Pesty Frigyes (1823-1889) történész-akadémikus a XIX. század közepén adatgyűjtésbe kezdett Magyarország településinek helyneveire vonatkozóan. Az adatgyűjtés célja az volt, hogy a földrajzi nevek összegyűjtése és magyarázata jóvoltából a magyarság múltját jobban megismerhessük. A gyűjtés során Pesty adatlapokat küldött a településeknek - köztük Rákospalotának is. A visszaérkező válaszokból nem csak a XIX. században még élő, használatban lévő földrajzi neveket ismerhetjük meg, hanem azt is megtudjuk: a település múltjáról a kor embere vajmi keveset tudott: egyszerűen feledébe merült.

Pesty adatgyűjtése egy kérdőív segítségével zajlott, melyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a közigazgatási intézményrendszer támogatásával küldött szét 1864-ben. Ne feledjük: az adatkérés kiküldésének évében még Nagy-Magyarországra kell gondolni, melyet számos nemzetiség lakott (maga a kérdőív német, román és szlovák nyelven is elkészült). Pesty hatalmas adatmennyisége azonban sosem került egységes kiadásra. Egyes megyék, települések a levéltárban őrzött kérdőívek és válaszok alapján külön-külön adták ki nagyjából az 1970-es évektől kezdődően a saját névgyűjteményüket. A mai Budapestre vonatkozó információk a Budapesti Történeti Múzeum kiadásában jelentek meg 1986-ban Létay Miklós szerkesztésében.

Rákospalotáról két válasz is érkezett: 1864-ben és 1865-ben. A második válasz azért született, mert Pesty elégedetlen volt az először megküldött adatokkal, és újabb válaszadásra szólította fel a falu vezetőit. A visszaküldött válaszokat Juhász György bíró és Selem János jegyző, valamint Csanki András esküdt jegyezte. Pesty hét kérdése a település pontos földrajzi és közigazgatási elhelyezkedésére vonatkozott (1.), magának a település nevének a változataira (2.), illetve korábbi neveire (3.), a község nevének legkorábbi említésére (4.), a lakók származására (5.), a helységnév eredetére, értelmére (6.), valamint a település határában előforduló topográfiai nevekre, illetve a szomszédos települések elnevezésére (7.).

Térkép 1850-ből. Számos dűlőnév ma is él utcanév formájában, de sok eltűnt a térképekről.

A válaszból (is) kiderül, hogy Rákospalota Pest megyei település volt, mely a váci járáshoz tartozott, s a település nevét akkor Rákos-Palotának írták. A településsel határos községekként a válasz az alábbiakat sorolja fel: Újpest (Uj-Pest), Cinkota, Csömör, Fót (Fóth), Dunakeszi, valamint Alag-, Sikátor-, Szentmihály- és Káposztásmegyer-puszta, mely utóbbi gróf Károlyi Istváné. Újpest (IV.), Cinkota (XVI.), Káposztásmegyer (IV.) és Szentmihály (Rákosszentmihály néven XVI.) ma Budapest városrészei, Csömör, Fót, Dunakeszi önálló települések. Alag Alagi-major néven ma Dunakeszi városrésze, Sikátorpuszta pedig a fóti tanyavilág része, vagyis az 1864-ben felsorolt szomszédos települések mindegyike ma is létező helység vagy városrész.

A 3. kérdésre, mely a település korábbi nevét firtatja, meglepő válasz érkezett: "a községnek más elnevezése nem volt". Az, hogy a XIX. század közepén még nem volt ismert a Nyír elnevezés középkori oklevélben való említése, tulajdonképpen csak mai ésszel különös. Az viszont, hogy nem is olyan régen Rákospalotát még Palota néven ismerték, és a falu vezetői ezt meg sem említik, már kifejezetten furcsa. A helytörténeti közmegegyezés egy 1848-ban kelt nemzetőrségi összeírástól származtatja a Rákospalota névhasználatot, ugyanakkor ennél évtizedekkel korábbról is marad fenn Rákos-Palota felirat. Ám ez a névváltozás nem egyik pillanatról a másikra történt, hosszú volt a Palota névből a Rákospalota elnevezésbe való átmenet. 1864-ben még emlékezniük kellett, hogy alig két évtizeddel ezelőtt még Palota volt a község neve. Vagy nem tartották jelentősnek a különbséget, s ezért nem tettek róla említést, vagy egyszerűen eszükbe sem jutott, hogy a 'Rákos' előtag nem volt mindig része a település nevének.

Lotz Károly: A rákospalotai híd és környéke, mosó asszonyok és fürdõ gyerekek. A kép ugyan vagy másfél évtizeddel később, 1879-ben készült, mégis, alig hiszem, hogy a környék sokat változott volna a Pesty-féle kérdőív megválaszolásának idejéhez képest (forrás: MEK )

A 4. kérdés a község legkorábbi említésére vonatkozik. Itt egy érdekes ellentmondás mutatkozik: az 1864-es válaszban verssorral kötik Palotát Mátyás király idejéhez. Írják: "Itt nyargalt Mátyás az igazságos, te láttad azt boldog Rákos!". Ez vélhetően Kisfaludy Károly 1830-as halála előtt írt népdalai egyikének kicsit eltorzult változata. Az eredeti "Rákosi szántó a török alatt" című Kisfaludy-népdal azonban kevésbé konkrétan Rákospalotáról, mint inkább a magyar országgyűlések középkori helyszínéről, a Rákosmezőről szól, és ez a versszak eredetileg így hangzik:

Hol Mátyás az igazságos?
Te láttad őt boldog Rákos!
Tán itt nyargalt hajdanában,
Hol én szántok mostanában.

Alighanem az történhetett, hogy ez az 1830 előtt írt - tehát nem Mátyás király idején született - mű mint ősi népdal szűrődhetett át a palotai köztudatba, és közvetlen történelmi kapcsolatot véltek felfedezni településük (melyet Mátyás idejében még "csak" Palotának neveztek) és az igazságos király ideje között. 1865-ben a másodízben elküldött válaszok közt ugyanerre a kérdésre a község vezetői az alábbi választ adják: "A községben olyan emberek nem találtatnak, kik arra emlékeznének, vajjon a község mikor említtetik legkorábban". Egyébként ezt ma már szerintem a palotaiak többsége tudja: 1281-es az oklevél, ahol először leírták az elődtelepülés, Nyír nevét.

A lakosok származására vonatkozóan szintén nem tudunk meg semmit a válaszból: Juhász bíró magyar emberekről ír általánosságban, holott Rákospalota számított a palócság legdélebbi településének. Meglehetősen hiányos tehát a faluvezetők históriai emlékezete. Ez azonban megfelel a kor történelmi ismereteinek, például a Bihar vármegyéből beérkezett kérdőívek zöme is a palotaihoz hasonlóan tele van "nem tudatik" válaszokkal. Tulajdonképpen a történeti-helytörténeti kutatások ebben az időszakban kezdődtek, Pesty Frigyes kéziratos helynévtára is az első tudományos alapon nyugvó feldolgozások egyike.

De nézzük a községben előforduló további földrajzi neveket! Az első válaszadáskor Juhász bíróék nem a topográfiai megnevezéseket sorolták fel, hanem a földek felhasználási módját és minőségét közölték, pl.: "Káposztás-megyeri puszta község határában létező szántó földek most négy osztályra oszlanak 3 évi vetés forgással". A második válaszban írták csak össze a szántókat-dűlőket. Eszerint 1865-ben Rákospalotán az alábbi elnevezések éltek (a válaszban látható írásmód szerint, vagyis szöveghűen):

Kőrakás-szántóföld
Fölsőkert-rét
Fölsőrét-rét
Száraznád-szántóföld
Papok-szántóföld
Székes-szántóföld
Sárfü-szántóföld
Fótiut fölső-szántóföld
Fótiut alsó-szántóföld
Széles-szántóföld
Palotaikut-szántóföld
Csömöri ut-szántóföld
Cinkotaiut-szántóföld
Alsókenderföld-szántófld
Alsórét-rét
Alsó nagylapos-rét
Alsó alájáró-szántóföld
Rétköz-szántófld
Kavicsos-szántóföld
Füzeskeut-rét
Füves-szántóföld
Jégmente-sztófld
Nádastó-szántófld és rét
Pest felüli düllő
Oldalalájáró-szntófld
Sóskut-szántófld
Papkut-szántófld
Vasútonaluli erdő
Vasútonfelüli erdő

Végül: "a község határától nem messze van az ugynevezett Királyhalom s ennek közelében nem messze folydogál a Rákos vize".

Mint látható a földek, dűlők közül soknak a neve ma is él: a Kőrakás, Felsőkert, Száraznád, Sárfű, Rétköz, Kavicsos, Nádastó közül valamennyi utcanév, zömük a mai Újpalotai lakótelepen. Az is érdekes, hogy egy modern "találmány", a vasút is belopózott a földek megnevezésébe: a leírásban szereplő vasútonfelüli az Újpest felé eső területet jelölte, a vasútonaluli pedig a Palota felé terjedő földeket. Sajnos a válaszokhoz térkép nem készült, de van több térkép is ebből a korszakból. Az egyik 1850-es, kicsit nehezen olvasható, de a fenti elnevezések zömét tartalmazza, érdemes bogarászni hol található névegyezőség.

Források:

Létay Miklós: Pesty Frigyes helynévtárának budapesti adatai (Budapesti Történeti Múzeum 1986)
Bognár András (szerk.:) :Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából - Pest-Pilis-Solt Vármegye és kiegészítések (Szentendre, 1984)