Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.08.05. 10:44 Rátonyi Gábor Tamás

Kalandozások egy 1941-es térképen: Pestújhely I.

kicsi_muzeumkert.jpg

Nagy siker volt, mikor a Facebookon található Rákospalota Anno képei csoportban előkerült ennek a térképnek egy kisebb felbontású változata. Volt aki nem is kérte, egyenesen követelte a jobban látható példányt, ugyanis alighanem ez az utolsó olyan térkép, ami még önállóan ábrázolja Rákospalotát és Pestújhelyet, ráadásul számos olyan apró részlet van a térképen, amiknek felismerése sikerélményt ad böngészés közben. Egy többrészes sorozat indul most, amiben apránként sorra veszem a térképen található intézményeket, látványosságokat (persze csak azokat, amikről én is tudom micsodák).


Az itt látható térkép 1941-ben, a M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézetben készült, s Kókai Lajos könyvkereskedése adta ki Budapesten. Kókai régi könyves volt Budapesten, 1873-ban alapították cégüket, protestáns irodalmat adtak ki, később a honvédtérképészek bizományosaként térképeket is megjelentettek. A háború alatt propagandakiadványokat is megjelentettek, ezért a háborút követően a Kamermayer Károly utcai üzletüket bezáratták, kiadói jogukat elvették. Egyébként van egy kevésbé látványos térkép is, amit igazán utolsónak lehet tekinteni, és külön ábrázolja Pestújhelyet és Rákospalotát. Ez utóbbit 1936-ban készítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, és 1950-ben kézzel aktualizálták: átjavították benne az utcaneveket, kihúzták azokat az intézményeket, amelyek megszűntek a világháború után.

 

A térkép nagy felbontású változata. Forrás a Budapest Főváros Levéltárának térképtára. A térképbe bele lehet nagyítani a + jel bökdösésével, vagy egyszerűen csak rákattintva (néha kicsit várni kell, amíg kisimul a kép, de megéri, mert szépen rá lehet közelíteni mindenre, és olvasható marad).

Ez a térkép azért érdekes, mert nem csak utcahálózatot és neveket mutat, hanem - mint látszik is - az 1941-ben Rákospalotán és Pestújhelyen lakók élettere is kibontakozik előttünk. Látszanak a mozik, iskolák, óvodák, posta, és általában az az intézményrendszer, amit az ottélők igénybevettek. De láthatók a házszámok, a busz-, villamos- és HÉV-vonalak, templomok, szobrok, emlékművek, sportlétesítmények, tehát minden, amitől egy térkép érdekes. Játsszunk úgy, hogy a fenti nagyfelbontású változatból kivágok egy kisebb térképet, amin számokkal jelzem a tárgyalt helyeket. Ami most nem kerül sorra, arról a sorozat egy későbbi posztjában mesélek majd. Íme a kisebb térkép:

Az ebben a posztban tárgyalt helyeket ábrázoló térképrészlet

Pestújhelyi út 85.Pestújhelyi út 85., a volt községi orvosi lakás 2013-ban, falán a Lövey Józsefre emlékező táblával.

1; A Templom (a térképen Mussolini, később Maxim Gorkij) tér közelében található az Óvoda. A térképen nincs ugyan feltüntetve, de közvetlen telekszomszédja volt a községi orvosi lakás. Az orvos lakása a Pestújhelyi út 85. szám alatti lakóház, melynek falán ma emléktábla emlékeztet dr. Lövey Józsefre (1900-1976) aki Pestújhely "körzeti orvosa" volt évtizedeken keresztül. Praxisát az 1920-as években kezdte, családjával együtt költözött be a községi tulajdonban lévő házba. Pestújhely legismertebb személyiségeinek egyike volt, több mint 3000 szülést vezetett le. Róla külön is megemlékezem majd. A szomszédban (Pestújhelyi út 81.) volt a községi óvoda, amit a térkép is feltüntet. 1912-ben építették, eredeti funkciója is óvoda volt. Az 1960-ban alapított Rákospalotai Múzeum 1991-ben költözött ide a Kossuth utcából, s azóta működik itt, Pestújhelyen, a volt óvodaépületben.

Rákospalotai MúzeumA régi óvoda udvara, a mai Rákospalotai Múzeum szépen gondozott kertje 2013-ban (Pestújhelyi út 81.)

Pestújhely, Őrjárat utca 13.Őrjárat utca 13., volt leventeotthon, ma lakóépület.


2; A pestújhelyi leventeegyesület 1924 végén alakult, 1925-ben már a mai Templom téren kialakították az első leventeotthont. Arról, hogy pontosan mikor költöztek át a Székely (ma: Őrjárat) utca 13. számú házba, nincs adat, ahogy arról sem: kifejezetten ebből a célból építették-e a jellegzetes, L alakú épületet a Madách utca sarkához közel, vagy eredetileg is lakóépület volt. Mindenesetre 1944-ben egy levente idézés nyomtatványán már a Székely utca 13. szám szerepel, mint hivatali helyiség. Nem volt ez rossz választás, hiszen utca másik oldalán sportpálya volt, amíg a ma is álló, 1954-1956 között épült szocreál lakótelepet fel nem húzták. Így a leventekiképzés helyszínéhez nem kellett sokat gyalogolni, csak átmenni a túloldalra. A leventemozgalmat 1945-ben rendelettel feloszlatták, vélhetően ekkor szűnt meg a Székely utcai iroda is. Hogy mikor alakult át lakóházzá, nincs adat, mindenesetre ma akként működik. Érdekesség egyébként, hogy ezt az épületet sikerült a legnehezebben azonosítanom. Az általam megkérdezett ottlakók bár hallottak a leventeotthonról, nem tudták pontosan hol van. Végül egyrészt az épület egy másik térképen látható jellegzetes L alakja vezetett nyomra, és az is, hogy találtam egy régi levente idézést, ahol szerepelt a Székely (ma: Őrjárat) utcai cím. A pestújhelyi leventemozgalomról egyébként az önkormányzat honlapján lehet olvasni egy rövid összefoglalót.

3; A térképen Oti. kórházként szereplő (OTI=Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság), később szovjet katonai kórházként működő, ma részben elhagyatva álló, pusztulófélben lévő épület az Észak-Pesti Kórház. A kórház történetét többen feldolgozták már - magam a jelenős adósságaim között tartom számon -, legutoljára a Fővárosi Blogban jelent meg részletesebb írás Az elfeledett Észak-Pesti Kórház címmel. Amíg itt a XV. kerületi blogban meg nem írom a történetét, ezt a cikket ajánlom olvasásra - egyébként sokat már amúgy sem tudnék hozzátenni az igen alapos feldolgozáshoz (s még két színvonalas írás ebben a témában: Pestújhelyen pusztul első Bauhaus középületünk /hg.hu/ és Rohad a titkos budapesti szovjet kórház- és bunkerrendszer /Falanszter/ ).

Pestújhely, Neptun utcai óvodaA pestújhelyi Neptun utca 72. 2013-ban. Volt ovi, ma kerületi Fidesz-székház.

4; A Neptun utcában látható Óvoda ma már a XV. kerületi Fidesz irodájának ad helyet. Korábbi térképek megjelenésének időpontjából tudható, hogy az ovi már 1938-ban biztosan működött. A Czoma-féle monográfiában szerepel, hogy az ovit legalább egyszer bővítették. Azonban az intézmény létesítésének és megszűnésének pontos időpontját a rendelkezésre álló források alapján nem tudtam meghatározni.

Ady Endre utca 31-33.Az Ady Endre utca 31-33. sz alatti volt iskolaépület 2013-ban. Ez volt 1912-1926 között a katolikus polgári leányiskola. Érdemes összevetni a lenti képpel: semmi nem emlékeztet a régi épületre.

5; A térképen az Ady Endre utca, Molnár Viktor utca sarkán van jelölve a Polgári iskola. Ez ma az Ady Ende utca 31-33.-ban lévő Önkormányzat Gazdasági Működtető Központ, vagyis iskolafunkcióját elvesztette, de legalább köztulajdonban maradt. Eredetileg katolikus polgári leányiskola volt, az épületet 1912-ben Singer Antal tervei alapján a helybéli Tóth Ferenc építette. Homlokzatát egy mozaikkép díszítette, amit Bátki József Pestújhelyen élő festő- és szobrászművész készített. Az iskolaépületet hamar kinőtte a gyereksereg, a leányiskola 1926-ban összeköltözött a katolikus polgári fiúiskolával a mai Szücs István utca 45-ben épített új iskolaépületben. 1926-ban a lányok által magárahagyott Ady Endre utcai épületben kezdte meg működését a pestújhelyi római katolikus felsőkereskedelmi fiúiskola - vagyis a térképen egy hibás jelölés látszik, hiszen nem polgári (10-14 éveseknek), hanem felsőkereskedelmi (14-17 éveseknek) iskola működött ott. De Buza könyve szerint ugyanebben az épületben működött a község iparostanonc iskolája is - osztott tanítási rend szerint. 1948-ban megszüntették az egyházi iskolát és a tanonciskolát, helyettük - ugyanebben az épületben - a Pestújhelyi Közgazdasági Technikum alakult meg, ami az 1966-67-es tanévben történ változást követően Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola néven működött, majd szűnt meg 2007-ben, mikor összevonták az újpalotai, Árendás közi Bethlen Gábor Szakközépiskolával. Az iskolaépületet 1969-ben új szárnnyal egészítették ki. Ekkor tűnt el a lenti, régi képen is látható Bátki-féle mozaikkép, a szecessziós díszítő elemek, és számos más értéke. Érdemes összevetni mai állapotát a lenti régi képeslapon láthatóval: felismerhetetlen az egyezés.

Pestújhelyi iskolák képeslaponKét iskolaépület egy kb. 1925-ben készült képen: a felső a katolikus polgári leányiskola (ma: Ady Endre utca 31-33.), a lenti az állami elemi iskola, mely ma is általános iskolaként működik (Pestújhelyi út 38., Adria utca sarok). (Forrás: Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus)

6; Az Adria utca és a térképen gr. Andrássy Gyula útnak jelölt (ma: Pestújhelyi út 38.) saroknál mutatkozik az Elemi iskola. Ez Pestújhely első, máig működő általános iskolája, jogelődjét, a mai Szücs István utca 3. szám alatt, bérelt házban működő iskolát még a Rákospalotától való elszakadás előtt, 1906-ban alapították. A Pestújhelyi úti telken 1908-ban épült egy négy tantermes iskola, melyet később többször bővíteni kellett, 1925-re már egy jóval nagyobb, emeletes épület állt itt, s ekkorra került az iskola községiből állami kezelésbe (ami a településre háruló anyagi terhet enyhítette valamelyest). Mai állapotát 1985-88 között nyerte el, az volt az utolsó jelentős átépítés.

Pestújhelyi Általános IskolaA Pestújhelyi út 38.-ra számozott iskola Adria utca felőli bejárata 2013-ban.

7; A Tűzoltók-Mentők felirat voltaképpen a régi községházát rejti. Az elöljáróság  ugyanis a mai Pestújhelyi út 41. szám alatt volt, ám helyén ma egy üres házhelynyi park, az Emlék tér található. A tér keletkezésének története - vagyis inkább tragédiája - egy korábbi posztban olvasható, nem ismétlem meg, csak egy fél mondatban: egy, a községháza udvarára szállított besült bombát 1944 szeptemberében addig barkácsoltak, amíg fel nem robbant - legalább húsz helybéli halálát és az elöljáróság épületének teljes pusztulását okozva. A térkép elkészítésének idején viszont még ott volt a községháza, legalábbis Buza úgy írja könyvében, hogy csak 1942-ben költözött el a hivatal a mai Bezsilla Nándor utca 29.-be (más forrás szerint 31. a helyes házszám). A Pestújhelyi úti épületben már csak néhány iroda, a tűzoltóság és a mentőállomás maradt a teljes megsemmisülés napjáig. Tehát a térkép 1941-as elkészítésekor még valóban ott lehetett az elöljáróság, de talán már költözés alatt álltak. Mindenesetre a tűzoltóság és a mentőállomás valóban ott maradt 1944-ig

Pestújhelyi útA jobb oldali épület a volt községháza, aminek a helyén ma az Emlék tér található. A képeslap az 1910-es években készülhetett.

8; A 8-as jelzéshez nem tartozik a térképen semmi, holott itt is állt és áll egy óvoda, 1936-ban már bizonyosan. Valamiért a térképkészítők lefelejthették. A Horthy Miklósné, mai József Attila utca 59-61. szám alatt ma is működik az intézmény, Manóvár Óvoda néven. A ma látható épület 1974-ben készült el, a kor építészeti stílusának megfelelően. A korábbi épületről nem találtam felvételt, és az óvoda honlapján sem lelni semmilyen múltidéző információt.

Pestújhely, József Attila utcaJózsef Attila utca 59-61., Pestújhelyi Óvoda, Manóvár Óvoda 2013-ban.

9; Az Ady Endre és a Szücs István utcák találkozásánál látható a Plébánia felirat. Ez a ma is álló, különös sorsú épület - pontos címe: Ady Endre utca 13-15. - valójában nyaralónak épült 1906-ban, Pestújhely első épületeinek egyike volt. Építtetője Bors Emil volt, a pécsi illetőségű jogtudós, Pestújhely alapítóinak egyike - ennek okán az épület közismert neve: Bors-villa. A tudós az épületet hamar átengedte a község katolikusainak, 1910 és 1927 között ideiglenes jelleggel kápolna működött benne. 1927-re készült el a Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom (Pestújhelyi tér), akkor a közösség átköltözött oda. Később lakóépület volt, majd gyermekorvosi rendelő működött benne, mára ismét egyházi tulajdonban van, bár üres az épület. Felújítás igencsak ráférne, az időközben helyi védelmet kapó épületre. Felmerült, hogy egyházi óvodát működtetnének benne, azonban erre ebben az állapotában alkalmatlan az épület.

Pestújhely, Bors-villaA Bors-villa ma is áll az Ady Endre utca 13-15-ben. Ezen az 1911-es képen még a meglehetősen ritkás beépítettségű Pestújhelyen mutatkozik a mára teljesen átalakult villaépület.

10. Ez az óvoda a Szűcs István utcában, a polgári iskola mellett volt található. Az óvoda közvetlen szomszédságában a Szücs István utca 45. szám alatt 1926-tól működött a fiú és leány polgári iskola (a térképen F. kereskedelmi iskola). Ez az iskola, vagyis az udvara kebelezte be a kis óvodát sejthetően valamikor 1941 és 1950 között. Az iskolaépület ma a Pestújhelyi Közösségi Ház, melyben a könyvtár is helyet kapott. A suli 1948-ban szűnt meg polgári iskolaként működni, ekkortól Állami Általános Iskolaként működött, a kerület második legnagyobb iskolája volt (a Bocskai volt az első), a hatvanas években kézilabdapályát is kapott. 1974-ben szűnt meg, a tanulói létszám rohamos csökkenése miatt, majd öt esztendei üresjáratot követően 1979-ben (a nemzetközi gyermekévben) Polák Károly Úttörőház lett belőle. A rendszerváltás Palota Pestújhely Diáktanyát szült belőle, 1991 óta működik Pestújhelyi Közösségi Házként.

Pestújhely, Szücs István utcaSzücs István utca 45., az 1926-ban épült, ma Pestújhelyi Közösségi Házként működő volt általános iskolai épület 2013-ban.

11; Ez a szám az Országzászlót és Hősök szobrát mutatja. A Szent Imre (ma: Pestújhelyi) téren állt ez a két emlékmű, s mindkettőnek különös sorsa van. A hősök szobra I. világháborús emlékmű, a pestújhelyi halottak nevei sorakoznak rajta márványtáblákba vésve. 1924-ben avatták, akkor még egy katona is állt a talapzaton, kezében fegyvert fogva épp menetelt (Buza Pestújhely emlékkönyvében részletesen le van írva a szobor kalandos sorsa, és hibája). A márványtáblákat később, 1936-ban helyezték el a szobron. Az 1940-es évek végén a honvédszobor helyére egy urna került, a szobor további sorsa ismeretlen, mint ahogy az is, hogy a cserére miért került sor, történt-e háborús sérülés, ami miatt a szobornak mennie kellett? A márványtáblákat 1997-ben újíttatta fel egy magánszemély (a névsorban szereplő világháborús hős rokona), az emlékművet 2012-ben tette rendbe az önkormányzat.

Hősi emlékmű, PestújhelyA Hősi emlékmű 2013-ban.

Hősi emlékmű, PestújhelyA Hősi emlékmű egy korabeli fotón, tetején még nem az urna, hanem egy katonaszobor található (forrás: XV. kerület önkormányzat fóruma)


Az úgynevezett ereklyés országzászló egy, az 1920-as években életrehívott mozgalom produktuma. A Trianon utáni időszak fájdalmát érzékeltető és a nemzeti összetartozást kinyilvánító gondolat szerint az ország valamennyi településén zászlót kell felállítani, azokat az ünnepnapokon felhúzni, majd félárbocra engedni. Pestújhelyen 1934-ben állították fel az Ereklyés országzászlót, melynek kivitelezési munkálatait Báthory Kornél végezte - ingyen -, magát az emlékművet id. Pál Mihály alkotta. Ebben az esetben az ereklye a budavári Mátyás templomból származó (a templom felújításakor hivatalosan átadott) történelmi emlékű  kő volt, amit az alapzatba építettek bele. 1948-ban azonban átalakult az országzászló, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve lett belőle - az átalakítást szintén Pál Mihály végezte. Lekerült a zászlócsúcsként mutatkozó esküre emelt kéz, a felirat pedig megváltozott: Ifjúságunk (1848-1948) emlékére lesz. 1992-ben került az országzászló/centenáriumi emlékmű talapzatára az országcímer. Az önkormányzat már 2012-ben határozatot hozott országzászló emlékmű felállítására, ám végül ehelyett a meglévő emlékmű-maradvány felújítását végezték el.

Pestújhelyi tér, emlékműA Pestújhelyi téri centenáriumi emlékmű, volt: országzászló 2013-ban.

12; Fejezzük be nézelődésünket a - szerintem - legizgalmasabbal: a budapesti határt jelölő pöttyök alatt látszik a Pestújhely m. h. felirat. Nem tudom ma mennyire hat újdonságként, de Pestújhelynek saját vasúti megállója volt a körvasúton. Ez a megálló - talán később bővebben is írok róla - 1928 és 1949 között bonyolított le személyforgalmat (maga a körvasút már régebben, 1889-ban épült meg, nyomvonalára pedig több terv is született, mielőtt ideálmodták volna). 1932-ben a Rákosrendezőről vagy a Nyugatiból még 11 vonatpár közlekedett erre, majd évről évre egyre kevesebb. A vonatok egyébként a Józsefvárosi pályaudvarra/ról közlekedtek. 1949-ben szűnt meg a személyforgalom (vagyis akkortól csak tehervonatok jártak erre), de az állomás ekkor még állt. A vasútnak addig volt jelentősége, amíg működött a zuglói porcelángyár. A gyár termelésének leállítása után az 1990-es évek elején aztán elbontották az állomásépületet, és a kerítések, átjárók kivételével mindent, ami a vasútállomásra emlékeztet. Sajnos régi képet az állomásépületről nem találtam. Mait meg minek feltenni, hiszen csak a sínek látszanak.

A térképbújást folytatni fogjuk!

Források:

Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve (Rákospalotai Múzeum 1997)
Perczel Anna: Rákospalota- Pestújhely építészeti értékei (védési dokumentáció 2010)
Holló Szilvia Andrea (szerk.:): Közös akarattal (Rákospalotai Múzeum Budapest, 2010)
Dr. Czoma László: Tanulmányok Rákospalota és Pestújhely történetéből (Akadémiai Kiadó 1974)
Levente egyesület Pestújhelyen - Szilasmenti históriák 32. (Csokonai Művelődési Ház, Kozák téri Közösségi Ház é. n.)
Slézia Gabriella: A közművelődés házai Budapesten (Budapesti Művelődési Központ é.n.)
Köztérkép: szobor műlapok

Szólj hozzá!

Címkék: térkép történelem 1941 iskolák Pestújhely Pestújhelyi tér Pestújhelyi út Szücs István utca Ady Endre utca


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr545444211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.