Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2015.11.27. 12:52 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Turay Ida és az ő utcája

kicsi_turay_ida.jpg

Az utóbbi évek szerencsétlen XV. kerületi utcaelnevezései után egy olyan kezdeményezésről adhatok hírt, aminek csak örülni lehet: a Régi Fóti útból, közvetlenül a volt zsinagóga után nyíló kis közt a Rákospalotán született Turay Ida színésznőről nevezhetik el. (A vele párhuzamosan, az evangélikus templomhoz közelebbi közt pedig Bolla Árpád evangélikus lelkésznek szánják.)

 

 

 

 

Turay (Turmayer) Ida (Rákospalota, 1907. szeptember 28. – Budapest, 1997. június 2.)

 

Turay Ida édesapja Turmayer (néhol: Thurmayer) Sándor festőművész, gimnáziumi rajztanár, édesanyja a Dél-Bánságból származó Szabadkai Lilla volt. Születési dátumát illetően némi bizonytalanságot okoz, hogy a Schöpflin Aladár szerkesztésében 1931-ben kiadott Magyar Színművészeti Lexikonban 1907. december 24. jelent meg. Ennek az az oka, hogy Turay amikor a színiakadémiára jelentkezett, hamis adatot diktált be. Saját, önéletrajzi könyvében olvasható magyarázata szerint azért, mert a jelentkezéskor még nem töltötte be a 16. évét, azonban az által mondott születési időpont későbbi, mint a valós, tehát fiatalította, nem pedig öregítette magát - marad a kérdőjel, miért kellett rossz adatot megadni. Mindenesetre a szeptember 28-at a wikipédisták anyakönyvi kivonattal támasztották alá, így ez tekinthető valósnak.

batthyany_51_800.jpgA XV. Batthyány utca 51., a volt Turmayer/Turay-ház manapság

Turay Rákospalotán kezdett iskolába járni - feltételezem a későbbi Rädda Barnenbe, mert ez volt a község első elemi iskolája. Édesanyja akkor hunyt el, amikor Turay húga - a később Tabódy Klára néven ismert színésznő és festőművész - megszületett. Apjuk ekkor az I. világháború katonájaként olasz hadifogságban volt, így Turay átmenetileg szülői felügyelet nélkül maradva egy Szentlélek téri zárdába került. Édesapja a háború után portrét készített Jászai Mariról, magával vitte lányát is - ez volt talán az első kapcsolata a színház világával. Jóval a gimnáziumi érettségi előtt jelentkezett a színiakadémiára 1923-ban, első szerepét 16 évesen kapta, ekkor fedezte fel őt Bárdos Artúr, és szerződtette a Belvárosi Színházba.

Ettől kezdve 1945-ig számtalan színdarabban és talán még több magyar filmben szerepelt. Kislányos alkata, bája, predesztinálta a naiva szerepekre, bár néhány komolyabb darabban is meg tudta mutatni tehetségét. Turaynak volt egy sajátos képessége: annyira elmerült a színház világának szubkultúrájában, annyira csak ebben a miliőben élt, hogy - saját bevallása szerint - észre sem vette az országban zajló változásokat. Számára csak jó és rossz emberek voltak, barátságosak és barátságtalanok, s ő igyekezett elkerülni ez utóbbiakat. Férjéről, a sikeres kabaré- és forgatókönyvíró Békeffi Istvánról váratlanul derült ki, hogy zsidó származású (talán még ő maga sem tudott róla), így 1938-tól kezdődően fokozatosan kiszorult a színházi világból. Álnéven strómanok segítségével még írhatott, de előbb mellőzésnek, a német megszállást követően pedig üldöztetésnek volt kitéve. Turay hűségesen kiállt férje mellett (maga nyilatkozta: "én voltam a férjem árja-párja"), de 1944 március 19-ig sok helyen vállalt fellépéseket, többek között a nyilasok által is támogatott rendezvényeken.

turay_janika.jpg
Szabó Sándor és Turay Ida a Janika című 1949-es filmben (forrás: Filmkultúra)

1945 után az igazolóbizottság nem fogadta el érvelését amit a háború idején vállalt szerepléseire adott, s előbb örökre eltiltották a színpadtól, majd Turayék fellebbezését követően egy évre mérsékelték a szilenciumot. 1946 és 1956 között ismét elmerült a színházi világban, több filmben is szerepelt, még egy olyanban is, ami az államvédelmi hatóság pozitív szerepét hangsúlyozta. Ebben az időszakban született az a filmje is, amihez talán a leginkább köthető az ő személyisége: a Janika (ezt a filmet férje kifejezetten Turaynak írta).

turmayer-sandor-1879-1953-hung-onarckep-3793001.jpgTurmayer Sándor, Turay édesapjának önarcképe (forrás: Artvalue)

Húga Olaszországban élt, nála volt édesapjuk is, amikor 1953-ban elhunyt úgy, hogy Turay nem tudott kiutazni hozzá. 1957-ben Nyugat-Európába utaztak, férje fordítói munkát kapott egy filmnél. Végül kint maradtak, de nem politikai okból, hanem mert itthon bizonytalannak érezték pályájukat. Éltek Münchenben, Zürichben, majd az Olaszországi Asconában is. Az 1970-es években költöztek haza, a Gresham-palotában vettek lakást. Férje, Békeffi István 1977-ben hunyt el. Turay további filmszerepeket (sok más mellett a Rákospalotán forgatott 78-as körzetben) és színházi előadásokat is vállalt 1997-es haláláig.

A Turmayer család Rákospalotán a Batthyány utca 51-ben élt, ezt a házat vásárolták meg Perlmutter Izsák festőművésztől. A ház édesanyja hozománya volt, az anyai nagyszülők vásárolták házasságkötésükkor körülbelül 1906-7-ben. Eredetileg a Rózsadombra akartak költözni, de ott akkoriban még nem volt elterjedt a műtermes ház, így esett a választás az akkor még nagyközség Rákospalotára. Perlmutter átköltözött a rákospalotai Villasorra, a Batthyány utcai ház pedig sokáig a Turmayer-család tulajdonában maradt. Mint a színésznő idézi: "A hatszobás, műtermes ház bölcsőm, felnevelőm és menedékem volt. Igazi palota volt a palotai ház." Turay rákospalotai kötődése legendás volt: sokan ismerték őt, de édesapját, a festőművész-tanárembert is. Turay ugyan korán elköltözött Palotáról, de rendszeresen visszatért, amíg élt édesapja. Később is, ha hívták szívesen jött Palotára előadást tartani, fellépni.

turay_trefas_800.jpgA névadás kezdeményezője, Tréfás Istvánné az utcanévtáblánál 2016-ban (fotó: Lenkefi Anna)

Az utca, pontosabban a Turay Ida köz elnevezésére egy rákospalotai lakos, Tréfás Istvánné magánszemélyként tett javaslatot. A névadásnak története van: 1981-ben, Palota 700 éves fennállására szervezett programsorozat egyik eseményén a városrészhez kötődő hírességeket is meghívtak, mások mellett Turay Idát is. Egy, a színpadon kívüli beszélgetés során a színésznő maga kérte, hogy "akár csak egy ici-pici utcácskát, közöcskét" nevezzenek el róla. A javaslattevő ennek a kérésnek tett eleget, amikor javasolta, hogy ezt a kis közt Turay Idáról nevezzék el. A képviselőtestület 2015. október 6-án egyhangúan döntött az előterjesztés elfogadása, vagyis az eleddig névtelen utcácska Turay Ida közzé nevezése ügyében.

 

Érdekel más, a kerülethez kötődő személyek életrajza? Az Ember, város sorozat már megjelent és tervezett cikkei ezen az oldalon tekinthetők át.

 

facebook_kovetes.jpg

Forrás:

Turay Ida élete teljes volt (MANDA blog 2013. szeptember 28.)
Párkány László: Látszatműtét - „Turay Ida a bizonyság arra, hogy a múlás nem elmúlás” (MNO 2007. október 23.)
Párkány László: Turay Ida - Egyes szám első személyben (3G Galéria Budapest, 2007)

 

Szólj hozzá!

Címkék: utcanevek Rákospalota Ember város Turay Ida Batthyány utca Turay Ida köz Bolla Árpád köz


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr98093996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.