Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2015.06.20. 23:56 Rátonyi Gábor Tamás

Miért mennek fordítva a házszámok Rákospalotán?

 

kicsi_fo_ut.jpg

Tényleg fordítva mennek a házszámok Palotán? Valóban, Pesttel ellentétben nem a várostól kifelé emelkednek a számok, hanem Palota központjától kezdődnek és Pest felé nőnek. Ugyanakkor régi állatkerti vicc, hogy ki van a rács mögött: a majomház lakói, vagy az őket fürkésző emberek? Vagyis minden csak nézőpont kérdése, ha úgy akarom látni, akkor nem Rákospalota utcáit számozzák ellenkező irányban, hanem Budapest utcái mennek fordítva, mert azok nem Palota központjától számozódnak. És mindjárt megmondom azt is, mi a palotai utcák origója: nem a Fő út, nem a Kossuth utca, nem is a Széchenyi tér, hanem a Pozsony utca.

Ne várj sokat, Kedves Olvasó, nem fogom tudni megmondani, hogy miért és mikortól számozódnak a palotai házak a épp a Pozsony utcától, de kis házszámtörténeti kitekintés után egy-két következtetés azért levonható. Szóval nézzük, mit is értünk a fordítottság alatt? Pest utcái a Dunától, illetve a Kossuth Lajos utca-Rákóczi út vonalától számozódnak. Pest tulajdonképpeni házszám-központja a Ferenciek tere (Budáé pedig nagyjából a Clark Ádám tér). Azok az utcák, amelyek ettől távolabb vannak, szintén olyan irányban számozódnak, mintha onnan indulnának ki. Vagyis a Váci út házszámai délről északra nőnek, a Soroksári úté ellenben északról dél felé. A Hegyalja út számai keletről nyugatra, a Veres Péter úté viszont nyugatról keletre emelkednek, vagyis ha egy vonallal mindegyik utcát összekötnénk a térképen, látnánk, hogy a Ferenciek tere felől a város széle felé nőnek a számok.

Na, de nem Rákospalotán!


A házszámozás egy viszonylag újkeletű vircsaft. Már a XVIII.-XIX. században is voltak ugyan számaik az egyes telkeknek, amiket "házszámnak" (numeronak) neveztek, ezek azonban valójában telekszámok voltak. Az épületek beazonosítására szolgáló adatok az utca neve és a telek száma volt. Egy adott településen ahogy újabb és újabb házak épültek, azok kaptak egy új számot 1-től a végtelenig. Így adódhattak olyan, ma már furcsán ható címek, mint például az 1844-ben leírt Dohány utca 376., ami a zsinagóga (mai címe: Dohány u. 2.) telkének címe volt. Ennek a szisztémának a bevezetését még Mária Terézia rendelte el, az ő uralkodásának idejéből (1740-1780) származik.

08_jozsefvaros_telekszamok_terkep.jpgJózsefváros 1838-as szabályozási térképe még nem ház-, hanem telekszámokat mutat. A Deutsche gasse a mai Bacsó Béla utca, a Fiaker gasse pedig a Bérkocsis utca. A térképen jól látszanak a telekszámok, és az újabb telekszám kiosztások is (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

El lehetett képzelni mekkora káosz uralkodott, mikor új parcellázások vagy egy egyszerű telekmegosztás (egy telken két ház építése) miatt újabb számokat kellett bevezetni. Ekkor borult minden, az addig sorban emelkedő számok közé ékelődött egy teljesen ide nem illő számjegy (pl a fenti térképen is látható egy ilyen zökkenés: 1126, 1127, 1128, 1206!). Nem is nagyon foglalkoztak a kérdéssel az egyszerű polgárok, hiszen a fogadók, kereskedők, ipari épületek vagy éppen ezek cégérei kiváló tájékozódási pontot nyújtottak. Meg hát kinek adták volna meg a címüket? Akkoriban még nem kapott az ember reklámkiadványokat, az egyszerű lakók úgy élték le az életüket, hogy nemhogy soha nem kaptak levelet a hivataltól, de még írni-olvasni sem tudtak. Ha mégis meg kellett határozniuk hol laknak, a körülírás megszokott volt.

Ugyanakkor persze számos dokumentumban rögzültek a címek, hiszen azért a telkeket mégiscsak adták-vették örökölték. A káoszt felismerve bizonyos időközönként készültek összeírások, illetve szabályozási rendeletek. Sajnos nem találkoztam olyannal, ami kifejezetten Rákospalotára vonatkozna (nem kizárt, hogy létezik valamelyik levéltárban), de tudható, hogy Újpesten például csak 1878-ban készült az első összeírás, a szomszédos Rákosszentmihályon csak az 1902-es önállósodáskor döntöttek a házszámozás rendszeréről, Budapesten pedig csak 1930 óta kötelező az épületeken a házszámok feltüntetése (maguk a házszámok korábban is léteztek, csak nem volt kötelező kiírni azokat). A dátumokból is felsejlik, hogy a házszámozás szabályozása és egyáltalán a téma iránti hatósági érdeklődés csak az utóbbi 150 évben alakult ki.

szentmihalypuszta.jpgSzentmihály-puszta, vagyis a mai Rákosszentmihály térképe a XIX. század végéről. Nemcsak a kevés épületnek nem volt házszáma, de az utcáknak sem nevük, azokat is csak helyrajzi számmal jelölték (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

Ami biztosan tudható, hogy Rákospalotán még 1860-ban is telekszámozás volt, például a mai nevelőintézet, a volt Somariva-kastély a 339-es számú telken állt (mai címe: Pozsony u. 36). Az utcanevek és házszámok kérdése általában akkor került egy-egy település hatósága érdeklődésének a fókuszába, amikor rendezett tanácsúvá vált, ekkortól ugyanis az utcanevek elnevezése és a házszámozás megállapítása is hatósági feladattá vált. Ez Rákospalotán 1923-ban következett be (ekkortól lett város az addigi nagyközség), 1923-tól tehát már bizonyosan a mai utcaszámozási rendszer volt érvényben (de vélhetően már korábban is élt a ma ismert szisztéma). Olyan irat, ami a rákospalotai telekszámozást felváltó házszámozási rendszer bevezetésének pontos dátumát is megadná, nem került elő egyelőre.

Azt hihetnénk, hogy Palotán a házszámozás középpontja valamelyik ősi utca (Kossuth, Fő vagy Régi Fóti), vagy a központi terek valamelyike (Széchenyi, Hubay Jenő), de nem: a Pozsony utca az origó (maga a Pozsony, volt Vasút utca is régi, de nem tartozik a legelső utcák közé). A Pozsony utca mindegyik keresztutcája innen kezdődik 1-es számmal, vagyis például a Sződliget utca 1., és a Károlyi Sándor utca 1. is a Pozsony utca sarkán van. Kivétel persze itt is van: a Fő út, hiszen az folytatólagosan halad keresztül rajta. Így a Pozsony utcától Pest és Fót határa felé egyaránt nőnek a házszámok.

Ez Pest felől úgy néz ki, hogy például ha az M3-as autópályán jön kifelé valaki, akkor a zuglói Kacsóh Pongrác úton emelkednek a házszámok, de ha átér Palotára, a Gábor Áron utcán már csökkennek. Ugyanez a helyzet az Erzsébet királyné útja - Kolozsvár utca útvonallal is, meg persze az összes többivel. Ám ha valaki továbbutazva a városhatár felé elhagyja a Pozsony utcát, akkor a számok már nem csökkenni, hanem nőni fognak: ilyen például a Károlyi Sándor út, a Kertköz utca stb.

hazszamok.jpg
Néhány rákospalotai utca 1-es házszámának jelölése az Utcakereső térképén

Érdekesség, hogy amikor a Szentmihályi út és a Szilas-patak közötti terület a Régi Fóti út és a mai M3-as között kiépült, értelemszerűen nem a pataknál kezdődtek az építkezések, hanem a Szentmihályi útnál, ennélfogva a számozás is onnan kezdődött. Ez a terület a Pozsony utca vonala alatt van, tehát a házszámoknak északról dél felé kellett volna nőniük, ám a kiépülés gyakorlata szerint fordítva alakultak. A helyi szisztémára annyira ügyeltek a palotaiak, hogy amikor a városvezetés ezzel szembesült (1929-ben), intézkedtek, hogy a házszámozást megfordítsák, így a mai Fazekas sor, Vécsey Károly utca stb. kis számai a patakhoz (Aporháza utcához), a nagy számai a Szentmihályi úthoz kerültek, a sajátos rákospalotai rendnek megfelelően.

Nincs a birtokomban bizonyító erejű írásos emlék ennek az okáról, de nyilvánvaló: a rákospalotaiak világképének a közepén nem Pest vagy Budapest helyezkedett el, hanem a saját településük. Az utcák számozását sem a Budapest-irány határozta meg, hanem a saját városközpontjuk. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a Fő utat egy időben "Pestről jövő útnak" nevezték, vagyis nem ők mentek Pestre (Pestre menő út), hanem a pestiek jöttek ide, Palotára. Azt gondolom, nagyon egészséges lokálpatrióta szemlélet ez, még ha a mai fővárosi utcaszámozási szisztémából ki is lóg.

pozsony_009.jpg
A Pozsony utca 1., és a Kazinczy utca 1. egymással épp átellenben vannak, innen számozódnak a palotai utcák

Felmerül persze a kérdés: miért nem így számozódik Pestújhely és Újpalota? Sőt, miért nem így "viselik" a házszámaikat azok a települések, amelyeket 1950-ben csatoltak Budapesthez, előtte tehát önálló községként megtehették volna, hogy a saját városközpontjuktól számozzák az utcákat?

Újpalotára igen könnyű magyarázatot adni: a telepet 1966-ban találták ki, a lakóépületeket 1974-ben adták át, amikor már érvényesülhetett a Budapest-központúság. Egyszerűen hozzápasszintották a főváros házszámozási rendszeréhez. Egyébként ott sem olyan egyszerű a helyzet: az észak-déli utcák valóban Budapest felől számozódnak, de a keresztutcák origója az újpalotai Fő tér, vagyis a Páskomliget és a Zsókavár utcák is a Fő tér felől kezdődnek számozódni. Pestújhely már komplikáltabb kérdés: mint tudjuk, 1909-10-ben alakult meg Pestújhely, mint önálló község, mely korábban Széchenyi-telep néven Rákospalota városrésze volt. A parcellázási térkép már 1898-ban készen volt, azon szerepeltek utcanevek is. Alakulhatott volna úgy is, hogy Rákospalota, vagy akár a mai Sztáray Mihály tér (Pestújhely egyik főtere) felől adják a házszámokat. Bevallom nem tudom megmondani, hogy 1950 vagy akár 1909-10 előtt nem úgy volt-e, s aztán később megfordították a számozást, mindenesetre ma úgy számozódik, mint bármelyik (buda)pesti utca, vagyis a körvasút sornál vannak a kis számok és a Szentmihályi út felé növekednek. A keresztutcák ellenben itt sem a Duna felé számozódnak, hanem fordítva, Rákospalota irányából Rákosszentmihály felé. Feltételezésem szerint ez a megoldás még abból az időből eredhet, amikor a település Rákospalota része volt, és az anyaközség felől nőttek a házszámok a település széle felé.

ujpalota_hazszamozas_terkep.jpgAz Újpalotai lakótelep térképe az Utcakeresőből, a főutak 1-es házszámának utólagos körülbelüli jelölésével

Istvántelekről például (emlékszünk ugye, hogy 1950-ig az is Rákospalotához tartozott) bizonyosan tudjuk, hogy 1950-ben, mikor Újpesthez került a városrész, megfordították a házszámozást, így az Istvántelki úton is, ahol ma az 1. van, ott voltak a nagy számok. Az Istvántelki nagymozgó nevű mozi például eredetileg az Istvántelki út 4. szám alatt volt, ma ugyanez a telek az Istvántelki út 69-71. számot viseli. Újpesten ugyanis "rendesen" Pest felől számozódik minden, s mikor megkapták Istvántelket, akkor észlelték, hogy itt minden "fordítva" számozódik, így az utcák házszámozását egyszerűen megfordították.

Hogy Budapest többi volt elővárosával mi a helyzet, nem tudom megmondani, egyáltalán nem lehet kizárni, hogy ezekben a ma már fővárosi kerületként számontartott településeken is volt házszámváltozás. Kettőnek próbáltam utánajárni, a XVI. és a XXII. kerületek ismerőit kérdeztem, hogy volt-e a városrészekben házszámváltozás, de nem tudtak ilyesmiről.

A volt elővárosok- és községek tekintetében az is igaz, hogy a zömük a XIX.-XX. században alakult ki, létrejöttükben meghatározó volt Budapest, vagy éppen a budapestiek (pl.: nyaralótelepek, munkáslakótelepek stb.), ezért nem kizárt, hogy sok helyütt már eleve a budapesti házszám-rendszer folytatását alkalmazták. Újpest tulajdonképpen egy véletlennek köszönheti, hogy a számok úgy mennek, ahogy ma is ismerjük: a település magja a mai Váci út és Árpád út sarkán alakult ki, a házszámozásnak is ez a központja. Azonban ez a rész éppen határos a mai Angyalfölddel, így a számok mintegy véletlenül alakulnak folytatólagosan: Budapest határán keletkezett a település, ezért a község középpontja egybeesik a főváros végpontjával.

pozsony_010.jpg
A rákospalotai házszámok origója: a Pozsony utca - Fő út - Kazinczy utcák kereszteződése

Rákospalota házszámozásában van még egy csavar, csak hogy ne legyen egyszerű a dolga annak, aki ismeri a fővárosi házszámozási szisztémát. Mint írtam, az utcákban jobb oldalon vannak a páratlan, bal oldalon vannak a páros számok. De nem az Ófaluban! Ott ugyanis épp fordítva, a bal oldal a páratlan, a jobb a páros, de csak a Szentmihályi út vonaláig tart ez a vircsaft, mert attól délre Újfaluban már megfordul a rend. Aki elindul a Sződliget és a Pozsony utcák kereszteződésétől a Fő út irányába, az azt tapasztalja, hogy a 2-es szám Újpest felé esik. Ám ha átér a Pázmány Péter utcába, ott bizony a páros számok már a túloldalon vannak. De ne várjátok, hogy megmagyarázzam miért van így... :)

facebook_kovetes.jpg

Források:

Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században (Egey Tibor /szerk./:Fejezetek Pest megye történetéből 1990)
Haraszthy Vince (szerk): Az utca rendje (Szikra, 1947)
Számos fővárosi térkép
Budapest Főváros Levéltára közgyűlési jegyzőkönyv-kivonatok
Lantos Antal: Rákosszentmihály története (XVI. ker. önk. 2002)
Gerelyes Ede (szerk.): Újpest története (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1977)

4 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr817560394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiegészítés:

Álljon itt egy 1930-es eset, amit Kánitz Nándor HU BFL - VII.151 - 1890 - 0286 szám alatti végrendeletében találtam. Nem találták az Erzsébet u. 518-at egy 1930-as megkereséskor - ezek szerint elfelejtették az eljárásban részt vevő urak, hogy telekszámozással állnak szemben nem pedig házszámmal. Már akkor is jól elintéztek mindent :-)
@aMegmondóEmber: A szoomorú helyzet az, hogy ma sincs olyan térképünk, ahol ezek a telekszámok leolvashatók lennének. A telekszámok ugyanis nem azonosak a helyrajzi számokkal - ez utóbbiakról vannak térképek, de telekszámosat nem ismerek :(
Már bocsánat, hogy szóvá teszem, de ez az "eredő" szó egy becsapósan hangzó kifejezés, melynek sokan áldozatául esnek. ("... keresztutcák eredője az újpalotai Fő tér ... "). Az eredő szó főnévként ugyanis nem azt jelenti, hogy valami onnan ered, hanem pont fordítva, az eredő a különböző hatások összessége. Tehát nem kezdet, hanem vég, nem ok, hanem okozat. [Egész pontosan az eredő a különböző vektoroknak nem a kiinduló pontja, hanem az összegződése.] Tehát az idézett szövegrészben helyesebb volna kiinduló pontot írni eredő helyett. Látszólag jelentéktelen apróságról van szó, de egy ismertetőben, amelyik pont a különböző számozási irányok tisztázásának szándékával íródott, az eredő szó helytelen használata további félreértések forrásává válhat.
@Antik vár: Hát, ez tényleg becsapós, most megnéztem az értelmező szótárban és igazad van. Melléknévként azonban pont az ellenkezőjét jelenti. Fura.
Kösz, hogy szóltál.