája - köztük palotaiaké is - került ki innen, a gyár széles körben ismert és elismert volt. Az Országh-család gyárának történetét még nem dolgozták fel, rövid cikk azonban jelent már meg erről a régen híres, mára kicsit elfeledett gyárról (utóbb találta megy hosszabb írást is).

angster_gyar.jpgA pécsi Angster gyár idealizált képe (forrás: Pécsi stúdió)

De vissza Angsterékhez: Angster József (1834-1918) Kácsfaluban született (ma: Jagodnjak, Horvátország), asztalosnak tanult, külföldi tanulmányútján tulajdonképpen véletlenül került orgonakészítő műhelyekbe, de tízévnyi(!) vándorút után 1866-ban már mint orgonaépítő mester érkezett haza falujába. Itt a helyi boltos mondogatta neki, hogy az akkor épülő pécsi zsinagógába keresnek orgonaépítőt, így beadta terveit a hitközségnek, és ezzel megszerezte első megbízását.

1867-ben alapította meg gyárát Pécsen, amit 1918-ban bekövetkezett haláláig vezetett. Két fia, Angster Emil és Oszkár vette át a cég vezetését, mindketten dolgoztak korábban az orgonagyárban, és külföldi vándorúton ismerkedtek az újdonságokkal. Emil 1939-ben, Oszkár 1941-ben hunyt el, a gyárat két unokatestvér, Angster József és Imre vette át 1941-ben. Az üzem 1892-től megszűnéséig "Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár" néven működött függetlenül attól, hogy éppen ki, vagy kik voltak a vezetők.

ujpest_egek_kiralyneja_orszagh_orgona.jpgEgy Országh-orgona a szomszédos Újpest Egek királynéja plébániatemplomból - a munkára pályázatot adott be az Angster Orgonagyár is (forrás: Travelblogger)

A gyár több mint 1300 orgonát készített, melyek közül  - természetesen felújítás után - sok még máig működőképes. Országszerte sok templom, iskola és közintézmény orgonája viseli Angsterék plakettjét - történetesen Rákospalotán és Pestújhelyen egy sem (itt a teljes lista). Egy esetet találtam, amikor a rákospalotai Országh és a pécsi Angster versenytársként léptek fel: a szomszédos Újpesti Egek Királynéja Római Katolikus Főplébánia orgonájának megépítésére 1910-ben írtak ki pályázatot, amire négy orgonagyár adott be ajánlatot. Végül a rákospalotai gyár nyert, így ott máig Országh-orgona működik.

Az orgonagyárnak volt állandó üzletkötője a fővárosban, irodája azonban nem. Egy magántisztviselő, bizonyos Éry László látta el a gyár képviseletét Budapesten. Angster József kezdeményezésére 1941 ősze és 1942 tavasza között megvásárolták az egyébként szintén Országh Sándornál tanult, ám régóta egyéni vállalkozóként dolgozó, de akkor már idős rákospalotai Barakovits János orgonaépítő felszerelését, és kibérelték a Pázmány Péter utca 72. szám alatti műhelyét. Itt rendezték be fióküzemüket, ahonnan a budapesti orgonák karbantartását, javítását, hangolását végezték. A palotai üzem vezetője a szintén pécsi Stach Mihály lett, segítője pedig Csősz Dezső és neje volt - ennél sokkal többen nem is dolgoztak itt.

angster_orgonagyar_800.jpgFeltehetően a pécsi Angster-gyár orgonaállító termében készült ez a bizonyára beállított kép (forrás: Azok a '40-es évek.. a Janus Pannonius Múzeum tematikus oldala)

Bár orgonát nem gyártottak palotán, a fiók mégis beváltotta a hozzá fűzött reményeket - írja Angster József visszaemlékezésében. Az üzem továbbfejlesztésével támaszpontja lehetett volna távlati célkitűzéseiknek, vagyis itt is létrejöhetett volna egy orgonagyár. Erre azonban már nem került sor, mivel 1950 utolsó napjaiban a pécsi gyárat államosították, Hangszer és Asztalosárugyárként működött tovább. 1953-ig még harmóniumokat, tangóharmonikákat is gyártottak Pécsett, később azonban már csak ládákat, koporsókat és egyéb asztalosipari termékeket - az orgonagyár tehát megszűnt. A rákospalotai fióküzem vélhetően az államosításkor szűnt meg, legalábbis 1951-re az ott használt gépek némelyike már Pécsen bukkant fel.

facebook_kovetes.jpg
Források:

Horváth Csilla: Adatok az Angster Orgona- és Harmóniumgyár történetéhez (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) Pécs, 1975)
Angster József: Angster - A pécsi orgonagyár és család története - Pannónia könyvek 1993
Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák, Pécs - Zeneműkiadó 1979

6 komment

Címkék: 1950 ipartörténet 1942 Rákospalota Pázmány Péter utca Angster orgonagyár


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr3712114077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyon-nagy érdeklődéssel olvastam a blogot!
Köszönöm!
érdekes poszt!

itt maradt két elgépelés egymás mellett: "harmóniukat, tengóharmonikákat".
Sajnos a Rákospalotáról itt orgonás cikk téves minden vonatkozásban. Angsternek csak fiók üzlete volt a Pázmány P. utcában, melyet Barakovits János orgonaépítőtől vásárolt meg, ott Angster néven orgona nem épült.
A nagy Magyarország legnagyobb orgonaépítő üzeme is a Pázmány P. utcában épült fel lovag Országh Sándor és Fia cégeként 1920-ig üzemelt. Nemrég lebontották, csak a lakó és irodaépület maradt fenn lakásként, valamint Váradi Miklós orgonaépítő cége a Klapka és Damjanich utcában. Rákospalota volt a hazai orgonaépítés Mekkája, a legtöbb orgonaépítő ott tanult és dolgozott. Sajnálatos, hogy semmiféle emléket nem őriz Rákospalota erről a jelentős kulturális múltról, bár most készül egy bibliográfia, ami hiánypótlásra és a tévedések eloszlatására készül.
@Orgonák: Ezt elküldted levélben is, ott is válaszoltam, de akkor itt is leírom:

Szia!

Kösz a visszajelzést, de én nem érzek tévedést (pláne nem "minden
vonatkozásban").

te ezt írod:

"Angsternek csak fiók üzlete volt, (...) ott Angster néven orgona nem
épült."

Én ezt írtam a blogbejegyzés legelején:

"Az igazság az, hogy itt egyetlen orgonát sem gyártottak, és a pécsi
gyár fióktelepe (...) volt"

Ha a fenti megállapításom téves volna, az azt jelentené, hogy MÉGIS
gyártottak orgonát, és ez NEM CSAK fióktelep volt :)

Te ezt írod:

"melyet Barakovits János orgonaépítőtől vásárolt meg"

Én ezt írtam:

"megvásárolták (...) Barankovits János orgonaépítő felszerelését, és
kibérelték a Pázmány Péter utca 72. szám alatti műhelyét"

Te ezt írtad:

"ott Angster néven orgona nem épült"

Én ezt írtam:

"Bár orgonát nem gyártottak Palotán"

Biztos, hogy ugyanazt az írást olvastuk? :) Én nagyon úgy érzem, hogy
mindkettőnk ugyanazt mondja, csak Benned valamiért az a benyomás
alakult ki, hogy ugyanaz az én megfogalmazásomban már tévedés... Kérlek
részletezd nekem, hogy melyek azok a tévedések minden vonatkozásban,
amikre rábukkantál?

Egyébként érdekel a munkátok a bibliográfiával, írj róla kérlek
bővebben, kik vagytok, mikor lesz kész stb. Én szerkesztem a kerület
helytörténeti folyóiratát is, érdekel minden, ami Rákospalota
múltjával kapcsolatos.
süti beállítások módosítása