Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.02.24. 08:58 Rátonyi Gábor Tamás

Mitől pótlék a Pótlék-dűlő?

 

kicsi_karady.jpg

Ha nem is önálló városrész, de a kerületben meglehetősen ismert terület a MÁV-telep alatti, a Széchenyi út és a Rákospalotai körvasút sor közé eső úgynevezett Pótlék-dűlő. A családi házakkal beépített környék sem építészeti karakterét tekintve, sem más szempontból nem bír egyedi vagy különleges jellemzőkkel, viszonylagos ismertségét különös hangzású neve, a Pótlék-dűlő adja. Rákospalota utolsók egyikeként felparcellázott és beépült negyede nevének megfejtéséhez jócskán vissza kell szaladnunk az időben.

 

Nem akarom Ádámnál és Évánál kezdeni, ráadásul a történet igen összetett, egy másik posztban majd egyszer megírom, de a Pótlék-dűlő nevének megértéséhez az út a palotai úrbéri pereken keresztül át vezet. Az úrbéri perek a XVIII.-XIX. századi feudális Magyarországból a kapitalista Magyarországba való átmenet kísérői voltak, országszerte számos településen zajlottak, Mária Terézia idejében kezdődtek, és a XIX. század második felében zárultak le. Maga az úrbér (urbárium) a jobbágyok és a földesúr közti viszonyrendszert taglaló és szabályozó összeírás, illetve a jogok és kötelezettségek jegyzéke volt. Több más mellett ebben szabályozták a jobbágyok kötelezettségeit a földesuruk felé.

Az úrbéri pereknek egy 1836-os törvény adta meg az igazi lökést, de az 1848-as jobbágyfelszabadítás is irányt adott ennek a jobbágyok és földesurak tulajdonjogát rendező folyamatnak. Nagyon leegyszerűsítve: a feudalizmusban a települések teljes területe a földesúr tulajdonát képezte. A földeket ő maga műveltette meg, egy részét pedig a parasztok használhatták, ennek ellentételezésére a terményekből beszolgáltattak, vagy/és robotot vállaltak az uraság szolgálatában. A jobbágyfelszabadítást követően ezeket a földeket kellett újraosztani oly módon, hogy a falubelieknek is és a földesúrnak is megfelelő mennyiségű és minőségű termőföld jusson.

Térképrészlet: Pótlék-dűlőA Pótlék-dűlőt mutató térképrészlet 1921-ből. A Kolozsvár utca még nem létezik, a zuglói út elvi folytatását is z Erzsébet királyné útnak hívják.


Hogy képet kaphassunk a rákospalotai úrbéri per jelentőségéről, egy adatot közlök: Budapest XV. kerülete ma 26,95 km2, vagyis közel 4700 hold. Rákospalota mezőgazdasági művelés alatt álló külterülete, mely teljes egészében az úrbéri per tárgyát képezte 7280 hold, vagyis 41,89 négyzetkilométer volt! A per 1846-ban kezdődött, 1848-ban a forradalom és szabadságharc idején elakadt, majd az 1850-es években folytatódott és 1860-ban zárult le a földek újraosztásával. Magyarország számos településén hasonló folyamat zajlott ekkoriban hol gyorsabban, hol lassabban (Makón például 80 év kellett hozzá). Ennek a rendkívül bonyolult, sok indulattal terhelt, számos igazságtalanságot magában hordozó folyamatnak a része volt, hogy a jobbágyság részére megítélt földterület utóbb esetenként minőségi cserére szorult.

A minőségi cserét, illetve kiegészítést olyan területekről biztosították, melyet a per során "félretettek". Ezeknek a területeknek volt az általános - tehát nem csak Rákospalotán használt - elnevezése a pótlék. Magyarország számos településén élő név a pótlék, pótlékföld, pótlék-dűlő, a Magyar Digitális Helynévtár Tolna-, Somogy és Baranya megye több településén jelez Pótlék nevű területet. Ez az elnevezés mindenütt arra utal, hogy a földesúrral kötött megállapodás során a parasztságnak kiegészítő követelése maradt a rosszabb minőségű földek után. Rákospalotán sem ez az egyetlen pótlékterület, ismert a "Zsellérek pótlék dűlője", és a "Tagos gazdák pótléka" elnevezés is. J Szabó Erzsébet: Rákospalota külterületi helynevei című névtani dolgozata gyűjtötte össze ezeket az elnevezéseket, és azonosította valamennyit a mai Pótlék-dűlő területével.

rigmus_rekettye_felirattal.jpgLakóház és üzlet a mai Rigmus és Rekettye utcák sarkán, az M3-as autópálya tövében. Az épület ma is áll, ám már csak lakóházként. (Némethné Pálfi Viktória szíves engedélyével)

Rákospalotán az úrbéri per lezárultával - 1860 után - tehát megjelentek a magántulajdonú paraszti földek. Ezek egy részét valóban mezőgazdasági termelés alá vonták (pontosabban folytatták a korábban évszázadokon át tartó megművelést), más részüket azonban eladták, vagy felparcellázták, beépítették. Kicsit bizonytalan, hogy a mai MÁV-telep területe is a pótlékföldek része volt-e, vagy sem, hiszen ott egy időben bizonyosan szőlőtermesztés folyt (1750 és 1863-66 között), azonban J. Szabó Erzsébet fenti írása szerint az is része volt a pótlékként kiosztott földeknek. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a MÁV-telep alatt, vagyis a Széchenyi út-Wysocki (korábban: Dembinszky) utca alatti (a körvasút felé eső) terület Pótlék-dűlő néven vált ismertté.

Az, hogy maga a név (vagyis a Pótlék-dűlő) fennmaradt, talán annak köszönhető, hogy ez volt Rákospalota utolsók között felparcellázott és beépült része. Már az 1910-es évek közepén is akartak ide építkezni, találtam a levéltárban beadott építési kérelmet, ám akkor még mezőgazdasági művelés alatt állt a terület, a beépítést nem engedélyezték. Az 1930-as években fejeződött be a parcellázás, addigra a tulajdoni viszonyok is jelentősen átrendeződtek. Befektetők készültek a beépítésekre és felvásárolták a telkeket. 1932-ben, amikor Rákospalotát Zuglón keresztül Budapesttel autóúttal kötötték volna össze, az itt áthaladó út miatti kisajátítások összeírásakor a telkek egynegyedén már lakóépület volt (az autóút építésének tervéről külön poszt szól). 1938-ban már a volt Pótlék-dűlő 150 kataszteri holdján 112 ház állt.

Térképrészlet a Pótlék-dűlővelUgyanaz a Pótlék-dűlő 1927-ben: látszik a beépített terület növekedése és a Kolozsvár utca is (bár a térképen a Hadik János - ma: Árvavár - utca jelentősebbként van ábrázolva).



A parcellázást megelőzően, a telkek kialakításával összefüggésben kialakítandó utcahálózat elvi megteremtéséről szóló határozatok is ezt támasztják alá: a Kolozsvár utca nevét 1925-ben adták (a Ráday-féle utcanévlexikon tévesen 1932-t ír, Buza Rákospalota-könyve pedig 1929-et). A Martinovics Ignác, Lehel, Bulcsú utcák, Patyolat köz, Obsitos tér valamint a Vág, Recés, Obsitos, Óda utcák és a Karatna tér mind 1929-esek (a ma ismert utcanevek zöme az 1950-es években változott meg, de a közterület kialakítása 1929-ben fejeződött be). Ekkoriban a terület jelentős része a Pestújhelyi Takarékpénztár tulajdonában volt már, ez a pénzintézet parcellázta fel lakóingatlanok számára.

Noha Rákospalota helyneveinek zöme kikopott a köztudatból, a Pótlék-dűlő neve igen elevenen él annak ellenére, hogy nem képez önálló városrészt a terület. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy igen sokáig, a XX. század első harmadáig egybefüggő terület maradt, amit a hétköznapi nyelvhasználatban is ekként emlegettek. Palota más területei kevésbé szerencsések, sok olyan helynevünk van, ami megőrződött, de ma már nem lehet lokalizálni, hol helyezkedett el (pl. Királyhalom).

facebook_kovetes.jpg

 

Források:

J. Szabó Erzsébet: Rákospalota külterületi helynevei (ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Budapest, 1981)
Buza Péter: Palotai tegnapok (Rákospalotai Múzeum, 2000)
Zsemley Oszkár: Rákospalota és Rákosvidék (Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala 1938)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1860 1929 városrészek Rákospalota Széchenyi út Kolozsvár utca Pótlékdűlő úrbéri perek


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr185829225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.