Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.05.03. 12:15 Rátonyi Gábor Tamás

155 éves térkép a Nyaralónegyed kertészetéről

kicsi_lukacsy.jpg

Rákospalota két egyesületi kezelésben működő kertészetnek is helyt adott a XIX. században: az egyiket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) működtette Istvántelken, a másik a Kertészeti Társulat tulajdonában volt a mai Nyaralótelep területén. Ez utóbbi a Sződliget utca - Lukácsy Sándor utca - Sín utca határolta területen állt, ezt létesítette a "nemzet kertésze": Lukácsy Sándor. A Kertészeti Társulat faiskolájáról találtam egy térképet, ami az 1859-es állapotokat mutatja, vagyis azt, hogy miként nézett ki a Nyaralótelep e szeglete 155 évvel ezelőtt.

 

A térkép - vagyis inkább amolyan helyszínrajz-féle - először 1859-ben jelent meg a Kerti Gazdaság című szakfolyóiratban, majd 1975-ben is publikálták a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei című kiadványban. Ez utóbbiban olvasható P. Erményi Magdolna cikke Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséhez címmel, s ehhez kapcsolódva tette közzé a térképlapot, és az összes, a gazdaságban nevelt gyümölcsfa jegyzékét (ez az 1975-ös újraközlés tölthető le innen). Azt eddig is tudtuk, hogy a Lukácsy Sándor-féle kertészet a mai, róla elnevezett utca vonaláig húzódott, tehát ebben sincs újdonság, vagy eddig nem ismert ábrázolás, mégis érdemes felfigyelni néhány részletre.

A Magyar Kertészeti Társulat rákospalotai kertjének térképeA kertészet térképe. A pdf formátumban feltett térkép nagyobb, és olvashatók, kikereshetők az egyes fafajták is (forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975., 111. o.)

Az egyik, ami szemet szúrhat, hogy míg a kertészet telke fölött "utcza" felirat olvasható, keleti irányban nincs ilyen, a mai Sződliget utca páratlan oldala "rendezés alatt lévő közlegelő" jelöléssel szerepel. Vagyis ezen az oldalon - legalábbis a mai Lukácsy Sándor utcáig - még nem álltak házak, és talán még utca sem volt, legfeljebb valami telkek közti dűlőút. A Sződliget utca korábbi neve Erzsébet utca volt, a legendárium szerint azért, mert Erzsébet királyné társalkodónőjével, Ferenczy Idával egy ízben rangrejtve az utcában, pontosabban a mai Pozsony utca és Sződliget utca sarkán található vendéglőbe menekült be egy zápor elől - csak később derült ki, hogy a két hölgy egyike a magyar királyné volt. Erzsébet 1864-ben került kapcsolatba Ferenczy Idával, tehát csak ezt követően utazhattak együtt Magyarországra, így ha igaz a legenda, akkor az addig névtelen közterület is csak ekkorra, vagy ezt követően alakult utcává. Hogy pontosan mikor kapta az utcácska az Erzsébet nevet, nem tudjuk, de bizonyosan 1896 előtt, s egy forrásból kiderül, hogy 1879-ben már élő utcanév volt. Vagyis az utca 1859 és 1864 közötti öt évben még kialakulás alatt volt, a mai jelentőségéhez mérhető közterületként nemigen játszhatott szerepet, hiszen neve sem volt.

lukacsy_kerteszet_terkep.jpgAz 1859-es térkép 90 fokkal elforgatva, és a Google 2014-es műholdképe, bejelölve rajta a bal oldali térkép által mutatott terület.

A másik, ami feltűnhet, hogy az 1859-es térképen még nem látszik az Állomás köz. Ez a kis zsákutca, amire néhány telek bejárata fűződik fel, még az 1928-as Rákospalota térképen sem szerepel. Egy másik, 1929-ből származó közgyűlési dokumentum - már Rákospalota várossá válása után - írja: "[a közgyűlés] a vasútállomás melletti volt Loosy-féle telken képződött új közt Állomás köznek elnevezi". Valóban, ha összevetjük az 1859-es, majd 1928-as térképet a mai állapotokkal, feltűnik, hogy a korábban nagy, egységes telek, melyen alig néhány épületet volt, mára sok apró telekre bomlott több házzal. Akkor (1928-29-ben) alakulhatott ki az Állomás köz is, hiszen az új telkekre bejárást kellett biztosítani.

lukacsy_kerteszet_epuletek.jpgHárom kép a kertészet telkeiről: a legfelső 1859-es, a két, ma is észrevehető fekvésű épület jelzése 1-es és 2-es. A középső térképrészlet 1928-ból való, a legalsó 2014-es Google műholdkép.

Feltételezve, hogy az 1859-es rajzon a fekete kockák épületeket jelölnek, egy mai Google-műholdképet, az 1928-as térképet és az 1859-es helyszínrajzot összevetve feltűnik, hogy két épület fekvése nem változott az eltelt másfél évszázad alatt. Az jól kivehető, hogy az épületek alakja igencsak eltér, de fekvésük az eredeti maradt. A fenti képen 1-essel jelölt ház 1859-ben sokkal hosszabb volt mint akár 1928-ban, vagy a 2014-es műholdképen. A 2-essel jelölt épület is hosszabbnak mutatkozik 1859-ben, de az alakja, formája 1928-ben és 2014-ben közel azonos.

Ha abból indulunk ki, hogy 1859-ben a kertészet növényeinek az ábrázolása fontosabb volt, mint az épületeké - és ez a feltételezés nem erőltetett, ha figyelembe vesszük, hogy a helyszínrajz egy kertészeti szaklapban jelent meg, célja pedig a gyümölcsfák sokaságának és elhelyezkedésének bemutatása volt - akkor gondolhatjuk, hogy az épületábrázolás sematikus, nagyvonalú volt. Nem az volt a szempont, hogy pontos alaprajzi ábrát közöljenek, hanem hogy érzékeltessék hol helyezkedtek el a gazdasági épületek. Nem lehet tehát kizárni - bár a térképek vizsgálata teljes mértékben alá sem támasztja -, hogy a szóbanforgó 1-essel és 2-essel jelölt épületek, vagy azok részei, esetleg alapozásuk 1859-ben már megvoltak.

Rákospalota, Állomás köz 3.Az Állomás köz 3 2014-ben. Sajnos az előtérben, balra látható garázs némileg kitakarja a lakóépületet.

Nosza, nézzük meg őket! Az 1-essel jelöl ház az Állomás közről nyíló telek (Állomás köz 3.) központi épülete.  Perczel Anna 2010-ben készült építészeti értékeket bemutató összeírása is megemlékezik róla, így szól: "rendhagyó elrendezésű, kertben szabadon álló egykori paraszt kúria, melynek jellegzetessége a jelentős méretű tető, a középoromzat és az üvegezett veranda". Az utcában lakóknál érdeklődve annyit sikerült megtudni, hogy ők volt istállóként ismerik az épületet. Ki tudja? A paraszti kúria és az istálló között van ugyan néhány fokozat, de 155 év alatt annyi átalakítás lehetett, hogy kizárni sem tudjuk egyiket sem.

Rákospalota, Lukácsy Sándor utca 4.A Lukácsy Sándor utca 4. számú ház. Sajnos a magas kerítés miatt csak ilyen képet tudtam lőni, melyen a ház jobb oldala kevésbé látható.

A másik épület, mely a figyelmünk középpontjába került, a Lukácsy Sándor utca 4. szám alatti ház, amiről azonban túl azon, hogy ránézésre is régen épült, falai áznak, vetik le a vakolatot, semmit nem tudunk. Jelenleg lakóház, vélhetően több lakást alakíthattak ki benne. A felfedezés annyiból érdekes, hogy a palotai épületek zömének az építési időpontját nem ismerjük pontosan, stílusukból építészek évtizedeket állapítanak meg, mint felépítésének vélelmezett dátumát. Ha igaz a feltételezés, hogy ez a két épület már 1859-ben állt, akkor a híres sín utcai lakóházat leszámítva a környék legöregebb házairól van szó.

A telket Lukácsy egyébként Nádaskay Lajostól vásárolta meg, és valamilyen, a két család között fennálló adósság is közrejátszhatott abban, hogy Lukácsy felesége nevére került a kertészet két szeglete is. De az is elképzelhető, hogy Lukácsynak már korábban is állt itt telke, Nádaskay csak a terület egy részét birtokolta, a Kertészeti Társulat nevében megvásárolt földterület csak a Lukácsy-féle telkek egyesítéséhez vezetett. A kertészképző egyébként 1860 február 1-jén nyílt meg, és 1863-ig bizonyosan működött, az ezt követő időszakra vonatkozó adat azonban nincs, valószínűleg oktató intézményként megszűnt.

Források:

Buza Péter: Palotai tegnapok (Rákospalotai Múzeum, 2000)
Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975., 111. o.
Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből (XV. kerületi Tanács Végrehajtó bizottsága, Budapest, 1974

9 komment

Címkék: térkép történelem 1860 1863 Rákospalota 1859 Lukácsy Sándor Lukácsy Sándor utca Kertészeti Társulat Nyaralónegyed Állomás köz Sződliget utca


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr356043144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paraszt kúria :) A Rákospalotai Nyaralótelep tipikus épülete, ilyenek vannak még szép számban a területen ép vagy átépített formában.

Amikor ezek a házak épültek, a falu még messze volt innen, ez egy ízig-vérig polgári településrész volt.
Hurrá, hurrá, már nagyon vártam ezt a posztot. Nagyon érdekes, köszi!!!
@die nadel: És ez még nem is az, amit ígértem, csak egy köztes találat, amire gyűjtés közben bukkantam, és nem bírtam magambantartani :) De azért igyekszem az "igazival" is!
Egyébként én megdöbbentem, hogy ilyen régi a két említett ház. Az is érdekes, hogy anno az öregek a Lukácsy 4-ről mondták mindig, hogy istálló volt, de persze ez is lehet légből kapott info, mert ugye senki nem emlékezhetett az 1850-es évekre. És az 1859-es térképen a Lukácsy 4 épület mögött -mellett azok virágágyak vagy díszkert?
@die nadel: Hát, valóban eldönthetetlen melyik volt - ha volt -istálló, illetve előkerülhet még más forrás is. Buza egyébként azt feltételezi, hogy Lukácsynak is volt itt villája, de az a villa talán a mai Sín utca 24-gyel azonos. Ez azonban csak feltételezés, az is lehet, hogy a térképen látható épületek valamelyike volt Lukácsyé.

Nem tudom megmondani mik azok az épületek körül, magam is a kettő közt ingadoztam. A letölthető pdf második oldala ad számot a növényzetről, ám kizárólag a gyümölcsfákat részletezi, sem a konyhakert, sem a dísznövényzet nem kapott helyet a listában.
Ezt meg teljesen véletlenül most találtam:
Dinnyeünnep a társulat kertjében 1859.
Kirándulás különvonattal R-Palotára, magyaros ozsonna, dinnyekóstolás és tánczestély (fesztelen házias öltönyben)
Nahát!
epa.oszk.hu/00000/00030/00285/pdf/VU-1859_06_33_08_14.pdf
391.o
@die nadel: De jó... A sztorit ismertem, de "eredetiben" még nem olvastam róla. Köszönöm a linket!

Itt is szó van róla (mármint a dinnyeünnepről):

timelord.blog.hu/2012/07/23/pesti_dinnyevasarok_egykoron
Szia Palotabarát!
Most leltem, gondoltam a cikkhez jól jön a pontosítás: 1879-ben már Erzsébet u. volt a mai Sződliget u. neve:

lear3.bparchiv.hu/kozponti/viewrecord.html?id=4378163

Üdv,
Horváth Csaba
@aMegmondóEmber: De jó, köszönöm! Örülök az ilyen pontosításoknak. Magam az utcanévlexikonra hagyatkoztam, ami csak annyit ír, hogy 1896 előtti az utcanév. Ezek szerint sokkal régebbi.

Nagyon érdekes lehet még az az Erzsébet királynés legenda, ami miatt az utca a nevét kapja. Valójában soha nem olvastam leírva a teljes történetet (kivéve persze a Buza-féle könyvben).

Az 1879-et beleírom a posztba, köszönöm!