1974-ben jelent meg a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat - rövidítve a FŐBER - kiadványa, ami a vállalat által épített négy nagy lakótelep prospektusát tartalmazta. Egy brosúra szólt a kelenföldi, egy az újpalotai, egy az óbudai és egy a zuglói (Füredi utcai) lakótelepekről. A kiadványok közül az újpalotaiból szemezgetek képeket, és írok hozzájuk néhány sort. (A kiadvány letölthető, a link a bejegyzés legalján található)

Az Újpalotáról szóló prospektus nagyívű áttekintést ad a főváros lakáshelyzetének megoldását illetően. A központi elképzelés akkoriban az volt, hogy évi 15-20 ezer lakás építésével a Budapesten mutatkozó mennyiségi lakáshiányt 1985-re megoldják. Ennek érdekében rendelték el a fővárosi házgyárak megnyitását az 1960-as évek végén, és kezdődtek a nagy lakótelepi építkezések.

Az újpalotai "víztoronyház" építése éjszaka (forrás: Újpalotai lakónegyed, FŐBER 1974)

Ugyanakkor jelentős mennyiségű - a kiadvány megfogalmazása szerint - elavult beépítési rendszerű, korszerűtlen lakás felszámolása vált szükségessé. Ahhoz azonban, hogy a szanálásokat meg tudják kezdeni, a bontás miatt kiürítendő házak lakóit el kell helyezni. Ezt célozták az olyan lakótelepek felépítése, mint például az újpalotai, vagy később a békásmegyeri, illetve káposztásmegyeri. Ezeket a lakótelepeket ugyanis - mai szóval - zöldmezős beruházásként - vagyis minimális bontás mellett lehetett felépíteni.

Persze, az "elavult" és a "korszerűtlen" kifejezések nem mindig feleltek meg a valóságnak. Sok olyan régi építésű lakóház esett áldozatául a szanálásoknak, melyek még menthetők lettek volna. Ugyanakkor tény az is, hogy a korszak lakásviszonyai közt elképesztő szélsőségeket, nemritkán a putrival egyenértékű ingatlanokat is lehetett találni.

A FŐBER (amely egyébként létezik ma is) tulajdonképpen csak szervezte ezeket a gigantikus építkezéseket, a tervezést és kivitelezést számos más cég végezte. Egy korábbi, a víztoronyházzal kapcsolatos bejegyzésben már olvashattatok az alvállalkozói lánc bonyolultságáról. Történetesen Újpalotán adták át a százezredik olyan lakást is, melynek megépítése a beruházási vállalathoz kötődik. A fenti videóban bemutatják ennek a Kőrakás parki lakásnak lakóit. A történet érdekessége, hogy a videóban Jászai Pál kőműves és családja szerepel százezredik lakóként, míg a helyi sajtó a kétgyerekes Gál Józsefet és családját mutatta be a jubileumi lakás tulajdonosaként.

A fenti videóban egyébként Hortobágyi Zoltán főmérnök arról is beszél, hogy a házgyár berendezkedett évi 4200 lakás "gyártására", ugyanakkor ezeket a lakásokat "telepíteni" is kell, vagyis a lakótelepépítéseknek folyamatosnak kell lenniük. Ez azonban nem így volt, lassan befejeződött az Újpalotai lakótelep építése, de a következő helyszínek - a Kerepesi út és Csepel - még nem voltak teljesen előkészítve, vagyis a lakásokat folyamatosan gyártották, de csak akadozva tudták felépíteni.

Gyorsvasúti terv Újpalotára (forrás: Újpalotai lakónegyed, FŐBER 1974)

Újpalotáról leírják a kiadványban, hogy "noha településszerkezeti és közlekedéshálózati kapcsolatai tekintetében a szerves városfejlesztés követelményeit kevésbé elégíti ki, különösen alkalmasnak bizonyult a fenti céloknak megfelelő lakótelep építésére". Magyarul: bár tudjuk, hogy messze van és rossz lesz a közlekedés, mégis meg kell építeni a lakótelepet, hogy javíthassunk sokak lakáskörülményein. A városvezetők és -tervezők mentségére szól, hogy a közlekedés javítására több terv is született, a kiadvány például ezt a fenti - korai változatot - ismerteti.

A fenti - inkább infografikára, mint tervrajzra emlékeztető - ábrán látható, hogy még nincs 4-es metró terv, hanem a 3-as vonal rákospalotai végállomását és a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítását tervezték. Közismert, hogy sem ebből, sem a később született 4-es metró Újpalotáig történő meghosszabbításából sem lett semmi.

A Spirál-ház és a hozzáépült lakóépület jellegrajza (forrás: Újpalotai lakónegyed, FŐBER 1974)

 A kiadvány számos statisztikai adatot közöl a lakótelepről, így többek között a terület nagyságáról, a különböző beépítésekről, közintézményekről, épületekről és lakásszámokról, jellegrajzokat közöl néhány egyedi, és számos típusépületről, részletezi a lakások méretét, elrendezését. Számos (erősen retusált) fotó látható az új lakótelepről, jóval kevesebb magáról az építéséről (készítőjük az egyik tervezőintézet, a TTI nem nevesített fotósa és Vahl Ottó voltak).

Mintegy kétoldalnyi leírás szól az építkezésről, amiből kiderül, hogy létezett az újpalotai és a Frankovics Mihály utcai lakótelep, vagyis két telep épült ide, melyek aztán hamar eggyé váltak mind a közgondolkodásban, mind a valóságban. A kiadvány szerint az építkezést 1975-ben fejezik be.

A Hevesi Gyula - ma Nyírpalota - út a nemrég megszűnt benzinkúttal (forrás: Újpalotai lakónegyed, FŐBER 1974)

A teljes kiadvány letölthető ide kattintva. (26 oldal, oldalanként képként digitalizálva zip fájlban 11 MB)