Budapest, XV. kerületi blog

Egy korábbi bejegyzésben már olvashattatok arról az összeírásról, ami Rákospalota 1925-1926-ban meglévő utcahálózatát vette számba. Az előző bejegyzés a közdűlőkről szólt, a mostani pedig a belterületi utcajegyzéket mutatja be. Az utcajegyzék 1926-os dátummal készült, 111 tételből áll, amiből 14 dűlőút. Nem tartalmazza a MÁV-telepi utcákat (12 közterület) - mivel azok a MÁV kezelésében voltak, s a tanácsnak nem volt dolga velük, s úgyszintén nincsenek benne a törvényhatósági és vicinális utak sem (4 közterület). 1926-ban tehát összesen 127 utcája volt Rákospalotának, míg ma, 2013-ban 285 közterületet számoltam össze - igaz, ez már az egész XV. kerületre vonatkozik, tehát Pestújhely és Újpalota utcáival együtt.

Az utcajegyzék, amiről ez a cikk szól, innen tölthető le

Nem ez az 1926-os az egyetlen korábbi utcajegyzéke Rákospalotának, tehát túlzás lenne azt állítani, hogy párját ritkító leletről van szó. Nemrég egy 1941-es térképet bújtunk közösen, ahhoz is készült utcajegyzék, de találtam másik levéltárban 1913-ból, 1931-ből és 1937-ből is hasonló összeírást. Ezeknek a kézzel vezetett "hálózati kimutatásoknak" van azonban egy nagy előnyük a térképekhez mellékelt utcajegyzékekkel szemben. A térképkészítés elhúzódó folyamat, az adatok beérkezése, szerkesztése, lezárása, majd a nyomdai átfutási idő, s a térképek nyomtatása mind időigényes. Egyáltalán nem ritka, hogy a térkép kiadásaként feltüntetett dátum (már ha van egyáltalán dátum rajta, mert 1945 előtt nem volt kötelező ennek feltüntetése) nem egyezett a község állapotát bemutató rajzzal, előfordult akár több éves eltérés is (egy 1928-ban megjelent címjegyzékben például öt évvel korábbi utcanévváltozások nem voltak átvezetve). Ez a ma bemutatott jegyzék azonban prompt módon, a lezárás dátumaként megadott állapotot tükrözi.

A forrásul szolgáló utcajegyzék eredeti címlapja (forrás: Pest Megyei Levéltár)

Számos közterületnév születése bizonytalan időponttal van jelölve az utcanévlexikonokban. Az utcák elnevezéséről szóló eredeti határozat a legtöbb esetben elveszett már - már ha volt egyáltalán határozat, a XIX. században ugyanis inkább a nép nevezte el az utcáit, nem a hatóság. Hogy egy utcát, utat vagy teret mióta neveznek úgy, ahogy, sok esetben térképről való leolvasással lőnek be: például egy 1920-as térképen az utcanév még nem szerepel, egy 1930-as térképen azonban már igen, az utcát tehát az 1920-as években keresztelték el. Egy ilyen összeírás egyértelműsíti a helyzetet, tudni lehet, hogy ebben az évben az adott utcát már így hívták. Ebből a szempontból tehát az itt közölt kimutatás meghatározó lehet.

Maga az utcajegyzék a cikk végén is megtalálható, pdf formátumban lehet letölteni. A jegyzéket összeállítók mindegyik utcát egy sorszámmal jelöltek, ezek azonban csak lajstromszámok, nincs közük az 1950-es években bevezetett számozott utcanevekhez. A jegyzék eszerint a lajstromszám szerinti sorrendben közli az utcaneveket, és ezekre a számokra is hivatkozik ,amikor az utcák elejét-végét közli. Első ránézésre nincs benne sok logika, de ha egy térképre rajzoljuk őket, látszik, hogy az egymás melletti utcák egymás melletti számokat kaptak.

A listában szereplő "Tűzoltó torony mögötti köz" ma már nem létezik, helyén az Énekes utcai lakótelep Kossuth utcai része fekszik (az 1921-ben készült térképen sárga kockával jelöltem melyik volt ez)

Két segédtáblát is közzéteszek a könnyebb érthetőség kedvéért. Az elsőben a mai utcanevek olvashatók betűrendben, mellettük az, hogy minek nevezték az utcát 1926-ban. A második táblázat ennek a fordítottja: az 1926-os utcanevek olvashatók betűrendben, mellettük a mai nevek. Azonban figyelem! Van utcanév, amelyik 1926 óta többször is megváltozott már, ám ezeket a változásokat a lenti táblázat nem mutatja! Mint köztudott, 1926 óta Rákospalota több városrésze is átkerült Újpesthez, így Istvántelek és a Villasor is. Azokat az utcákat, amik ma már nem a XV. kerülethez tartoznak, lila színnel jelöltem, és melléírtam, hogy: (IV.).

Mi nincs benne az utcajegyzékben?

Ahogy a bevezetőben is írtam, három kategóriába tartoznak a listából hiányzó utcák: a MÁV-telep utcái, azok a közterületek, melyek vonalvezetése megegyezett a törvényhatósági közúttal, és az, amelyik vicinális útként volt számontartva. A hiány oka egyszerű: a város csak azokat az utcákat írta össze, amelyek karbantartásáról neki magának kellett gondoskodnia. A MÁV-telep utcáit értelemszerűen a vasúttársaság kezelte, a törvényhatósági utat a megye. Ez utóbbi út az Újpest-Fót-Gödöllői országút volt, 1930 után kapott számot, mint az országos közúthálózat része: 201-es útnak hívták. Vonalvezetése pedig: Fő út - Kossuth utca - Fóti (ma: Régi Fóti) út. Vicinális utak az egyes településeket összekötő utak voltak. Ezek: Erzsébet királyné út, mely a zuglói út hosszabbítása Palotára, ám egy ideig a zuglói szakasz nevét viselte, 1925 decemberében vált Kolozsvár utcává (az 1926 februárjában készült utcajegyzék még Erzsébet királynéként emlegeti a közdűlőutaknál). Tehát ezek a közterületek nem szerepelnek a jegyzékben.

Segédtábla az utcanevek azonosításához (Ctrl+F lenyomásával lehet benne keresni)

-

Forrás:

Pest Megyei Levéltár, Községi dűlőutak törzskönyve R-Z-ig IV. 481. 10. doboz