2016.09.25. 13:13 Palotabarát

Az M3-as építése felülnézetben 1979-ből

kicsi_m3_csomopont.jpg

Újabb fotókkal bővült a már korábban is ajánlott fentrol.hu oldal, ahol korabeli légifelvételek kereshetők. Felbukkant egy olyan kép 1979-ből, amin remekül látható, miként épült az M3-as autópálya, és hogy bomlott meg a városszövet az építés hatására. A fentrol.hu a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) archív légifotóinak digitalitzálásával született, a szolgáltatás olyan, mintha 30-50 évvel ezelőtti Google műholdas képeket böngésznénk...

 

Az autópálya építése - mint korábban már olvashattátok - egyáltalán nem a '70-es évek ötlete volt, jóval korábban, már az 1930-as években ugyanezen a nyomvonalon terveztek egy autóutat. A Helyem Házam Palotám c. helytörténeti folyóiratban is olvashattak az érdeklődők nemrég egy írást az autópályaépítés fázisairól, nem nehéz rekonstruálni a képen látható eseményeket. Nézzük az első képet, ami körülbelül a körvasút felett készült 1979-ben.

muholdkep_1979_korvasut.jpg
Fél útpályányi híd van készen a körvasút felett (kattintásra megnő a kép) (forrás: fentrol.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: 1979 légifotó Gábor Áron utca Szentmihályi út Széchenyi út M3-as autópálya


2016.09.16. 16:06 Palotabarát

Rákospalota, Hitler Adolf út és Mussolini tér

kicsi_hitler.jpg

Bizony, ilyenek is voltak Rákospalotán - sőt, Mussolini térből Pestújhelyre is jutott egy. Hogy lehetséges ez? Buza közismert könyvében többször is hitet tesz amellett, hogy településeinken sosem voltak többségben a szélsőségesek, mégis két fasiszta vezér nevét is őrizték közterületnévként. A magyarázat valóban árnyaltabbá teszi a helyzetet - de nem menti.



Nemrég jelent meg az Utcák terek blogon egy írás arról, hogy a Kodály körönd pár évig a Hitler tér nevet viselte. Érdemes hozzátenni, hogy a mai Nagy-Budapest területén csupán két helyen viselte közterület Hitler nevét: a Terézvárosban az imént említett Kodály körönd 1938-tól (akkori nevén csak Körönd), és Rákospalotán a mai Illyés Gyula (nemrég még Szőcs Áron) utca 1940-től, vagyis ezeken kívül nem volt más városrész, vagy később Budapesthez csatolt település, ahol fontosnak érezték volna Hitlerről utcát elnevezni. Mussolini azonban volt több is: szintén Terézvárosban az Oktogon, Újpesten a Tavasz utca, Sashalmon a Gordonka utca 1936-tól, Pestújhelyen pedig a Templom tér 1937-től viselte a Duce nevét.

A terézvárosi Hitler tér - sajnos a rákospalotairól nem maradt fenn fénykép (forrás ismeretlen, én az Utcák terek blogról linkelem)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1940 utcanevek Rákospalota Hubay Jenő tér Szentmihályi út Szent Imre tér Ágh Károly Hitler Adolf út Mussolini tér Illyés Gyula utca


2016.08.25. 13:24 Palotabarát

Kvízkérdések Pestújhelyről

Rákospalota után Pestújhelyről állítottam állítottam össze egy tíz kérdésből álló tesztet. Ha próbára tennéd a tudásod, itt megteheted:

2 komment

Címkék: rejtvény kvíz Pestújhely


2016.07.27. 12:41 Palotabarát

Tíz könnyű kvízkérdés Rákospalotáról

Rákospalotáról állítottam össze tíz - szerintem - könnyű kvízkérdést. Tesztelheted, mennyire ismered a városrész múltját!

 

1 komment

Címkék: rejtvény kvíz Rákospalota


2016.07.01. 23:14 Palotabarát

Ember, város: Rákospalota hercegnéje

kicsi_cleo.jpg

Régóta bennem van egy különös, romantikus történet a valaha Rákospalotán élt Mirza hercegnéről, aki családi kapcsolatai révén birtokolt egy hírhedt épület: az Andrássy út 60-at, ami előbb a nyilasok "Hűség háza", majd az államvédelem - ÁVO, illetve ÁVH - székháza lett. A különös sorsú hercegné - ahogy minden valamirevaló XX. századi magyar mesében - végül nagy szegénységben, vidékre száműzve halt meg.

 

Ali Ahmed Mirzáné, Reiszner Gizella (Budapest, 1893. december 28. (vagy 31.) - Hatvan, 1970. október 28.)

A híres rákospalotai Villasor egyik lakójáról van szó, aki 1893-ban Budapest VI. kerületében született Reiszner Gizella néven, katolikusként anyakönyvezve. Édesapjáról, Reiszner Ignácról keveset tudunk, csak annyit, hogy nem sokkal lánya születését követően meghalt. Anyja, Foltányi Mária kényszerűségből intézetbe adta a gyereket, aki - mint árvaházi leány - részt vehetett 1897-ben az első osztálysorsjáték - vagyis korabeli lottó - húzásán. Gyakorlatilag mindössze ennyit tudunk egész gyermekkoráról.

perlmutter_kicsi_cleo_reiszner_gizella.jpgPerlmutter Izsák 1909-ben készült festménye az akkor 16 éves "kicsi Cleoról", vagyis Reiszner Gizelláról (forrás: Hello Miskolc blog: A Kövesi-gyűjtemény múzsái - 2016. május 19.)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem családtörténet Újpest Rákospalota Ember város Villasor Perlmutter Izsák Reiszner Gizella


2016.06.24. 17:09 Palotabarát

A XV. kerület tömegközlekedésének fejlődése régi térképeken

kicsi_tomegkozlekedes.jpg

A közlekedéstörténeti bejegyzések alatt mindig olvasható egy bekezdés, amiben bemutatom miként jutott el a kerület (és elődtelepülései) közlekedése a 2 busz, három villamosjárattól a mai 28 busz és 4 villamosjáratig. Régóta tervezem ennek a fejlődésnek a térképes bemutatását is, amit végül ebben a cikkben állítottam össze. A térképek nagyjából húszévente mutatják a tömegközlekedési hálózatot, az egyes viszonylatok említésekor az azokról írt korábbi bejegyzésekhez lehet lapozni, ahol részletes információk olvashatók a járatok történetéről.

 

Rákospalota tömegközlekedésének kialakulása tulajdonképpen a Budapest-Vác közötti vasútvonal átadásával kezdődött 1846. július 15-én, s a vasút több-kevesebb szereppel a mai napig jelen van a palotaiak életében. Az első lóvasúti vonal 1872. május 1-jén nyílt, ez a mai 12-es villamos palotai vonalával cirka megegyező módon haladt a Pozsony utcán, majd a Kertköz utcába befordulva haladt tovább a végállomásig, amely mellett egy kocsiszínt is építettek. A kocsiszínből évtizedekkel később Béke mozi lett, majd az Énekes utcai lakótelep építésekor lebontották - igaz, akkor már nem járt arra se lóvasút, se villamos. Ezen a lóvasúti vonalon járt egyébként az első villamos is 1896-tól.

kozlekedes_1908.jpgKogutowicz Manó 1908-as Budapest térképe (forrás: Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság térképtára)

2 komment

Címkék: térkép 1969 1956 1990 1908 közlekedéstörténet 1930 Rákospalota Pestújhely Újpalota 25-ös busz Istvántelek 277-es busz 67-es villamos helyiérdekű vasút 55-ös villamos Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő HÉV


2016.06.13. 11:48 Palotabarát

New York - Újpalota: két régi fotó építkezésekről

kicsi_corbis.jpg

A Fortepan képgyűjtemény egyik 2015-ös frissítésekor felbukkant néhány újabb Újpalota-tárgyú fotó. Az 1974 körüli képek készítője Urbán Tamás fotóriporter volt. A sorozat két képe egy lakótelepi ház tetején falatozó fiatal munkásokról szól. Nem tudtam megkerülni az összehasonlítást a Corbis ügynökség világhírű, 1932-es, a New York-i Rockefeller Center építkezésén készült fotójával. Próbáltam utánajárni kik szerepelnek az újpalotai fotón - kevés sikerrel.

 

 

A Corbis ügynökség képe készítőjének - vagyis a fotósnak - a nevét nem tudjuk biztosan, mert azon a napon amikor a fotósorozat készült, három fotóriporter is engedélyt kapott, hogy az építkezéseken fölvételeket készítsen - írja az Urban Legends blog a kép elkészültének körülményeiről szóló több évtizedes nyomozás eredményeiről. Az újpalotai képekről viszont tudjuk, hogy Urbán Tamás készítette.

corbis_ujpalota_urban.jpgUrbán Tamás 1974-ben készült fotóján a Késmárk utca 3. sz. ház tetején falatoznak a srácok (forrás: Urbán Tamás / FORTEPAN)

Szólj hozzá!

Címkék: építkezés 1974 építőtábor lakótelepek Újpalota Késmárk utca


2016.04.29. 11:46 Palotabarát

Kerületi épületsorsok emléktáblán

kicsi_varos_emlek_kepek.jpg

Már régóta készülök arra, hogy írjak egy-két nagyszerű kerületi kezdeményezésről, ami a régi értékeinkre hívja fel a figyelmet. Ilyen a két helytörténeti emlékfasor, és ilyen a Város-emlék-képek nevű emléktábla-sorozat is, amiről ez a bejegyzés szól.

 

 

Emléktáblát sok helyen sok apropóból állíthatnak a közösségek, ezek célja nevükből kiolvasható: emlékezni akarnak valakire vagy valamire, meg akarnak örökíteni egy régvolt dolgot, egyszersmind tiszteletet akarnak kifejezni. Erről van szó a XV. kerületben is, ahol 2013 óta Rákospalotán és Pestújhelyen avattak tíz táblát, de már készül az első újpalotai zománctábla is.

varos_emlek_kepek_hubay.jpg
Az első tábla a régi Vigadó, mai városháza épületére került még 2013-ban

Szólj hozzá!

Címkék: jelen emléktábla helyi értékek Város emlék képek


2016.04.13. 07:43 Palotabarát

Kiadvány az Újpalotai lakótelep beruházásáról

kicsi_ujpalotai_lakonegyed.jpg

1974-ben jelent meg a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat - rövidítve a FŐBER - kiadványa, ami a vállalat által épített négy nagy lakótelep prospektusát tartalmazta. Egy brosúra szólt a kelenföldi, egy az újpalotai, egy az óbudai és egy a zuglói (Füredi utcai) lakótelepekről. A kiadványok közül az újpalotaiból szemezgetek képeket, és írok hozzájuk néhány sort. (A kiadvány letölthető, a link a bejegyzés legalján található)

 

Az Újpalotáról szóló prospektus nagyívű áttekintést ad a főváros lakáshelyzetének megoldását illetően. A központi elképzelés akkoriban az volt, hogy évi 15-20 ezer lakás építésével a Budapesten mutatkozó mennyiségi lakáshiányt 1985-re megoldják. Ennek érdekében rendelték el a fővárosi házgyárak megnyitását az 1960-as évek végén, és kezdődtek a nagy lakótelepi építkezések.

ujpalotai_lakonegyed_ejszaka.jpg
Az újpalotai "víztoronyház" építése éjszaka (forrás: Újpalotai lakónegyed, FŐBER 1974)

3 komment

Címkék: építkezés könyvek 1974 lakótelepek Újpalota


2016.03.31. 10:35 Palotabarát

Ember, város: Ki volt Hevesi Gyula?

kicsi_hevesi_gyula.jpg

Újpalota egyik főútját 1970 és 1991 között Hevesi Gyula utcának hívták, mai neve Nyírpalota út. Hevesit a rendszerváltás törölte az utcáról, a helyette választott elnevezés előtt kifogás nem lehet, hiszen az ős-Rákospalotát idéző Nyírre és Palotára utal. Az átkeresztelés óta eltelt negyed század, szerintem már felnőtt egy olyan generáció akik nem tudják kinek a nevét viselte szüleik lakóhelyének főútja.

 

 

Hevesi Gyula (Ungvár, 1890. november 21. - Budapest, 1970. február 25.)

Hevesi kárpátaljai kereskedőcsaládban született, édesapjának vegyesboltja volt az akkor még meglehetősen falusias jellegű Ungváron. Nagybátyja vasútépítő mérnök volt, talán tőle örökölte műszaki érdeklődését. Apja nem gazdagodott meg a kereskedésből, végül a századfordulóra tönkre is ment üzletük és a család felköltözött Budapestre, ahol a Lovag utcai gimnáziumba íratták be a gyereket. Hevesi két nővérét - zenei tehetségük okán - a Zeneakadémiára járatták, ami erejükön felüli anyagi áldozatot kívánt a családtól. A szülők egész életükben a középosztály felé igyekeztek, de valójában sosem érték el azt a szintet.

hevesi_gyula_1919.jpgHevesi Gyula 1919-ben, mint a szociális termelés népbiztosa (forrás: Hungaricana képeslapgyűjtemény / Zempléni Múzeum, Szerencs)

2 komment

Címkék: 1970 utcanevek Újpalota Ember város Nyírpalota út Hevesi Gyula


2016.03.17. 09:05 Palotabarát

Rákospalota másik HÉV-vonala: a Veresegyház-váci villamosvasút

kicsi_veresegyhaz.jpg

Korábban olvashattatok már Rákospalota és Pestújhely HÉV-vonaláról, amin ugyan valójában villamos járt, de a BHÉV építette, sokáig hévként emlegették. Most egy másik palotai helyiérdekű vasútról fogok írni, a Rákospalota-Vác-gödöllőiről, ami ma is közlekedik, csak már a MÁV üzemeltetésében, mint Budapest-Veresegyház-váci járat. Ki gondolta volna, hogy Rákospalotának valaha két helyiérdekű vasúti vonala is volt? Ráadásul ezt - amiről most olvashattok -,  Magyarország első villamosított vasútvonalaként tartják számon!

Rögtön az elején érdemes tisztázni melyik vasútvonalról van szó, mert bizony sokat változott az eredetihez képest. Ma a MÁV 71-es vonalaként, hivatalosan Budapest–Vácrátót–Vác, a hétköznapokban csak Budapest–Veresegyház–Vác-vasútvonalként emlegetett vonal ez. Megnyitásakor azonban Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút volt a neve, ugyanis eredetileg Veresegyháznál kettéágazott a vonal, és az egyik ágon Gödöllőig lehetett eljutni. Így lehetett Vác-Gödöllő, valamint Rákospalota-Vác és Rákospalota-Gödöllő irányokban is utazni. Budapestig helyiérdekű vasútként soha nem járt a vonat, hiszen Rákospalota-Újpest állomáson volt a végállomása, de az eredeti elképzelések arról szóltak, hogy a fővárosba is bejár majd a hév, így került a nevébe a Budapest.

veresegyhaz_helyszinrajz_1907_800.jpgA végül megvalósult vonal terve 1907-ből (ha rákattintasz, további adatokat láthatsz!) forrás: Lovas Gyula: a Budapest-Gödöllő-Vác helyi érdekű villamosvasút (Vasúthistória évkönyv 1999)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem közlekedéstörténet 1911 Vác Rákospalota-Újpest vasútállomás Veresegyház helyiérdekű vasút Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő HÉV


2016.03.02. 11:42 Palotabarát

Interneten az 1770-es palotai urbárium az itt élők névsorával

Lehet, hogy már régóta elérhető a neten, ám én csak a közelmúltban bukkantam rá arra az urbáriumra, amit 1770-ben kötöttek Palota jobbágyai és zsellérei gróf Fekete György földesúrral. A Hungaricana oldalán közzétett dokumentum sok érdekességet tartalmaz, alant pl. újraközlöm az abban szereplő neveket - ők voltak az őspalotaiak.

Az 1770-ben kelt, meglehetősen veretes nyelvezetű dokumentum kilenc pontba szedve (punctum = pont) szabályozza a község jobbágyainak kötelezettségeit a földesúrral szemben. Ennek kapcsán írták össze Palota község jobbágyait, ami 95 név felsorolását jelentette (kilencvenkét férfiét és három asszonyét). Ezt a névsort lentebb olvashatjátok. Palota teljes lakossága azonban jóval több volt ennél, nagyságrendileg ötszázan élhettek már a faluban ekkor: a jobbágyokon és zselléreken kívül cselédek és kevés számú kézműves is, hogy mindezek családtagjairól (feleségek, gyerekek) ne is beszéljünk.

urbarium_palota.jpg"Palota helységnek Urbarioma melynek földesura méltóságos gróf Fekete György őexcellenciája." Az urbárium címoldala (forrás: HUNGARICANA)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem jobbágyság családtörténet 1770 Rákospalota urbárium úrbéri terhek


2016.02.16. 21:46 Palotabarát

Száz éves a Kismotor- és Gépgyár II. sz. rákospalotai üzeme

kicsi_kismotor.jpg

Idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját a ma Járműszerelvényt Gyártó Zrt. néven ismert palotai vállalkozás. A vállalatot Szarka Ferenc alapította 1916-ban, később pedig - a szocializmus néhány évtizede alatt - a Kismotor és Gépgyár II. számú gyáraként volt ismert. Rákospalota kevés számú ipari üzemeinek toplistáján kétségkívül helye volt, fénykorában több mint félezren dolgoztak itt.

 

 

Szarka Ferenc 1916-ban - 48 éves korában - alapította a saját nevét viselő lakatosáru, gépjavító és szerszámkovácsáru üzemét Rákospalotán a Kiss Ernő utca 35-ben (vagy 37-ben, de egy forrás úgy tartja, hogy a Báthori utca 15-ben volt a legelső üzem). Hogy miért volt szükség erre az érett férfikorban történt váltásra, az nem derült ki az adatokból, Szarka ugyanis korábban fővárosi gyárakban mint tisztviselő dolgozott. Különös az időpontválasztás is, hiszen az I. világháború időszaka legkevésbé sem a vállalkozások felfutásáról szólt, hacsak nem a hadiipari konjuktúra hullámait meg nem ülte az alapító. Annyit tudunk, hogy ez az üzem  méhészeti eszközöket, autó- és kocsialkatrészeket, zsalukereteket, lakatos- és kovácsszerszámokat, kötélverő gépeket gyártott, de esztergályos, marós és gyalusmunkákat is elvállalt.

kismotor_es_gepgyar_uzem_rajz_800.jpgEgy grafika a gyár elhelyezkedéséről az 1980-as évekből (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

2 komment

Címkék: ipartörténet 1916 Rákospalota Forgács József Szarka Ferenc Járműszerelvényt Gyártó Zrt. Kismotor- és Gépgyár II. sz. üzeme


2016.02.01. 02:42 Palotabarát

Szabóék: egy pestújhelyi család Kádár és Horthy között

kicsi_szabo_vendeglo.jpg

A pestújhelyi vendéglős-kávéházas Szabó-család története nem ismeretlen azok előtt, akik olvasták Buza Péter pestújhelyi könyvét. A família tagjainak három vendéglőjük-kávéházuk volt a településen, s a család egyik ágának tagjai személyes ismeretségben voltak Kádár Jánossal, másik ága pedig Horthy Miklóssal. A leszármazottak fele emigrált, másik fele itt élt, él ma is. Történetük, hányattatásaik igazi XX. századi kelet-európai történet, számunkra az teszi érdekessé, hogy sok szálon kötődik Pestújhelyhez.

A Szabó-féle vendéglők és kávéházak nem sorolhatók Pestújhely meghatározó, legendás intézményei közé, a leghosszabb ideig fennálló vendéglátóhely is csak három évtizedig működött a településen. A családtagok sem töltöttek be jelentős pozíciót a helyi közéletben, mégis életük, sorsuk mintha csak a magyar történelem XX. századi tükre lenne. Noha a családtagok szétszéledtek, az elhunytak végül visszatértek: a Rákospalotai köztemetőben nyugszanak.

szabo_csalad.jpg
A Szabó-család valamikor a '30-as években. A székben a nagymama, Szabó Gyuláné Kecskés Julianna, mögötte balra Juci, mellette  ifjabb Gyula. A szék mögül egy korán elhunyt unoka kukucskál (Konczérné Széles Margit magángyűjteményéből)

4 komment

Címkék: történelem vendéglátás családtörténet Kádár János Horthy Miklós Pestújhely Ember város Szabó Gyula Apolló utca Szabó Margit


2015.12.22. 23:22 Palotabarát

Az év végi nyereményjáték eredményhirdetése

Láthatóan nem volt egyszerű a helytörténeti kvíz kérdéseire hibátlan válaszokat adni. A beérkezett megfejtések 40 százaléka volt hibás. Bár nem a legegyszerűbb kérdéseket tettem fel, a helyes válaszoknak könnyű volt utánanézni, hiszen csak a blog keresőjébe kellett beírni egy-egy kulcsszót.

 

Nézzük a nyerteseket:

Szólj hozzá!

Címkék: szolgálati közlemény nyereményjáték


2015.12.11. 21:24 Palotabarát

Így jutsz hozzá a XV. kerület helytörténeti folyóiratához

Már kapható, sőt, elő is fizethető Rákospalota, Pestújhely és Újpalota helytörténeti folyóirata, a negyedévente megjelenő Helyem házam palotám. Minden, amit a folyóiratról tudni lehet, vagyis ez itt a reklám helye!

 

Más fórumokon már talán értesültetek róla, hogy november 20-án megjelent a XV. kerület helytörténeti folyóiratának, a Helyem házam palotámnak az első száma. A lap negyedévente jelenik majd meg, tehát 2016-ban februárban, májusban, augusztusban és novemberben.Az első lap címlapja és tartalomjegyzéke a lenti képen látható, olvasható:

hhp20151.jpgA Helyem Házam Palotám 2015 novemberi első számának címoldala és tartalomjegyzéke (kattintásra megnő)

Szólj hozzá!

Címkék: sajtó szolgálati közlemény Helyem házam palotám


2015.12.09. 15:06 Palotabarát

Rákospalota közvilágítása

kicsi_kozvilagitas.jpg

Ahhoz képest, hogy a fővárosban a szervezett áramszolgáltatás 1893-ban indult meg, Rákospalotán csak meglehetősen későn, 1912-ben gyulladt fel az első elektromos közvilágítási lámpa, és ugyanekkortól számíthatjuk az áramszolgáltatást is a településen. Palota az áramot a szomszédos Újpesten működő erőműtől kapta. A villanyáram-szolgáltatás ügye egyébként a település és az áramszolgáltató között évtizedekig nagy hiriget jelentett.

 

A közvilágításról Buza Péter írt a Palotai tegnapok című könyvében, s itt idézi fel, hogy először - legalábbis amit az emlékezet megőrzött - a Rongyos kocsmánál, a tűzoltótorony közelében telepítettek közvilágítási lámpát. Ennek az eseménynek a pontos dátumát nem tudjuk, csak azt, hogy még 1894 előtt történt. Ám ez még nem elektromos világítás volt, hanem vélhetően olajlámpa, ami egyedül árválkodott a községben, ugyanis akkoriban csak itt ezen az egy helyen volt éjszaka közvilágítás. Az első szervezett közvilágítási akció 1895-ös: a Budapesti Ásványolajgyár Rt.-vel kötött szerződést a község 75 gázolajlámpás felszerelésére - idézi fel Buza a könyvében.

fo_ut_kozvilagitas.jpgFischer Dezső könyvnyomdája a Fő út 57. szám alatt, előtte egy közvilágítási lámpa. Sajnos nem tudjuk mikor adták ki a képeslapot, de a Fischer-könyvkereskedés 1914-ben még működött. Villanypózna és vezeték is látható a képen, ez azonban lehetett a villamosé is. Mindenesetre gyanúm szerint ez még nem villanyos utcai lámpa, hanem olajos...

Szólj hozzá!

Címkék: történelem közvilágítás közművek 1912 Rákospalota Phöbus Villamossági Vállalat


2015.11.27. 12:52 Palotabarát

Ember, város: Turay Ida és az ő utcája

kicsi_turay_ida.jpg

Az utóbbi évek szerencsétlen XV. kerületi utcaelnevezései után egy olyan kezdeményezésről adhatok hírt, aminek csak örülni lehet: a Régi Fóti útból, közvetlenül a volt zsinagóga után nyíló kis közt a Rákospalotán született Turay Ida színésznőről nevezhetik el. (A vele párhuzamosan, az evangélikus templomhoz közelebbi közt pedig Bolla Árpád evangélikus lelkésznek szánják.)

 

 

 

 

Turay (Turmayer) Ida (Rákospalota, 1907. szeptember 28. – Budapest, 1997. június 2.)

 

Turay Ida édesapja Turmayer (néhol: Thurmayer) Sándor festőművész, gimnáziumi rajztanár, édesanyja a Dél-Bánságból származó Szabadkai Lilla volt. Születési dátumát illetően némi bizonytalanságot okoz, hogy a Schöpflin Aladár szerkesztésében 1931-ben kiadott Magyar Színművészeti Lexikonban 1907. december 24. jelent meg. Ennek az az oka, hogy Turay amikor a színiakadémiára jelentkezett, hamis adatot diktált be. Saját, önéletrajzi könyvében olvasható magyarázata szerint azért, mert a jelentkezéskor még nem töltötte be a 16. évét, azonban az által mondott születési időpont későbbi, mint a valós, tehát fiatalította, nem pedig öregítette magát - marad a kérdőjel, miért kellett rossz adatot megadni. Mindenesetre a szeptember 28-at a wikipédisták anyakönyvi kivonattal támasztották alá, így ez tekinthető valósnak.

batthyany_51_800.jpgA XV. Batthyány utca 51., a volt Turmayer/Turay-ház manapság

Szólj hozzá!


2015.11.03. 10:06 Palotabarát

A rákospalotai Villasor

kicsi_villasor.jpg

Rég terveztem már, hogy írok a rákospalotai Villasorról, aztán megtette helyettem Lőrincz Róbert: remek cikke az Újpesti Helytörténeti Értesítőben jelent meg (innen letölthető), és sorra veszi a villasor épületeit, lakóit. Ugyanakkor még az elmúlt időben is kaptam kérdéseket a Villasorral kapcsolatban, így érdemesnek tartottam összegyűjteni a legfontosabb információkat erről a kultikus utcáról.

 

Egy kis összefoglaló az elején: a Villasor a Rákospalota-Újpest vasútállomás újpesti oldalával szemben kiágazó kis utca volt, melynek kezdetben csak az egyik oldala épült be (lásd a bekezdés alatti képet). Újpest fejlődésével a mai IV. Attila utca felől épült a vasútállomás irányába a Vécsey Károly utca. Valamikor az I. világháború körüli időkben ez a két utca összeért, ám közigazgatásilag két településhez: Újpesthez (Vécsey Károly utca) és Rákospalotához (Villasor) tartozott. 1929-ben az utca Újpesthez került, ekkor megszüntették a Villasor nevet, és az ott található házakat a Vécsey Károly utcára számozták. A Villasor 1. például - ami 1912 után a Varga-villa volt, ma óvoda működik benne - a Vécsey Károly utca 120. számot kapta meg. A Villasornak tehát nincs köze a vasúti sínek túloldalán, a mai Sződliget utcában kialakult Nyaralónegyedhez, és sokáig nem volt része a Vécsey Károly utcának sem: kialakulásakor Rákospalota egyik közterülete, némi túlzással: elegáns városrésze volt.

villasor.jpg
A rákospalotai Villasor egy századforduló környéki képeslapon. A kép vélhetően az újpesti Vasút (ma: Görgey Artúr) utca felől készült, ami ebben az időben még beépítetlen volt. A jobb szélső ház - a Varga-villa - felismerhető, ma is áll, egy magánóvoda működik benne.

3 komment

Címkék: történelem 1929 utcanevek városrészek 1869 Újpest Rákospalota Passuth László Károlyi István Rákospalotai erdő Villasor Bossányi László


2015.10.14. 08:19 Palotabarát

A Phöbus vállalat, mint Rákospalota és Pestújhely áramellátója, és az Újpesti Erőmű

kicsi_phobus.jpg

Muszáj írnom a Phöbusról és az erőműről még akkor is, ha ez a vállalat nem is Rákospalotán volt. Sem a központja, sem az erőműve nem a településen működött, mégis évtizedekig szoros kapcsolatban volt Rákospalotával és Pestújhellyel, így nem kerülhetem meg, hogy néhány információt megosszak, később ugyanis hivatkozni fogok rá. De ne várjon senki komplett üzemtörténeti tanulmányt, csak azokból az információkból szemezgettem, amelyek alátámasztják, hogy a Phöbus és az erőmű a környék - Újpest, Rákospalota, Pestújhely - meghatározó, de igen-igen ellentmondásos intézménye volt.

Röviden összefoglalva: a Phöbus egy áramszolgáltató cég volt, amely fénykorában elsősorban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében működött, de nagy megrendelője volt a Magyar Államvasutak is. Amolyan korabeli ELMŰ volt (vagy inkább ÉMÁSZ, hogy hangsúlyozzam erőteljesebb kötődését a vidékhez). A vállat nevét írták Phoebus, Phőbusz, Phőbus sőt Főbusz formában is, ám hivatalosan Phöbus Villamos Vállalatok Részvénytársaságnak hívták. A név eredetét a görög napisten Apollón jelzőjéig, a phoiboszig, vagyis "ragyogó, fénylő", másként "fényt hozó" kifejezésig lehet visszavezeteni.

Szólj hozzá!

Címkék: intézmények áramellátás ipartörténet közvilágítás 1911 Újpest Rákospalota Pestújhely helyiérdekű vasút Phöbus Villamossági Vállalat