Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.11.03. 10:53 Rátonyi Gábor Tamás

Három városrész határán: a kerület hármashatár pontja

kicsi_harmashatar.jpg

Egyetlen olyan pontja van a XV. kerületnek, ahol a három városrész találkozik egymással, vagyis hármashatár pontot alkot: a Gazdálkodó út és Bánkút utcák kereszteződésében. Ha körbejárjuk ezt a T alakú elágazást, öt perc alatt érinthetjük Rákospalotát, Pestújhelyt és Újpalotát is. De hogy ez mikor és miért alakult ki így...?

 

A kerület városrészeinek és telepeinek a határáról volt már szó egyszer a blogban, de ez a ma szóbakerülő pont nem lett megemlítve akkor. Ez a pont ahogy a bevezetőben is említettem: a Gazdálkodó út és Bánkút utcák kereszteződése. A Gazdálkodó út csak páratlan oldalból áll, a páros oldalra nincsenek számozva épületek, mindaz, ami ennek az utcának az Újpalota felé eső oldalára került, az Páskomliget utcai házszámot visel. Itt, a hármashatár pont sarkán áll a Green Corner Irish Pub (Újpalota, Páskomliget utca 64.), valamint a Gazdálkodó és Bánkút utcák sarkán egy régóta átépítés alatt álló családi ház (Pestújhely, Bánkút utca 63), valamint a Bánkút utca túloldalán családi házak (Rákospalota, Bánkút utca 64., 66., 68, stb.).

Hármashatárpont

Rákospalota, Pestújhely és Újpalota találkozási pontja, a Gazdálkodó út és a Bánkút utca kereszteződése 2014-ben. A fotó Rákospalota felől készült (tehát az nem látszik), a tornyos épület Pestújhely, a sávokat elválasztó füves rész már Újpalota.

A rendszerváltás előtt a városrészeknek kevés jelentősége volt, nem is említették ezeket a fővárossal kapcsolatos jogszabályokban. Az 1873-as Budapest-létrehozás, az 1930-as években kialakított új kerületi struktúra (akkor született a X.-XIV. kerület) és az 1950-es Nagy-Budapest létrehozása egyaránt csak a kerületekkel, mint önálló közigazgatási egységekkel foglalkozott, s bár számontartották a városrészeket is, azok nem szerepeltek sem az utcatáblákon, sem a jogszabályokban.

utcatablak.jpgKét utcatábla a mai Énekes utcai lakótelepről: a bal oldalit a rendszerváltás előtt helyezték ki, azon még nem szerepel a városrész megnevezése. A jobb oldali már 1990 utáni, városrésszel.

1950-ben jött létre a mai XV. kerület, ami Rákospalotából és Pestújhelyből állt, s ugyanekkor veszítettük el Istvántelket, ami korábban Rákospalota városrésze volt, de átkerült a IV. kerülethez. Pestújhely területét ekkor (1950-ben) egy határkiigazítás során megnövelték - nem mintha bármi jelentősége lett volna, hiszen Rákospalotával együtt a fővároshoz csatolták a két települést. Tulajdonképpen az akkori Rákospalota és Pestújhely közti határpontok egyike -  amiről ma szó van - ekkor alakult ki.

Rákospalotának és Pestújhelynek is voltak (vannak) további negyedei (Palotaújfalu, Benkő-telep, "Mosónéfertály stb.), melyek azonban önálló városrészi rangot sosem kaptak. Palotán még önálló város korában léteztek kerületek, amelyek azonban csak választókerületként játszottak szerepet, további jelentőségük nem volt.

pestujhely_hatarvaltozasok.jpg
Pestújhely határváltozásai: zöld színű egy 1938-as állapot, mikor csak két utca "dudorodott ki", és az 1950 utáni határ pirossal. A térképen látható Török utca ma Bánkút, a Táncsics pedig Gazdálkodó út névre hallgat. (A színes határvonalak csak azért szakadnak meg, hogy az utcanevek olvashatók maradjanak.)

Újpalotát 1969-ben kezdték építeni, területén korábban bolgárkertészetek voltak, megörökölhető érdemi utcahálózat nélkül. A lakótelep zöme Rákospalotán épült, egy kis része Pestújhelyen: részben a volt pestújhelyi temető felszámolásával, részben a mai Drégelyvár utcától Rákosszentmihály felé eső utcák és házak elbontásával. Akkoriban a Bánkút utca és a Gazdálkodó út már adott volt, mint határvonal, s az e fölötti nagyrészt beépítetlen területre épült a Páskomliget utca környéke. A lakótelep megépítését követően már ez a határpont nem változott.

Hogy Újpalota néven mióta létezik önálló városrész, pontosan nem tudom, hiszen 1990 előtt városrészekről nem volt szó a rendeletekben, csak kerületekről. Ebben az időben - talán sokan emlékeznek még - az utcatáblák sem tartalmaztak városrésznevet. Újpalota - mint városrész - tehát felbukkanhatott a lakótelep építésének megkezdésekor, de később is, bármikor a '70-es, '80-as években. Az első hivatalos említés 1990-es.

harmashatar.jpgA kerület egy mai térképen (2012), benne jelölve a három városrész határpontja

Források:

Buza-Mészáros-Ráday: Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter 2003)
Budapest közigazgatási felosztására vonatkozó fővárosi rendeletek 1873-1990

1 komment

Címkék: 1950 városrészek 1873 Rákospalota Pestújhely Újpalota Páskomliget utca Bánkút utca Gazdálkodó út


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr476853661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mióta az M3-as megvan, azóta a Szentmihályi úti (akkor még Felszabadulás útja) lehajtóknál Újpalota és Újpest feliratok voltak.