Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.01.20. 18:46 Rátonyi Gábor Tamás

Rákospalota és Istvántelek százéves házai

kicsi_szerencs_utca.jpg

Idén is megrendezi az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ a Budapest100 nevű rendezvényét, vagyis a százéves fővárosi házak ünnepét. Bár a Csokonai Művelődési Központ többször csatlakozott a rendezvényhez, más százesztendős épületet a kerület nem tudott bemutatni. Pedig Rákospalota és Istvántelek területén több mint száz épület lett kész 1914-ben, ám a házak, illetve a telkek jelentős része sajnos ma már beazonosíthatatlan. Közzéteszem a teljes listát, hátha valaki megtalálja rajta a saját (vagy a szomszédja) házát.

 

Feltett szándékom volt, hogy a levéltárban őrzött építési iktatókönyv alapján összeállítom a kerület százéves házainak listáját. Ezt azonban meghiúsította az a tény, hogy az 1914-es és a mai házszámozás a legtöbb esetben nem egyezik, gyakorlatilag visszafejthetetlen melyik épület hol áll ma - feltéve, ha áll még egyáltalán. Az utcanévváltozások sem segítik a nyomozást, hiszen például a mai Régi Fóti út, Rákos út és a Szentmihályi út ma nem ott kezdődik, mint 1914-ben, vagyis az 1-es - és ezzel együtt a többi - házszám máshová került. Ráadásul Rákospalota mindmáig egyedi házszámozási szisztémája miatt előfordult, hogy a kialakulatlan telekrendszeren épített lakóházaknak egy ideig házszámuk sem volt. Sajnos Pestújhely építési iratai dátum szerint nem nézhetők át, több év kiadott engedélye a tulajdonosok neve szerint betűrendbe szedve várja, hogy valaki átnézze és dátum szerint sorbarakva feldolgozza őket.

Véghatározat 1914-bőlEgy 1914-ben született véghatározat a használati engedély megadásáról. Ilyen iratok alapján készült a letölthető lista is.

Egy példa a mára nehezen követhető viszonyokra: 1914. április 21-én kapta meg a használatbavételi engedélyt Petrás János építtető a Vajda Ferenc kőművesmesterrel felhúzatott moziépületére. Az építési engedélyt a Klapka György és Arany János utca sarkán álló telekre kérték, ami egy széljegyzet alapján a két utca valamelyikének 58-as számú háza volt. A Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1916-os kötete szerint az Arany János utca 58-ról van szó: Petrás kocsikészítő műhelye volt ott. A moziépületet tehát vagy a műhely mellé, vagy annak lebontása után a helyére építtette. Ha ma megnézzük ezt a kereszteződést, akkor a következő címeket találjuk ott: Arany János utca 94., 83., 85. Láthatóan egyik házszám sincs a közelében sem az 58-nak, tehát ma már pusztán a házszám alapján nem lehet kikövetkeztetni melyik volt a moziépület. Egy lokálpatrióta a Panoramion gyűjtött fotóiból, leírásaiból és az ezekhez kapcsolódó hozzászólásokból derül ki, hogy a volt mozi alighanem a mai Arany János utca 94-es számú telken állt - de már lebontották. Itt működött tehát kezdetben Líra (Lyra) néven a mozi, később Palota lett a neve, majd 1949-ben megszűnt. A sokunk számára ismerős Palota mozi csak 1959-ben nyílt az Eötvös és Arany János utca sarkán, a korábbi Colosseum helyén - derül ki a fent linkelt oldal egyik mozitörténeti bejegyzéséből.

Egyébként izgalmas, bemutatásra méltó épület valóban kevés készült 1914-ben. A nagyobb beruházások közül válogatva például Istvántelken (ma: IV. kerület) a Liget és Zárda utcák sarkán (ma: Zichy Mihály és Rozs utcák) Halász József építtetett Lovas Sándor kőművessel egy 7 szobából, 2 előszobából, 5 konyhából, mosókonyhából, 5 kamrából, pincéből, verandából és gépházból álló bérházat. A Google utcaképei közt böngészve talán ez mutatkozik részben vakolatlan, a századforduló környékének vidéki kisvárosi építkezését reprezentáló épületként a Rozs utca 27. szám alatt. A minden kétséget kizáró azonosításhoz be kellene menni az egyébként zárt épületbe és megnézni maradt-e valami felirat az építtető, vagy a tervező, esetleg a kőműves nevével, vagy az építés évszámával.

Rákospalotán a Bocskai és Szerencs utcák sarkán épült Balla Gyula megbízásából Kósa Mihály kőművesmester jóvoltából egy 5 boltból, raktárból, verandából, fészerből álló korabeli bevásárlóközpont. Ebből lett később a Balla vendéglő, még később pedig a Székelykert étterem. Ma egy pékség található az épületben, valamint lakások. Száz év alatt mennyi funkciója volt ennek az épületnek! A Rákos út és a Szerencs utcák sarkán 6 szoba, előszoba, fürdőszoba, cselédszoba, bolt, laboratórium, raktár, konyha, mosókonyha, kamra, pince épült. Ma kb. a Rákos út 70. szám található ott, az építési engedély pedig a Rákos út 38-ra szól. Az 1916-os lakcímjegyzékben nem találtam Müllert a Rákos úton - mivégre épülhetett ez a "laboratórium", nem derült ki. Lentebb letölthető az eredeti dokumentumok alapján összeállított jegyzék, mindenkinek kellemes böngészést kívánok!

Rákospalota, Szerencs utcaEgy 2011-ben készült Google utcakép a Szerencs utca-Bezerédj Pál utca sarkáról. Ebben a kereszteződésben 1914-ben épült ugyan egy kétszobás ház, de nem tudni melyik telken, és az sem biztos, hogy fennmaradt (a kereszteződés egyik saroktelkén autókereskedés működik)



Ha a százéves épületek helyének pontos megállapítására nem is alkalmas az építési engedélyek tárgyévi kigyűjtése, másféle következtetéseket le lehet azért vonni. Az egyik annak megállapítása, hogy a házépítési kedvet - s egyúttal a kőművesszakma megélhetését - miként befolyásolta az I. világháború. 1914. június 28-án Szarajevóban megölték Ferenc Ferdinánd trónörököst, kerek egy hónappal később érkezett meg Szerbiába a magyar hadüzenet. 1914-ben tehát még fél év esett a "boldog békeidőkre". 1913-ban 380-an folyamodtak építési engedélyért az elöljárósághoz, 1914-ben már csak 246-an. 1915-ben azonban csak 48, 1916-ban 21, 1917-ben 18, 1918-ban pedig 23 engedélykérelem futott be a hivatalhoz. A visszaesés tehát drámai, az utolsó teljes békeévhez képest cirka 90 százalékkal csökkent az építkezési kedv. Nyilvánvaló, hogy messze nem csak helyi (rákospalotai) jelenségről van szó.

A másik, ami amennyire természetes volt 1914-ben, annyira szembeszökő ma: a fürdőszobák építésének hiánya. Bizonyíthatóan 128 épület készült el 1914-ben (valószínűleg több is, de a használatbavételi engedélyt csak a későbbi években kérték, illetve kapták meg), ebből 9 nem lakás céljára épült. A 119 lakásjellegű építményből csak hat tartalmazott fürdőszobát is, tehát alig öt százalékuk! Szem előtt tartva, hogy az építkezések egy része csak átalakítás, toldás-bővítés volt, azért így is feltűnően kevés a kényelmes tisztálkodást lehetővé tevő helységek száma. Persze tudni kell: 1914-ben még sehol nem volt vezetékes víz a faluban, az első ilyen közművel ellátott épületek majd csak 1916-ban jelennek meg a MÁV-telepen, de fürdőszobák ott sem épültek, később kellett kialakítani azokat. Szintén aligha rákospalotai jelenségről van szó, valószínűleg bármelyik kisváros vagy nagyközség korabeli építési engedélyeit átnézve hasonló statisztikák állíthatók fel.

Építkezés 1913-banÉpítkezés 1913-ban. A kép ugyan nem Rákospalotán készült, hanem a Gellérthegyen, de a korabeli építkezések technológiája jól látható a képen: főként kézi erővel dolgoztak, fából készült állványok erdejében (forrás: Fortepan)


1914-ben még mindössze három kőműves szerepelt a budapesti cím- és lakásjegyzék palotai adatai között. 1916-ban már 43 (valószínűleg a nyomdai átfutási, illetve szerkesztési időtartam miatt sokak neve csak későbbi kiadványokban látott napvilágot, vagyis nem a háborús évek ellenére történt felfutásról, hanem szerkesztési-megjelenési késedelemről van szó). Az biztos, hogy 1914-ben Deixler János kőműves (Bocskai utca 83.) lett kész a legtöbb épülettel, szám szerint 16-tal: aligha dolgozott tehát egyedül. Alig maradt el tőle Musits Imre, aki 14 épületttel gazdagította a világháború első évében Rákospalotát. Tíz épülettel Dombay Mihály (Árpád utca 22.) volt a harmadik legnépszerűbb mester a nagyközségben, gyakorlatilag ők hárman húzták fel az épületek egyharmadát az 1914-es évben Rákospalotán. Általában elmondható, hogy az építkezések zömét helyi mesterekre bízták, még a közeli helyiségekből: Pestújhelyről, Újpestről is alig-alig bukkan fel kőműves. Építészmérnöki közreműködésre elvétve került sor, talán ha két eset volt, ahol műépítész is meg volt jelölve az iraton.

A letölthető jegyzék az alábbi adatokat tartalmazza: az építési engedély beadójának nevét, s azt a címet, ahová építkezni akart. A cím a legtöbb esetben nem egyezik meg a mai címmel, a házszámok azóta többször is változhattak. Az utcaneveket sem javítottam át a maira, a korabeli néven kell őket keresni.

Ide kattintva pdf formátumban letölthető a jegyzék

Segédlet az utcák azonosításához (a lila hátterű utcák Istvántelken, vagyis a mai IV. kerületben találhatók):

régi név mai utcanév
Apor utca Aporháza utca
Bezerédy utca Bezerédj Pál utca
Erzsébet utca Sződliget utca
Fóti út Régi Fóti út
Földváry utca Oroszlán utca
Imre utca Beller Imre utca
Irányi utca Irány utca
Iskola utca Palánk utca
Liget utca Ódry utca, Rozs utca
Műhely utca Elem utca
Nagymező utca Rákosmező utca
Rákóczi tér Palotás tér
Szász Károly utca Népfelkelő utca
Szilágyi Dezső utca Rigmus utca
Tavasz utca Bácska utca
Temető utca Szövőgyár utca
Thököly utca Galgó utca
Vágóhíd utca Közvágóhíd utca
Verbőczy utca Anyácska utca
Zápolya utca Szerencs utca
Zárda utca Zichy Mihály utca

 

facebook_kovetes.jpg

Források:

Budapest Főváros Levéltára

  • V.574.e 7. kisdoboz, építési engedélyek 1913-1919
  • V.574.e 67. kötet építési iktatókönyv 1912-1918

5 komment

Címkék: történelem építkezés ipartörténet 1914 Rákospalota Istvántelek Székelykert vendéglő Szerencs utca


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr955771249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egyszer azt olvastam valahol, hogy a házak beazonosításhoz a legjobb módszer a helyrajzi számból kiindulni, mert a mai helyrajzi számokból vissza lehet fejtetni a 19. századiakat, illetve fordítva. Konkrét tapasztalatom erről nincs, de egy helyrajzi számos kézikönyvet láttam a Budapest Gyűjteményben.
@zsuzsa.frisnyak: Erre én is gondoltam, de ha hiszed, ha nem, helyrajzi számokat 1914-ben még nem tüntettek fel az engedélyeken. Fent van egy eredeti dokumentum (nem építési, hanem használati engedély, de hasonlóképpen nézett ki az építési is), abban még ilyen rubrika sincs. Az első olyan használható térkép, ami helyrajziszám-pontosságú, Rákospalota vonatkozásában 1928-as.

Egyébként nem kizárt, hogy az építési iktatókönyveb van hrsz., de az sajnos hiányos.

Azért nem mindegyik kérelem azonosíthatatlan, az utcák eleje (1., 2., 3., 4. házszámok), a kereszteződések megtalálhatók, de amiket néztem, azoknál nem volt egyértelmű egyezőség. Hátha valaki megtalálja a magáét a lista alapján...
Ráadásul Újpesten több helyrajzi szám átszámozás is volt... Feltételezem Palotán is. Ez nagy eltéréseket okozhat, találkoztam olyan esettel, hogy akár több háztömbnyivel került arréb a régi helyrajzi szám az átszámozás után.
Bethlen 79. ma 95. Nagyapám vagy dédapám az építtető, ma is itt lakunk. Igaz azóta mindkét lakórész felett tetőtérbeépítés van.
A Szerencs (Zápolya)-Bocskai sarkán a mai pékség volt régen a Balla kocsma, én már csak erre emlékszem.
@pg4791: Na végre egy házszám pontosítás :) Köszönöm. Esetleg emlékszel, hogy mikor volt a házszám változás a Bethlenben?
süti beállítások módosítása