Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.01.31. 12:10 Rátonyi Gábor Tamás

A mű, melyben Palota múltja feledésbe merült

kicsi_pestyfrigyes.jpg

Pesty Frigyes (1823-1889) történész-akadémikus a XIX. század közepén adatgyűjtésbe kezdett Magyarország településinek helyneveire vonatkozóan. Az adatgyűjtés célja az volt, hogy a földrajzi nevek összegyűjtése és magyarázata jóvoltából a magyarság múltját jobban megismerhessük. A gyűjtés során Pesty adatlapokat küldött a településeknek - köztük Rákospalotának is. A visszaérkező válaszokból nem csak a XIX. században még élő, használatban lévő földrajzi neveket ismerhetjük meg, hanem azt is megtudjuk: a település múltjáról a kor embere vajmi keveset tudott: egyszerűen feledébe merült.


Pesty adatgyűjtése egy kérdőív segítségével zajlott, melyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a közigazgatási intézményrendszer támogatásával küldött szét 1864-ben. Ne feledjük: az adatkérés kiküldésének évében még Nagy-Magyarországra kell gondolni, melyet számos nemzetiség lakott (maga a kérdőív német, román és szlovák nyelven is elkészült). Pesty hatalmas adatmennyisége azonban sosem került egységes kiadásra. Egyes megyék, települések a levéltárban őrzött kérdőívek és válaszok alapján külön-külön adták ki nagyjából az 1970-es évektől kezdődően a saját névgyűjteményüket. A mai Budapestre vonatkozó információk a Budapesti Történeti Múzeum kiadásában jelentek meg 1986-ban Létay Miklós szerkesztésében.

Rákospalotáról két válasz is érkezett: 1864-ben és 1865-ben. A második válasz azért született, mert Pesty elégedetlen volt az először megküldött adatokkal, és újabb válaszadásra szólította fel a falu vezetőit. A visszaküldött válaszokat Juhász György bíró és Selem János jegyző, valamint Csanki András esküdt jegyezte. Pesty hét kérdése a település pontos földrajzi és közigazgatási elhelyezkedésére vonatkozott (1.), magának a település nevének a változataira (2.), illetve korábbi neveire (3.), a község nevének legkorábbi említésére (4.), a lakók származására (5.), a helységnév eredetére, értelmére (6.), valamint a település határában előforduló topográfiai nevekre, illetve a szomszédos települések elnevezésére (7.).

 

1850_palota.jpg
Térkép 1850-ből. Számos dűlőnév ma is él utcanév formájában, de sok eltűnt a térképekről.

A válaszból (is) kiderül, hogy Rákospalota Pest megyei település volt, mely a váci járáshoz tartozott, s a település nevét akkor Rákos-Palotának írták. A településsel határos községekként a válasz az alábbiakat sorolja fel: Újpest (Uj-Pest), Cinkota, Csömör, Fót (Fóth), Dunakeszi, valamint Alag-, Sikátor-, Szentmihály- és Káposztásmegyer-puszta, mely utóbbi gróf Károlyi Istváné. Újpest (IV.), Cinkota (XVI.), Káposztásmegyer (IV.) és Szentmihály (Rákosszentmihály néven XVI.) ma Budapest városrészei, Csömör, Fót, Dunakeszi önálló települések. Alag Alagi-major néven ma Dunakeszi városrésze, Sikátorpuszta pedig a fóti tanyavilág része, vagyis az 1864-ben felsorolt szomszédos települések mindegyike ma is létező helység vagy városrész.

A 3. kérdésre, mely a település korábbi nevét firtatja, meglepő válasz érkezett: "a községnek más elnevezése nem volt". Az, hogy a XIX. század közepén még nem volt ismert a Nyír elnevezés középkori oklevélben való említése, tulajdonképpen csak mai ésszel különös. Az viszont, hogy nem is olyan régen Rákospalotát még Palota néven ismerték, és a falu vezetői ezt meg sem említik, már kifejezetten furcsa. A helytörténeti közmegegyezés egy 1848-ban kelt nemzetőrségi összeírástól származtatja a Rákospalota névhasználatot, ugyanakkor ennél évtizedekkel korábbról is marad fenn Rákos-Palota felirat. Ám ez a névváltozás nem egyik pillanatról a másikra történt, hosszú volt a Palota névből a Rákospalota elnevezésbe való átmenet. 1864-ben még emlékezniük kellett, hogy alig két évtizeddel ezelőtt még Palota volt a község neve. Vagy nem tartották jelentősnek a különbséget, s ezért nem tettek róla említést, vagy egyszerűen eszükbe sem jutott, hogy a 'Rákos' előtag nem volt mindig része a település nevének.

Rákospalota Lotz Károly festményénLotz Károly: A rákospalotai híd és környéke, mosó asszonyok és fürdõ gyerekek. A kép ugyan vagy másfél évtizeddel később, 1879-ben készült, mégis, alig hiszem, hogy a környék sokat változott volna a Pesty-féle kérdőív megválaszolásának idejéhez képest (forrás: MEK )

A 4. kérdés a község legkorábbi említésére vonatkozik. Itt egy érdekes ellentmondás mutatkozik: az 1864-es válaszban verssorral kötik Palotát Mátyás király idejéhez. Írják: "Itt nyargalt Mátyás az igazságos, te láttad azt boldog Rákos!". Ez vélhetően Kisfaludy Károly 1830-as halála előtt írt népdalai egyikének kicsit eltorzult változata. Az eredeti "Rákosi szántó a török alatt" című Kisfaludy-népdal azonban kevésbé konkrétan Rákospalotáról, mint inkább a magyar országgyűlések középkori helyszínéről, a Rákosmezőről szól, és ez a versszak eredetileg így hangzik:

Hol Mátyás az igazságos?
Te láttad őt boldog Rákos!
Tán itt nyargalt hajdanában,
Hol én szántok mostanában.


Alighanem az történhetett, hogy ez az 1830 előtt írt - tehát nem Mátyás király idején született - mű mint ősi népdal szűrődhetett át a palotai köztudatba, és közvetlen történelmi kapcsolatot véltek felfedezni településük (melyet Mátyás idejében még "csak" Palotának neveztek) és az igazságos király ideje között. 1865-ben a másodízben elküldött válaszok közt ugyanerre a kérdésre a község vezetői az alábbi választ adják: "A községben olyan emberek nem találtatnak, kik arra emlékeznének, vajjon a község mikor említtetik legkorábban". Egyébként ezt ma már szerintem a palotaiak többsége tudja: 1281-es az oklevél, ahol először leírták az elődtelepülés, Nyír nevét.

A lakosok származására vonatkozóan szintén nem tudunk meg semmit a válaszból: Juhász bíró magyar emberekről ír általánosságban, holott Rákospalota számított a palócság legdélebbi településének. Meglehetősen hiányos tehát a faluvezetők históriai emlékezete. Ez azonban megfelel a kor történelmi ismereteinek, például a Bihar vármegyéből beérkezett kérdőívek zöme is a palotaihoz hasonlóan tele van "nem tudatik" válaszokkal. Tulajdonképpen a történeti-helytörténeti kutatások ebben az időszakban kezdődtek, Pesty Frigyes kéziratos helynévtára is az első tudományos alapon nyugvó feldolgozások egyike.

De nézzük a községben előforduló további földrajzi neveket! Az első válaszadáskor Juhász bíróék nem a topográfiai megnevezéseket sorolták fel, hanem a földek felhasználási módját és minőségét közölték, pl.: "Káposztás-megyeri puszta község határában létező szántó földek most négy osztályra oszlanak 3 évi vetés forgással". A második válaszban írták csak össze a szántókat-dűlőket. Eszerint 1865-ben Rákospalotán az alábbi elnevezések éltek (a válaszban látható írásmód szerint, vagyis szöveghűen):

Kőrakás-szántóföld
Fölsőkert-rét
Fölsőrét-rét
Száraznád-szántóföld
Papok-szántóföld
Székes-szántóföld
Sárfü-szántóföld
Fótiut fölső-szántóföld
Fótiut alsó-szántóföld
Széles-szántóföld
Palotaikut-szántóföld
Csömöri ut-szántóföld
Cinkotaiut-szántóföld
Alsókenderföld-szántófld
Alsórét-rét
Alsó nagylapos-rét
Alsó alájáró-szántóföld
Rétköz-szántófld
Kavicsos-szántóföld
Füzeskeut-rét
Füves-szántóföld
Jégmente-sztófld
Nádastó-szántófld és rét
Pest felüli düllő
Oldalalájáró-szntófld
Sóskut-szántófld
Papkut-szántófld
Vasútonaluli erdő
Vasútonfelüli erdő



Végül: "a község határától nem messze van az ugynevezett Királyhalom s ennek közelében nem messze folydogál a Rákos vize".

Mint látható a földek, dűlők közül soknak a neve ma is él: a Kőrakás, Felsőkert, Száraznád, Sárfű, Rétköz, Kavicsos, Nádastó közül valamennyi utcanév, zömük a mai Újpalotai lakótelepen. Az is érdekes, hogy egy modern "találmány", a vasút is belopózott a földek megnevezésébe: a leírásban szereplő vasútonfelüli az Újpest felé eső területet jelölte, a vasútonaluli pedig a Palota felé terjedő földeket. Sajnos a válaszokhoz térkép nem készült, de van több térkép is ebből a korszakból. Az egyik 1850-es, kicsit nehezen olvasható, de a fenti elnevezések zömét tartalmazza, érdemes bogarászni hol található névegyezőség.

facebook_kovetes.jpg

Források:

Létay Miklós: Pesty Frigyes helynévtárának budapesti adatai (Budapesti Történeti Múzeum 1986)
Bognár András (szerk.:) :Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából - Pest-Pilis-Solt Vármegye és kiegészítések (Szentendre, 1984)

8 komment

Címkék: történelem utcanevek 1865 1864 Rákospalota Pesty Frigyes dűlőnevek


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr385791074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kicsit erőltetett ez a cikked.

Ha palotaiak nem számították magukat palócnak, akkor utólag mi, innét a 21. századból se nevezzük őket annak. Hogy nyelvjárásilag és néhány etnográfiai jegy szerint hasonlítottak a palócokra, annak a következménye, hogy palóc nyelvterületről telepítették újjá 1690-ben.

Épp ezért nem volt semmi helyi emlékezet sem, hiszen az etnikai kontinuum legkésőbb az 1686-os felszabadító háború idején megszűnt.

Az érdekesebb, hogy az akkor az evangélikus idősek körében még bizonyítottan élő szlovák nyelvről miért hallgattak.
Arra is jó bizonyíték ez a Pesty-féle adatgyűjtés, hogy az ősi palotai hagyománynak tartott Kőrakás-dűlő legendáját nem ismerik. Ebből nyilvánvaló, hogy ez néptanítói "elültetés" eredménye lehet, amiből mint magból kisarjadt a legenda, hogy az 1920-as években már gyémántokkal kirakott, aranyfalú palotát képzeltek a helyiek a Körakás-dűlőre.

Valószínű, hogy az itteni templomrom már az újkorban annyira leromlott, hogy már nem volt felismerhető templom mivolta, mert akkor nem Kőrakásnak nem pl. Pusztatemplomnak nevezték volna.

A 1281-es Nyír falu "azonosítás" légből kapott, csak a 15. kerületből hét régészeti lelőhelyet ismerünk, de a történészek maximum háromra tudnak nevet erőszakolni.

Valószínű, hogy az "igazi" Palota a Kőrakás-dűlőben feltárt temetőhöz tartozó falu lehetett, ami gyakorlatilag összeért az alig 1.2 kilométerre lévő Nyírrel (ez a Kossuth utcai kistemplom környéke).

Regtelket a mai Pestújhelyre "lokalizálták".
Szerinted a Lotz kép végül is melyik részt ábrázolja? Be lehet lőni, hogy ma mi van a ott?

Más. A rákospalotaiak 19. század végi még élő népszokásairól van egy tanulmány - hogyan viselik a fejkendőt a palotai parasztasszonyok. Ismered?
@zsuzsa.frisnyak: Kedves Zsuzsa! Idős palotaiak - persze annyira egyikük sem idős, hogy azt láthatta volna, amit Lotz -, szóval ők esküsznek rá, hogy a kép címében szereplő "rákospalotai híd" nem lehet másutt, mint a Szilas-patak fölött.

Két régi hídja van a pataknak, az egyik a mai Külső-Fóti útnál, a másik a Károlyi Sándor útnál. Akit kérdeztem, mindenki a Fóti útnál lévő hidat vélelmezi.

Sajnos a kép alapján lehetetlen eldönteni, én magam nem foglalok állást, a festmény keletkezéstörténetét kell megvizsgálni, ami szerepel is a végtelen hosszúságú todo-listámon :)

Akikkel beszéltem erről, azok mind a Liva-malomhoz közeli (Külső-)Fóti úti hidat látják benne, ami akár igaz is lehet, de szerintem inkább romantikus indíttatás van mögötte, mint konkrét tények.
@zsuzsa.frisnyak: Ez melyik tanulmány? Az 1913-as Novák Lajos-félét és az 1964-es Boros Marietta által írtat olvastam, ha ezeken kívüli, akkor nagyon is érdekel, köszönöm!
@Palotabarát: Amit én láttam, az a Néprajzi Értesítőben jelent meg 1905-ben, a címe a Budapest vidéki haj- és kendőviselet.
@zsuzsa.frisnyak: Nem ismertem, már töltöm is lefelé a N.É.-t, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem!
@Palotabarát:

"Két régi hídja van a pataknak, az egyik a mai Külső-Fóti útnál, a másik a Károlyi Sándor útnál. Akit kérdeztem, mindenki a Fóti útnál lévő hidat vélelmezi."

**

A Károlyi Sándor úti híd eleve kiesik, ui. nem járt el senki ruhát mosni a falutól messze eső területre... (Csak 1926 után parcellázzák ki a területet, de máig sem beépített, lásd a Közvágóhíd tér fantázianevű parlagfűtenyészetet az Olajgyárral átellenben.)