Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.05.10. 23:59 Rátonyi Gábor Tamás

Száz éves a Hubay Jenő tér

kicsi_hubay_varoshaza.jpg

Nem csak a lakóházak lehetnek száz évesek, hanem a terek is - de legalábbis az elnevezésük. E bejegyzés megjelenése idején 100 éve történt, hogy 1914. május 10-én névadó ünnepség keretében Hubay Jenő térre keresztelték az Eötvös, Deák és (akkor) Szentmihályi és Tavasz utcák alkotta teresedést, amit abban az időben Deák, korábban Piac térnek hívtak. Az ünnepségen maga a névadó. Hubay Jenő és felesége is részt vett.

 

1914. február 4-én döntött a rákospalotai képviselőtestület arról, hogy utcát nevez el a híres hegedűművészről (Hubay rövid életrajzát lásd lent). A képviselők akkor csak arról határoztak, hogy valamelyik rákospalotai közterület viselje a mester nevét, azt azonban az elöljáróságra bízták, hogy melyik legyen ez az utca. Nem mellesleg: ezen a képviselőtestületi ülésen határoztak arról is, hogy az Imre utca az 1895-ben elhunyt templomépítő plébános, Beller Imre nevét vegye fel, de - ki tudja miért - akkor ez nem történt meg, az utca csak 1935-ben lett Beller.

Hubay JenőHubay Jenő (forrás: Wikipédia)

Az eseményeket a Rákospalota című, akkortájt megjelenő hetilap tudósításaiból lehetett követni. Eszerint 1914. május 10-ét tűzték ki a névadó ünnepségre, amire meghívták magát Hubayt és feleségét is. Az időpontválasztás utóbb szerencsétlennek bizonyult, mert (bár ezt ki láthatta előre?) egész nap szakadt az eső. Hubay nagy megtiszteltetésnek vette a a kezdeményezést, és mint rövid beszédéből kiderült: úgy tekintette, hogy nem az ő személye, hanem a művészi zene és a magyarság műveltsége hírének nemzetközi terjesztése érdemelte ki az utcanévadást.

Hubay és felesége vonattal érkezett Rákospalota-Újpest vasútállomásra, ahol Vághó Ferenc főjegyző és T. Varga Antal bíró fogadta az illusztris vendégeket. Ezt követően az ünnepelt és az ünneplők egyaránt a Feith-féle vigadó, a mai polgármesteri hivatal épületébe mentek, mert bár eredetileg a téren tervezték megtartani az avatót, a szakadó eső elől fedett helyre kellett bújni. Az ünneplők között - a falu előkelőségein kívül - Geyer Stefi hegedűművész (Hubay tanítványa, Bartók Béla reménytelen szerelme), Jászai Mari színművész, Feszty Árpád festőművész (a Feszty-körkép alkotója), Góth Sándor és felesége Kertész Ella színművészek is jelen voltak. Ha ma már nem is csillog mindannyiuk neve olyan fényesen, tessék elhinni, hogy a maguk idejében valamennyien országosan ismert és elismert művészek voltak.

Rákospalota, városházaA rákospalotai városháza, a volt Feith-féle vigadó egy képeslapon.

A vigadó épületében az Újpesti Dalkör Veigele karnagy vezetésével dalokkal fogadta Hubayékat, majd a mester játszott el néhány darabot híres hegedűjén. Strauch igazgató vezetésével iskolások énekeltek a művésznek, majd Jászai Mari elszavalta a szózatot. Ezt követően a résztvevők autogramért rohanták meg Hubayt és a híresebb vendégeket. Este a palotai erdő melletti Brunovszky-vendéglőben 80 fő részvételével bankettet adtak Hubay tiszteletére (egyébként még akkor is igen rossz idő volt). A tér új neve igen nehezen honosodott meg a köztudatban. Az 1920-as évekig térképeken, lakcímjegyzékekben, de még hivatali dokumentumokban is következetesen a Deák tér tűnik fel, s csak 1922-ben jelent meg az első olyan térkép, amelyen már Hubay Jenő neve szerepel ennél a fontos csomópontnál.

Érdekesség, hogy a ceremónia előtt még egy héttel is úgy tudósított a helyi lap, hogy utcája, nem pedig tere lesz Hubaynak. Az akkor még Tavasz, ma Bácska utcát keresztelték volna át Hubay Jenő utcára. Nem tudni, hogy pontosan mikor és miért döntöttek a kétségkívül reprezentatívabb tér elnevezése mellett. Mi több, azt sem tudjuk, hogy pontosan kinek a fejében született meg a tiszteletadás eme gondolata, és hogy miért épp Hubay (aki bár nagyon sokat tett művészként hazájáért, konkrétan Rákospalotához sem ezt megelőzően, sem ezt követően nem volt köze) lett a kiválasztott, s nem valamelyik másik művész. Mindenesetre az újság három nevet említ, mint a rendezvény fő szervezőit: Wágner Manó iskolaigazgatóét, Vághó Ferenc főjegyzőjét, és egy csak "Petri tanárnak"  mondott pedagógust, aki akár Petri Mór is lehet, aki kezdő tanárként valóban dolgozott Rákospalotán, ám 1914-ben már Pest vármegye tanfelügyelője volt.

Hubay Jenő
hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus

(Pest, 1858. szeptember 15. - Budapest, 1937. március 12.)

Huber Jenőként született, édesapja Huber Károly operaházi koncertmester volt. 15-16 évesen Berlinben tanult Joachim Józsefnél, akit sokszor minden idők legjobb hegedűseként emlegetnek. Liszt Ferenc is segítette pályáján, akivel közös koncerteket is adott. Húszévesen Párizsba utazott - ekkor változtatta nevét Hubayra, mivel ennek magyarosabb hangzása volt. Kinevezést kapott a brüsszeli konzervatórium első hegedűtanári állására, ami az akkori európai zeneoktatás kiemelkedő pozíciójának számított. Mégis hazatért 1886-ban, hogy a Zeneakadémia hegedű tanszakának vezetője legyen.

Aktív résztvevője volt a nemzetközi zenei életnek: nagysikerű magyar koncerteket szervezett Nyugat-Európában, és külföldi művészeket hívott Magyarországra. 1919-1934-ig a Zeneakadémia főigazgatója volt. Számos, később nagynevű tanítványa vitte jó hírét a magyar zenei életnek és zenepedagógiának. Zeneszerzőként is tevékeny volt, elsősorban a romantikus irányzatot képviselte. 1937-ben szívroham végzett vele.

Forrás: Zeneakadémia

 

Források:

Rákospalota hetilap I. évfolyam 5. szám (1914. II.8.), I. évfolyam, 19. szám (1914. V. 17.)
Buza-Mészáros-Ráday: Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter 2003)

1 komment

Címkék: történelem városháza 1914 utcanevek Rákospalota Hubay Jenő tér Ember város Hubay Jenő


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr246092617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Köszönöm a bejegyzést. Én most szombaton vizsga koncerten voltam a Hubay Jenő tanár úrról elnevetett zeneiskolában a Rákospalota Bocskai utcában. A Hubay tér mellett Szőcs Áron utca volt, amelyet a II. világháború után megválasztott első SZDP (Szociáldemokrata Párt) Rákospalota baloldali polgármesteréről nevezték el. Ezt a nevet 2010 után nem bírta el a kerület 2/3-os FIDESZ - KDNP vezetése, ezért a Hubay térről írtak, a figyelmes és tényszerűnek tűnő írása ellenére, úgy vélem felületes, vagy gyáva, nem feltételezem, noha erre is gondolok, hogy politikailag irányított.