Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.08.05. 14:11 Rátonyi Gábor Tamás

Forrásjegyzék

Régi tervem, hogy összeírjam azokat a forrásokat, amik használhatók Rákospalota, Pestújhely és Újpalota múltjának kutatásához. Részletes bibliográfiát összeállított a Rákospalotai Múzeum is, ez igen sok kiadványt és cikket felsoroló lista, magam is használtam amikor forrásokat kerestem. Van forrásjegyzéke a Budapesti Művelődési Központnak is kifejezetten a kerület helytörténetének tanulmányozásához. A teljes lista természetesen ennél sokkal hosszabb, hiszen az egy-egy folyóiratban, újságban megjelenő egyes cikkek is idetartoznának. Az alanti lista részben tehát ismétlése a múzeumi összeírásnak, részben azonban teljesebb, másrészről azonban - mivel sajnos nem tudtam beszerezni valamennyi lentebb felsorolt kiadványt -, szűkebb.

Visszatérő probléma, hogy egy-egy mű címét olvasva ígéretesnek tűnő forrást sejt az ember, a könyv (újság) kézbevételekor derül ki azonban, hogy valójában soványka cikk, vagy épp ellenkezőleg: pótolhatatlan kincs. A legtöbb forrásemlítés nem bővelkedik tartalmi összefoglalóban, pedig például ha a fülszöveg ismert, az már segítség lehetne. Szintén problémás, hogy sok esetben nem derül ki: az adott forrás elektronikus formában elérhető-e vagy sem (a Google sem minden).

Az egyes források kicsit részletesebb ismertetője előtt egy összefoglaló lista található, ahol a szerzők nevei szerinti sorrendben utalok a mű címére és a megjelenés évére. Az alatt találhatók a részletesebb leírások a személyes benyomásaimmal, véleményemmel. Valamennyi forrást a kerület helytörténetével kapcsolatos információk gazdagsága alapján ítélem meg, attól, hogy valamelyik kiadvány e tekintetben soványnak bizonyul, más tekintetben még lehet gazdag, akár pótolhatatlan mű is. A listát folyamatosan frissítem.

Forráslista:

  • Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka, 1993
  • Buza Péter, Mészáros György, Ráday Mihály: Budapest teljes utcanévlexikona, 1998
  • Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből, 1974
  • Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt megye monográfiája, 1876-1877
  • Kelemen Árpád (szerk.): Páskomliget, 2012
  • Lipp Tamás: Honfoglalás Újpalotán 1978
  • Mészáros György, Buza Péter, Ráday Mihály: Budapest teljes utcanévlexikona 1998
  • Mojzes Ildikó (szerk.): A 100 éves rákospalotai MÁV-telep, 2007
  • Novák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása, 1913-1914
  • Ráday Mihály, Buza Péter, Mészáros György: Budapest teljes utcanévlexikona 1998
  • Szepes Erika: Újpalota, 2002


Források:
(utolsó frissítés: 2013. augusztus 5.)

Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből (XV. kerületi Tanács Végrehajtó bizottsága, Budapest, 1974, 628 oldal)

Elektronikus formában nem érhető el.

Az eddigi legteljesebb és legmegbízhatóbb monografikus forrásmű, azonban sajnos az 1974-es megjelenés egyfelől jelzi, hogy a korszellem rányomta a bélyegét (a munkásmozgalmi múlt erőltetése), illetve az 1974 utáni események teljes mértékben hiányoznak (Újpalotáról például alig esik szó). A kötet számos jó minőségű fekete-fehér fotót tartalmaz a kerület 1974 előtti időszakából. A kötet fejezetei (részletesebben lásd a tanulmányok között):

  • Kőszegi Frigyes dr.: Rákospalota-Pestújhely története a honfoglalásig.
  • Kubinyi András dr. - Irásné Melis Katalin dr.: Településeink a honfoglalástól a török hódoltságig
  • Nagy Lajos dr.: Palota 1541-től 1848-ig
  • Barcza József: Az egyházak és az iskolák


Buza Péter, Mészáros György, Ráday Mihály: Budapest teljes utcanévlexikona (Dinasztia Kiadó - Gemini-Budapest Kiadó, Budapest, 1998 466. oldal)

Elektronikus formában nem érhető el.

Általános, a mai Budapest egész területére vonatkozó, valamennyi (a megjelenés 1998-as dátumáig ismert) utcanevet közöl betűrendben (XV. kerületieket is). Az utcanevek mindegyikénél szerepel az elnevezés évszáma, a korábbi elnevezések, és néhol egy rövid, néhány szavas leírás a névválasztásról vagy a név eredetéről (személyneveknél néhány mondatos életrajzi összefoglaló). Néhány oldalanként keretes írásként néhány utcanév története részletesebben szerepel, ezeket Buza Péter írta, s az ő érdeklődését tükrözi ez a válogatás is, elsősorban a történelmi belváros, és a mai XIV. XV. kerület utcái közül került ide néhány. Utcanév-feldolgozásként a legjelentősebb forrásmerítésre érdemes kiadvány. Nekem csak az 1998-as kiadás van meg, de tudok róla, hogy később, 2003-ban is jelent meg egy átdolgozott kiadás.



Kelemen Árpád (szerk.): Páskomliget - Újpalota városrész helytörténeti füzete 2012 (Újpalotai Szabadidő Központ, Budapest, 2012, 60 oldal)

Elektronikus formában nem érhető el.


A városrész történelmét bemutató kiadvány, mely az építéstől kezdődően a legutóbbi időkig terjedően szól a lakótelepről és az ott élőkről. Igen sok nagyméretű, de fekete-fehér fotón mutatja be Újpalota 40 évét (ez azt is jelenti, hogy a szöveg a 60 oldalas terjedelem mellett kisebb helyet kapott, az információk egy része a képekhez kapcsolódó hosszabb képaláírásokból olvasható ki).

Fejezetek (egy-egy fejezet jellemzően 2-3 oldal):
Budapest XIV. Páskomliget - Újpalota részletes rendezési terve (a XIV.-re nincs magyarázat, talán nyomdahiba, és XV. akart lenni)
Módosított beépítési terv
Filmforgatások Újpalotán
Négy évtized mérlege
A Fő tér és a Közösségi Ház jövője
Nagy-Sándor Zoltán 70 éves
A lakható város feltételei
Az újpalotai katolikus templom
35 éve alakult az USE
Nyitott Ajtó Újpalotai Együttműködési Iroda
Zsókavár Projekt
A szobabérlők háza régen és most
20 éves a Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája
Újpalotai Református Közösség
Rendkívüli osztályfőnöki óra
Mann Gyula: A Piros Iskolába jártam
Kerületi kitüntetések
Vízimadarak a közparkban
Közösségi részvétellel megújuló terek
Városterápia színházi eszközökkel


Novák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása (Néprajzi Értesítő 14. és 15. évfolyam 1913-1914. összesen 68 oldal)

Elektronikus formátumban elérhető.


Igen részletes néprajzi leírás közvetlenül az I. világháború előttről, Rákospalota község korából. A három részben (az 1914-es Néprajzi Értesítőben két közlemény jelent meg), összesen 68 oldalon közölt tanulmány igen részletesen foglalkozik a településsel. A tanulmány a  település szerkezetének a kialakulásával két térképpel (1884-1913), a fontosabb helyek bejelölésével, történelmének feldolgozásával, a jobbágyok életének, munkájának bemutatásával jócskán túlmutat az etnográfia kategóriáján, különösen, hogy épp száz éve jelent meg - igazi helytörténeti kuriózum, forrásértékű mű.

Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka (Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1993)

Elektronikus formátumban nem érhető el.

Pestújhely alapító atyja, Gerecze Péter műemlékvédelmi munkásságának fényképhagyatékát mutatja be a kötet (516 fotó). A könyvben egy kéziratban fennmaradt, még nem publikált, ám még 1895-ben, tehát Gerecze életében íródott életrajz olvasható - értelemszerűen nem térve ki a tudós 1895-1914 közötti életére. Sem az életrajzban, sem a képekben nincs említése sem Pestújhelynek, sem Rákospalotának, a palotai feltáró munkája éppúgy nem szerepel benne, mint a Pestújhely társadalmában betöltött szerepe, vagy a halálával összefüggésbe hozható, tífuszos betegek fotografálása. A más tekintetben hiánypótló munka a kerület helytörténete szempontjából érdektelen.


Kelemen Árpád (szerk.): 30 év krónikája (Újpalotai Szabadidő Központ, Budapest 2010. 123 oldal)

Elektronikus formátumban nem érhető el.

A lakótelep és a helyi közművelődés története kapcsolódik össze ebben a könyvben. Rengeteg kép, valamivel kevesebb szöveg. Legendák, koncertek, programok ,szolgáltatások, korabeli újságcikkek és az újpalotai civil élet történéseit, történeteit meséli el a könyv. Valószínűleg később (20-30 év múlva) nagyobb értéke lesz a kiadványnak, ma még sok esemény jelentőségét, értékét nehéz megítélni, időben túl közeliek a történések. Krónika Újpalota első 30 évéből.

Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt megye monográfiája (Pest megye 1876, 1877, 3 kötet, 245, 275, 408 oldalak)

Elektronikus formátumban elérhető.

A mezőgazdász-statisztikus Galgóczy leírása a megyéről az 1870-es évekből. Az első két kötetben tematikusan mutatja be a megyét, a harmadikban vannak konkrét településleírások, így Rákospalotáé is (III. köt. 149. o.) - Pestújhely akkor még nem létezett. A tematikus bemutatásnál is több helyütt említi Rákospalotát, bár a jelentősebb településekről értelemszerűen több szó esik (Vác, Nagykőrös stb.). A megye természeti, gazdasági, történelmi-politikai adatain kívül számos adatot tartalmaz a megye lakosságának létszámáról, oktatás és vallásügyeiről. A kevés rákospalotai adat ellenére igen fontos forrásmű.

Mojzes Ildikó (szerk.): A 100 éves rákospalotai MÁV-telep (Rákospalotai Múzeum 2007 59 o.)

Elektronikus formátumban nem érhető el.

Vékony, ám annál gazdagabb könyv a százéves MÁV-telepről. A telep létrejöttének és építészetének a bemutatása kb. 20 oldal, majd a katolikus és református templomról szól kb. 6 oldalnyi anyag. A kulturális és sportélet cirka 20 oldalas ismertetését követően egy régi MÁV-telepi lakó, Csepreghy Sándor személyes emlékei, visszaemlékezése olvasható. A MÁV-telep második világháború utáni sorsárol igen kevés (talán egy bekezdésnyi) anyag található.

Szepes Erika: Újpalota - Egy városrész regénye (XV. kerületi önkormányzat, 2002 234 o.)

Elektronikus formátumban nem érhető el.

Újpalota 30. évfordulóját követően jelent meg a könyv. A kerület történelmének ismertetésén túl a városrész intézményeit mutatja be a szerző. Néhány ismertetés egyszerű leírás, míg mások a volt, vagy jelenlegi vezetők visszaemlékezései. A lakótelep iskolái, óvodái, egészségügyi és szociális intézményei után a jelentősebb vagy ismertebb üzletek, szolgáltatók is bekerültek a válogatásba. Interjúk is olvashatók a városrész jellegzetes, vagy fontos személyeivel, de kisebb, sokak által ismert szolgáltatók is bemutatkoznak: a cipész, a táskajavító, szabó, kárpitos stb. A válogatás szempontjai nem derülnek ki pontosan, feltételezhető, hogy ajánlásra, vagy a szerző ismeretségi körébe tartozók kerültek a könyvbe. Annak ellenére, hogy messze nem monografikus mű, s a rendszerezési kísérletek ellenére inkább a visszaemlékezés és a riportkönyv határán inog a könyv (szerkezete egyébként nagyon hasonlít az 1978-as Lipp-féle Újpalota-könyvére), sokat lehet megtudni a lakótelep múltjáról és 2002-es jelenéről. Igazi értéke majd 20-30 év múlva mutatkozik meg.

Lipp Tamás: Honfoglalás Újpalotán (Kossuth Könyvkiadó, 1978 142 o.)

Elektronikus formátumban nem érhető el.

A népművelő-könyvtáros szerző újságíróként a lakótelep tervezése óta publikál Újpalotáról, első nagyobb könyve ez, amely az 1978-as, a telep megépülése utáni állapotokat mutatja be. Bár a hetvenes években jelent meg, nem sokat szépít a dolgokon, törekszik a valós állapotok érzékeltetésére. Műfaja riportkönyv, kevesebb adattal, több hangulattal, benyomással és interjúval. Nem csak a lakótelepről, de a lakótelep hatásáról is szól, amit Rákospalotára és a kerület vezetésére, közigazgatására gyakorolt. Fontos mérföldkő a lakótelep mai helyzetének megértéséhez.