Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2015.09.14. 10:51 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Passuth László

Passuth László

Valójában sem Rákospalota, sem Újpest irodalmi életében, sőt társaséletében nem volt szerepe Passuth László írónak. Mégis: évtizedig lakott a rákospalotai villasoron édesanyja házában, ami aztán később a család birtokába került - az épület ma is áll, új tulajdonosa szépen helyreállította. Passuth - bár mély kötelékei nem alakultak itt ki - mégis helyet kapott a rákospalotai helytörténeti fasorban.

 

 

Passuth László (Budapest, 1900. július 15. - Balatonfüred, 1979. június 19.)

Passuth ugyan Budapesten született, de egyéves korában - szülei válását követően - édesanyja Kolozsvárra költözött. Ott nőtt fel, egyetemi tanulmányait is Mátyás király szülővárosában kezdte meg. 1920-ban - az I. világháborút és a Tanácsköztársaságot követő zavaros időszakban - került vissza Budapestre. Édesanyja - Éber Emanuella - még abban az évben - felszámolva kolozsvári egzisztenciáját, és a repatriálást választva - követte.

passuth_hivatalnok_manda.jpg
Passuth László fiatal banktisztviselőként (forrás: MANDA blog)

Éber Antal országgyűlési képviselő - Passuth nagybátyja - vásárolta meg számukra Rákospalotán a Villasor 10/b (ma: IV. Vécsey Károly utca 100.) alatti házat. A villa akkori gazdája azzal foglalkozott, hogy elhagyatott épületeket vásárolt meg, s bentlakás mellett rendbehozta azokat, majd túladott rajtuk. A villa korábban Károlyi István titkárának Bossányi Lászlónak, majd családjának tulajdonában volt, akik kiadták az épületet amit egymást váltó bérlők laktak. Édesanyja, aki Újpesten a mai Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium - akkoriban: leánylíceum - tanára volt nyugdíjazásáig, negyedszázadon keresztül lakott a villában.

Passuth tulajdonképpen 1950-ig banktisztviselőként dolgozott, ennek köszönhetően jutott egy évre Olaszországba, a pénzintézet anyavállalatához. Itt a munkája végeztével itta a reneszánsz benyomásokat, a kultúrát, járta a múzeumokat, könyveket vásárolt. Ma talán meglepő, de abban az időben számos bölcsésznek nyújtott menedéket a pénzügyi szektor. Passuth több más irodalmár mellett a ma már szintén kevésbé ismert Körmendi Ferenccel is itt találkozott. Itáliából hazakerülve rövid idő múltán a bank Károly körúti fiókjában folytatta pénzügyi karrierjét, melynek vezetője lett. Önéletrajzi írásainak visszatérő eleme a vonatutazás Rákospalota-Újpestről a Nyugati pályaudvarra, vagyis édesanyja házától belvárosi munkahelyéig. Említi még: az 55-ös villamossal ugyanaz az út két órán át tartott, mert kiszámíthatatlan, de gyakori forgalmi zavarok akadályozták a villamost a haladásban.

passuth-villa_057.jpg
A Passuth-villa 2014-ben a volt Rákospalotai Villasoron

Passuth nem volt tagja saját jogán a főváros irodalmi és kulturális életének. Ismerősön keresztül vette fel a kapcsolatot a Nyugattal, ahol külföldi költőket, írókat bemutató írásait, kritikáit szívesen fogadták, s közölték. 1924-ben vezették be a telefont a villasori épületbe, megemlékezik első telefonhívásáról, amit Osvát Ernővel bonyolított.

A villa korábbi lakójáról - Herrer Cézár festőművészről - csak annyit említ: a festő nejének és a háznak szerep jutott Kaffka Margit Állomások c. regényében. Nem mindennapi lehet egy könyvben arról a házról olvasni, amelyikben élsz. Szomszédja volt Perlmutter Izsák festő, aki korábban évekig élt Hollandiában, Passuth visszaemlékezése szerint ez, és képeinek pénzben kifejezhető értéke volt a legfőbb beszédtémája. Az utca lakója volt még Heyer Arthur a "macskás festő", aki szinte csak cicákat festett, és modellre sem volt szüksége, emlékezetből vitte vászonra kedves állatait. A szakmabeli szomszédság ellenére művészetről, festészetről beszélgetőtársat a Villasoron hiába keresett. Passuth egyébként sem volt tisztában a helyi viszonyokkal: önéletrajzi írásában bizonytalan volt azt illetően, hogy a Villasor mikor került át Rákospalotától Újpesthez ( valójában 1929-ben).

Passuth 1936-ban megnősült, s feleségével még ugyanabban az évben Budára költöztek. Passuth neje az a Békésy Lola lett, akinek testvére Békésy György majd 1961-ben fiziológiai Nobel-díjat kap az emberi fül működésével kapcsolatos kutatásaiért. Igaz, a díjat már Amerikába emigrálása után vette át, de kutatásainak egy részét még az 1930-as, 40-es években Magyarországon végezte.

perlmutter_villa.jpg
Perlmutter Izsák Téli hangulat című festménye a saját villaépületéről. Ez a szomszédos - mára lebontott - lakóház volt, a képen jobbra látható a Passuth-villa részlete (forrás: Budapest Aukció)

Passuth első könyve, az Eurázia 1937-ben jelent meg. Legismertebb és legnépszerűbb műve, a Cortezről szóló történelmi regény Esőisten siratja Mexikót címmel 1939-ben látott napvilágot, tehát nagy műveinek megírása idején már Budán lakott. Az addig vezető út egyik állomása azonban Rákospalota - később Újpest volt. Passuth ma már nem tartozik az ismert írók közé, de a világháború előtt és alatt a legnépszerűbb és legtöbb megjelenést magáénak tudó író volt.

1945-től a magyar PEN Club főtitkárává választották, mely tisztséget 1960-ig töltötte be. 1950-től az Országos Fordító Iroda munkatársa lett, itt kamatoztatta kiváló olasz, francia, német és angol nyelvtudását. Noha Passuth évtizedig lakott itt - mint rákospalotai, majd újpesti lakos -, és a ház is sokáig a család birtokában maradt, mégsem alakult ki erős kötődése sem Rákospalotához, sem Újpesthez. Inkább az itt élők tartják számon, hogy itt lakott a korábban népszerű, nagyműveltségű író.

 

Érdekel más, a kerülethez kötődő személyek életrajza? Az Ember, város sorozat már megjelent és tervezett cikkei ezen az oldalon tekinthetők át.

 

facebook_kovetes.jpg

Források:

Passuth László önéletrajzi könyvei:

  • Kutatóárok (Szépirodalmi kiadó 1966) 311. oldaltól
  • Rézkor (Szépirodalmi kiadó 1969) 36. oldaltól

Lőrincz Róbert: Az egykori villasor, a mai Vécsey Károly utca neves lakói 1.-2. rész (Újpesti Helytörténeti Értesítő 2014/4, 2015/1)
Dippold Pál:  Passuth László olvasmányos olvasmányai (MANDA-blog 2014. június 19.)
Passuth László (Ki kicsoda - Múlt-Kor 2005. július 15.)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1920 1936 Ember város Passuth László Villasor Éber Emanuelle


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr227784732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.