Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.10.05. 17:00 Rátonyi Gábor Tamás

Van-e a 13 aradi vértanúnak utcaneve Palotán?

1848.jpg

Nincs. Pedig sokan így tudják, nemrég képviselőtestületi ülésen, és ismert helytörténeti munkában is előkerült már az a állítás, hogy kerületünkben mindegyik vértanúról neveztek el utcát, ám ennek nincs alapja. Ma Budapesten egyetlen olyan kerület van, ahol utcanévben őrzik mind a 13 aradi vértanú emlékét, ez a szomszédos IV., vagyis Újpest. Rákospalotán is volt ilyen irányú törekvés, de végül a megvalósítás csonka maradt, vagyis egyszerre egyidőben a 13 hős honvédtisztről nem volt közterület elnevezve.


A 13 aradi vértanút talán mindannyian fel tudjuk sorolni, noha nevüket írják-írták többféleképpen, emlékezetünkben minden bizonnyal így élnek ők: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly. Őket végeztette ki Haynau 1849 október 6-án Aradon. Ugyanezen a napon végezték ki Batthyány Lajost Pesten, az Újépületben - a Batthyány örökmécses jelzi az ítéletvégrehajtás helyét. Aradon további négy honvédtábornok halt meg, de az ő földi létük befejezése nem erre az októberi napra esett: Ormai Norbert (augusztus 22.), Kazinczy Lajos (október 25.) Hauk Lajos (1850. február 19.) és Lenkey János, akit nem kivégeztek, hanem megőrült az aradi börtönben és iszonyatos kínok közt halt meg 1850 februárjában.

13 aradi vértanúA 13 vértanú tankönyvekből ismert képe (forrás: Wikipédia)

Az aradi honvédtábornokokról és Batthyány Lajosról utcát elnevezni természetesen a kiegyezésig nem lehetett. Rákospalotán az 1920-as évekre tehető az első nagy 48-as névadási hullám. Akkorra fejeződtek be azok a parcellázások, amik a mai városrész szerkezetét is meghatározták, megszületett a Benkő-telep, ahol a szabadságharc legtöbb vértanújáról elnevezett utca is található. Azokról a vértanúkról, akikről nem neveztek el utcát a húszas években, ifj. Benkő István református lelkész kezdeményezésére akartak néhány közterületet elnevezni.

Aulich Lajosról az 1920-as években neveztek el utcát, ez korábban névtelen közterület volt, később pedig itt, ennek az utcának az elején épültek az ONCSA-házak, így a környéket egy időben ONCSA-telepnek is hívták. A Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő utcák is a környéken találhatók, utcanévbokrot alkotnak, mindhármat 1922-ben nevezték el, korábban névtelenek voltak. A Nagysándor József utcát tulajdonképpen csak 1987-ben(!) nevezték el ekként, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1803-ban született honvéd vezérőrnagy anyakönyvi kivonatában "Sándor József Jánosként" szerepel. Valamikor 1809 és 1816 között változtatták meg a család nevét Nagy-Sándorra - írja a  Várad című erdélyi folyóiratban Merényi-Metzger Gábor. Így korábban - nem csak Palotán - a reá emlékező utcák elnevezése Nagy Sándor utca volt, 1987-ben azonban lecserélték mindahányat (a IV. V. és XV. kerületit) Nagysándor Józsefre. Rákospalotán egyébként 1925-ben született meg a Nagy Sándor utca, ezt nevezték át '87-ben Nagysándorra.


Térkép az 1930-as évekből. Jól látszik az aradi vértanúkról elnevezett közterületek alkotta utcanévbokor (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

Lahner György utca volt a kerületben, 1931 és 1954 között a Leiningen és a Nagysándor József utcákat kötötte össze, ez volt az ONCSA-telep másik határoló utcája. 1954-ben keresztelték át - ki tudja miért? - Rákosmező közre, ma is ezt a nevet viseli. Török Ignácról szintén 1931-ben kereszteltek el utcát, a Zrínyi és a Fazekas utcákat (ma: Fazekas sor) kötötte össze, ezt azonban 1954-ben Törő utcára változtatták, és nem is keresztelték vissza azóta sem. Vécsey Károlyról 1926-ban neveztek el utcát, ám akkor még a grófi titulus is szerepelt a közterületnévben. 1945-46-ban kitörölték a közterületnevekből a bárói, grófi rangokat és vitézi titulusokat, így lett 1946-ban a gróf Vécsey Károly utcából "csak" Vécsey Károly. Knezich Károly nevét igen sokféleképpen írják (Knézich, Knezits, Knezić), horvát származásúként Dragutin Knezić szerepelt az anyakönyvi kivonatában a horvát Wikipedija szerint. 1930-ban, a parcellázásokat követően lett Knezich Károly utca, majd 1954-ben Kis Rákos utcára keresztelték, így ismerik ma is. Leiningen Károlynak szerencsésebb sors jutott: 1930-ban adták nevét egy kis köznek, a Régi Fóti (akkor csak simán Fóti) út túlfelén. 1954-ben Czabán Samu közzé vált az utca, hogy 1991-ben visszakaphassa eredeti vértanú-nevét. Pöltenberg Ernőről 1931-ben neveztek el utcát, ma is így hívják.

Lázár Vilmosnak ellenben soha nem volt utcája Palotán, ahogy Schweidel Józsefnek sem. Egy közgyűlési jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a Mátyás utca környékén egy parcellázáskor kialakítandó utcát 1940-ben Schweidel Józsefről neveztek el, de feltételezhetően ez a parcellázás nem történt meg, az utca nem alakult ki, az elnevezési szándék pedig a háborús események közepette feledésbe merült. Tehát volt szándék, erőfeszítés arra, hogy legyen róluk közterület elnevezve, ez azonban nem ért eredményt. Van viszont utcája Kazinczy Lajosnak, a 14. (illetve a hősök kivégzésének sorrendjét számontartva 15.) aradi vértanúnak éspedig Budapesten egyedüliként. Ráadásul igen régi utcája Palotának ez az egyébként rövid közterület: úgy tartják számon, 1883-ban kapta nevét, és azóta sem változtattak rajta, ami városunkban ritkaság. A Pozsony utca folytatásaként ismert, a Fő út és a Régi Fóti út között elhelyezkedő Kazinczy utca tehát nem a nyelvújító Kazinczy Ferenc nevét viseli, hanem fiáét, Lajosét. Az 1820-ban született Kazinczy Lajos 11 éves volt, amikor édesapja elhunyt, és 29 esztendősen adta életét a magyar szabadságért. Szintén van utcája Batthyány Lajosnak, a kivégzett miniszterelnöknek. A nyaralótelepen (üdülőtelepen) húzódó utcácska szintén "régi darab": 1893 az elnevezés dátuma, bár az utca 1860 körül alakult ki, hogy korábban hogy hívták, nem tudni.

A fentiekből ki is derül, hogy a legrégebbi '48-as vértanú-utcanév a Kazinczy és a Batthyány. A többi utcanévadás az 1920-as, 1930-as években történt. Egyébként még egy sajátossága van a meglévő palotai aradi vértanús utcaneveknek: bár szokás csak vezetéknevet adni az utcának, a palotaiak következetesen az aradi vértanúk teljes nevét adták a közterületeknek. Városszerte több a Damjanich, mint a Damjanich János utca, és van annyi Vécsey utca, mint ahány Vécsey Károly. Két kivétel azért itt is akad, épp a Kazinczy utca nem őrzi a Lajos keresztnevet - számos félreértésre adva okot - és Batthyány Lajosnak a keresztneve is elmaradt az utcanévből.

Mindemellett nincs oka a kerületnek szégyenkezésre, hiszen ismert a lakók 1848-as eszmék iránti elkötelezettsége. Azon pedig, hogy nincs ki mind a 13 aradi vértanú az utcanevekben, tulajdonképpen ma sem lenne nehéz változtatni, mint tette azt a szomszédos Újpest igen következetesen a rendszerváltozás utáni nagy utcanév visszakeresztelési hullámban.

Forrás:

Gömbös Tamás: Akikről Budapesten utcát neveztek el Heraldika kiadó 1997
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Ádám Ferenc: 48 emlékezete Rákospalotán (XV. kerületi önkormányzat, 2002)
Merényi-Metzger Gábor: „Nagysándor” József keresztelési anyakönyvi bejegyzése Várad folyóirat 2009/03
Mészáros György: Az aradi tizenhármakról elnevezett közterületek áttekintése (1997. december 14.)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem aradi vértanúk 1849 utcanevek Rákospalota Aulich Lajos utca


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr435539783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.