Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.07.29. 07:30 Rátonyi Gábor Tamás

Na, és ki volt Rädda Barnen?

kicsi_radda_barnen.jpg

A De ki volt az a pancamári? után itt az ideje egy másik legendát is körüljárni: ki volt Rädda Barnen? Merthogy sokan azt hiszik, egy személyről kapta az utca a nevét, holott Rädda Barnen nem ember, hanem egy svéd gyermekmentő szervezet neve. Mindamellett nem ciki, ha valaki eddig azt hitte, hogy személy volt, mert 1947-ben az utcanévadók is ebben a tévedésben voltak.

 

 


A Rädda Barnen egy nemzetközi gyermekmentő és segélyező szervezet, melyet Svédországban alapítottak 1919-ben, az első világháború után. A svéd kifejezés azt jelenti (a Google fordítója szerint), hogy menteni (rädda), gyermekek (barnen), magyarul tehát úgy fordítható, hogy "Mentsétek meg a gyermekeket". A szervezet ma a szintén 1919-ben alapított Save the Children nevű, angliai székhelyű nemzetközi szervezethez tartozik.
Az alapítók szerint a gyermekeknek nemzetközi nyelve a sírás, ami a világon mindenütt ugyanazt jelenti. A második világháborút Svédország semleges államként vészelte át, a háború befejezésével pedig világszerte segítséget nyújtott a gyerekek számára ezen a szervezeten keresztül. Csak Rákospalotán kétezer gyereknek jutott étel a Rädda Barnen jóvoltából, s bizony többüket ez mentette meg az éhhaláltól. Budapesten terhes és szoptató anyáknak osztottak tejport, hónapokon át országszerte 15 ezer óvodásnak a tízóraiját és uzsonnáját a szervezet biztosította. Tehát nem csak Rákospalotán, hanem országszerte, különösen a fővárosban és környékén, valamint a bányászvárosokban segítették a háború utáni sanyarú helyzettől szenvedő gyermekeket és anyákat. 1947-ben tehát a város közgyűlése elhatározta, hogy a svédek érdemeinek megörökítése érdekében egy utcát neveznek el arról, amit ők (ti. a svédek) szeretnének.

Aädda Barnen emléktábla1947-es emléktábla a Rädda Barnen utcai iskola falán (fotó: Morandini-Harrach Ágnes, forrás: Svergiekontakt)


A hivatal gyermekvédelmi osztályának vezetője volt az összekötő a svéd szervezet és a városvezetés között, ezért őt keresték fel az elképzeléssel. Az osztályvezető az utcanév átkereszteléséről szóló előterjesztés szerint így nyilatkozott: "a svéd nemzet boldog lenne, ha a gyermekmentő akció elindítójáról, Rädda Barnen nevű szociális érzésű, áldozatkész asszonyról neveznék el városunk egy utcáját". Vagyis ő nemcsak azt vélte tudni, hogy Rädda Barnen egy személy volt, hanem azt is, hogy asszony. Pedig nem, a svéd egyesület alapítói közül az első elnököt, Ellen Palmstiernát, valamint Gerda Marcust és Elin Wagnert emelik ki, tehát a szervezet neve nem azonos az alapítók valamelyikének nevével.

Rädda Barnen levélA Rädda Barnen akció magyarországi vezetőjének családjához írt levele 1947-ből. A levélen bélyegzők hirdetik a segélyakciót. A levél forrása a vezető lányának blogja.


Az intéző bizottság először a MÁV-telepi Német utcát akarta átkeresztelni, igen kemény szavak kíséretében: "javasolja a közgyűlésnek, hogy Rákospalota m. város Német utcáját, mely név mindig gyűlöletes marad a magyar számára" (kereszteljék át a svédek által javasolt névre). Ugyanebben az előterjesztésben később így fogalmaznak: "A németek taszítottak mostani szegénységünkbe és a svédek igyekeztek segítségükkel helyzetünket enyhíteni". Ma már persze nem tartanánk politikailag korrektnek az ilyesfajta megnyilvánulást, de két esztendővel a háború után megérthetőbbek az indulatok. (Egyébként a Német utca az I. világháborúban velünk szövetséges népekről elnevezett utcák egyike - mint az a telepi utcanevekről szóló posztban olvasható.) Végül a Német utca marad, ami volt, de csak 1949-ig, amikor előbb Katona Józsefre, majd 1954-ben Mozdonyfűtőre keresztelték. Helyette a Károlyi utcát "vették elő", amit ugyan 1896 óta így hívtak, és a Károlyiak valóban sokat tettek az akkor még falunak számító Palotáért, de mégiscsak főrangok voltak, ami 1947-ben már nem állt olyan jól senkinek, így végül az lett Rädda Barnen.


Ebben az utcában volt Rákospalota első községi elemi iskolája, melynek épületét többször is bővítették, például emeletráépítéssel. Neve is egyszerűen csak ennyi volt: Községi Elemi Iskola. Az utcanév változtatással egyidőben (1947-ben) a suli is új nevet kapott: Rädda Barnen Általános Iskola lett. 1994-ig több generáció járt ide az Újfaluból, Öregfaluból egyaránt. Akkor a gyerekszám csökkenése miatt az iskolát összevonták a Bocskai utcaival, így a tanulók, tanárok is elköltöztek. Két évig őrizgette még a gondnok az immár üres iskolaépületet, amit 1996-ban a Tansport Alapítvány kapott meg, s hozta létre benne a ma is működő Kovács Pál Gimnáziumot.

Források:

Csáki Erika: A magyar gyermekvédelem alakulása az 1945-1950 közötti időszakban (főiskolai dolgozat, 2007)
A Budapest Főváros Levéltárában őrzött közgyűlési dokumentumok (V. 574. e. 61. doboz)
A Kovács Pál Gimnázium története

2 komment

Címkék: történelem legendák 1947 utcanevek Rákospalota Rädda Barnen utca Rädda Barnen


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr135427331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gratulálok ehhez a poszthoz és a kutatómunkához! Csak tátom a számat...valamiért nem jutott eszembe idáig, hogy feltegyem (magamnak) ezt a kérdést, de nagyon jó és nagyon érdekes! Köszönöm!