2017.04.24. 00:27 Palotabarát

Ember, város: Feith Gábor és Feith Mihály

kicsi_feith_gabor.jpg

Rákospalota feledésbe merült, ám a maguk korában jelentős személyiségeiről régóta gyűjtök adatokat. Feith Gábor, és fia, Feith Mihály életéről azonban csak töredékek kerültek elő az évek során. Mivel teljeskörű életrajzzal, munkásságukat mélységében feltáró írással nem szolgálhatok, ezért csak ezeket az életrajzi szilánkokat adhatom itt közre, melyek talán későbbi kutatásoknak alapjait képezhetik.

 

 

Feith Gábor (Bugyi, 1863 - Budapest, 1939)
Feith Mihály (Bugyi(?) 1892) - Budapest 1975 vagy 1976)

Feithék a Pest megyei Bugyi községből származnak, ahol - egy későbbi családi visszaemlékező szerint - sok földje volt a községben a családnak, de sok gyerek is született. Gábor azért költözött el a községből, mert nem akart a család terhére lenni, nem akarta, hogy a gyerekek között szétosztott földvagyon elaprózódjon. Hogy pontosan mi hozta Rákospalotára, nem tudni, de 1896 táján - 33 éves korában - már mint letelepedett lakost tartják számon (egy évvel korábban még Újpesten alapított vállalatot). Építőmesternek tanult, ez a korabeli fogalmak alapján kicsit több volt, mint egy kőműves, de kevesebb, mint egy építészmérnök. Fia, Mihály talán még Bugyi községben született, de már Rákospalotán, a Wágner Manó (ma: Dózsa György) Gimnáziumban végzett 1909-ben.

feith_fasor_01.jpg
Feith Gábor emléktáblája a rákospalotai helytörténeti fasorban - hiányos adatokkal.

Szólj hozzá!

Címkék: zsidóság városháza iskolák Rákospalota Ember város Rädda Barnen utca Feith Gábor Feith Mihály rákospalotai zsinagóga református imaház rákospalotai közvágóhíd


2017.04.06. 09:28 Palotabarát

Budapest bloggerek a CEU-ért

Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen. 

Bayer Árpád BarosssBlog
Erdős Zoltán: Városi metamorfózisok blog
Fonyódi Anita Kép-Tér blog
Juhász Judit Városkommunikáció blog
Király Dávid BKV-figyelő blog
Papp Géza Fővárosi blog
Rátonyi Gábor Tamás XV. kerületi blog, Utcák terek blog

Városblogger vagy? Csatlakoznál? Küldd el a változatlan szöveggel megjelent blogbejegyzésed címét a ceutiltakozas@gmail.com címre!

Szólj hozzá!

Címkék: szolgálati közlemény


2017.04.01. 10:18 Palotabarát

Légifotón látszik, ahogy Újpalota ráépül a Pestújhelyi temetőre

kicsi_temeto.jpg

A Pestújhelyi temetőt mint bizonyára sokan tudjátok azért kellett felszámolni, mert részben a helyére építették az Újpalotai lakótelepet. A fentrol.hu oldalán korabeli légifotókat tesznek közzé, és most egy megrázó erejű kép is felkerült: épül a lakótelep, és igen pontosan kirajzolódik az alatta elterülő temető, amint épp előkészítik a talajt a következő házak felhúzására.

 

A Pestújhelyi temető történetéről a közelmúltban látott napvilágot Kuczkó Andrea részletes cikke a Helyem Házam Palotám folyóiratban. Ebben részletesen ír a temetőterület megvásárlása körüli nehézségekről, Rákospalota és Pestújhely vitáiról, a temető működtetésének problémáiról is. A temetőt 1912-ben nyitották meg, 1923-ban bővítették és 1950-ben zárták be, amikor Pestújhely Rákospalotával együtt Budapest XV. kerületébe tagozódott. 

 legifoto_pestujhelyi_temeto.jpg
1963: bejelöltem a fő pontokat: a Pestújhelyi temetőt, a Szentmihályi utat és a Rákospalotai köztemetőt. Jól látszik, hogy a temető környéke - a majdani Újpalotai lakótelep területe - még mezőgazdasági művelés alatt áll (fotó: FŐMI / fentrol.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1971 temető légifotó 1963 Újpalota Szentmihályi út Pestújhelyi temető Rákospalotai köztemető


2017.03.16. 19:32 Palotabarát

A pestújhelyi ipartestületi székház története

kicsi_pestujhelyi_ipartestulet_szekhaz.jpg

Korábban olvashattatok már egy általános leírást az ipartestületek működéséről, egy másik bejegyzésben pedig összegyűjtöttem egy 1930-as kiadványában megjelent pestújhelyi iparosokat. Most a Pestújhelyi Általános Ipartestület székházáról olvashattok, ami aztán később művelődési házként működött, ma pedig üresen, elhagyatottan omladozik. A teljes történet Holló Szilvia Andrea írásában olvasható a "Közös akarattal" című 2010-ben megjelent monográfiában.



Megpróbálom egy bekezdésben összefoglalni az ipartestületek jelentőségét azok kedvéért, akik nem akarják az erről szóló részletesebb bejegyzést elolvasni: ilyen szervezet településenként alakulhatott, ha az ott dolgozó iparosok létszáma elérte a száz főt. A testületek legfontosabb célja a képzés, oktatás, vizsgáztatás volt, de persze az érdekvédelem, az iparosok képviselete is fontos feladatuk volt. Az iparosok jelentették - megfelelő gazdasági körülmények között persze - egy-egy település középosztályát, tehát nem csak gazdasági, de kulturális és karitatív szempontból is fontos közösséget jelentettek a települések életében.

pestujhelyi_ipartestuleti_szekhaz_felirattal.jpgAz ipartestületi székház valamikor a '80-as években. Már akkor is elhagyatott volt... (ismeretlen szerző képe / Rákospalota anno képei csoport)

Szólj hozzá!

Címkék: ipartörténet közművelődés 1929 Pestújhely József Attila utca Németi Elemér József Attila Kultúrotthon Zalka Máté Művelődési Ház


2017.01.12. 12:15 Palotabarát

A pécsi Angster orgonagyár rákospalotai üzeme

kicsi_orgona.jpg

Bár Palota ipartörténetében szinte jelentéktelen szerepet játszott, meglepődve vettem észre, hogy mégis többen még ma is számontartják a híres pécsi Angster orgonagyár palotai üzemét. Az igazság az, hogy itt egyetlen orgonát sem gyártottak, és a pécsi gyár fióktelepe 1942 és 1950 között, mindössze nyolc évig működött.

 

Rögtön elkanyarodok a tárgytól, hogy leírhassam: volt Rákospalotán híres hangszergyártás, méghozzá az Országh Sándor és Fia Orgonagyárban, ami 1861 és 1929 között működött. Számos templom orgonája - köztük palotaiaké is - került ki innen, a gyár széles körben ismert és elismert volt. Az Országh-család gyárának történetét még nem dolgozták fel, rövid cikk azonban jelent már meg erről a régen híres, mára kicsit elfeledett gyárról (utóbb találta megy hosszabb írást is).

angster_gyar.jpgA pécsi Angster gyár idealizált képe (forrás: Pécsi stúdió)

4 komment

Címkék: 1950 ipartörténet 1942 Rákospalota Pázmány Péter utca Angster orgonagyár


2016.12.17. 11:57 Palotabarát

A hatvanas évek legnépszerűbb vendéglői a XV kerületben

kicsi_szekelykert.jpg

A már többször emlegetett XV. kerületi adattár, ami 1969-ben jelent meg, tartalmaz egy pársoros összesítést a kerület zenés szórakozóhelyeiről. Négy vendéglő szerepel a listában, szerintem a legtöbb olvasónak van ezekhez kapcsolódóan valamilyen nosztalgikus emléke - akiknek pedig nincs, azok rácsodálkozhatak hol szórakoztak szüleik, nagyszüleik.



A négy vendéglátóipari egységből három ma már nem működik, közülük egyet már le is bontottak. A maguk idejében kétségtelenül népszerű intézmények látogatottsága később egyre csökkent, a rendszerváltozás  utáni szabadpiacon már nem állták meg a helyüket. De be kell látni azt is, hogy az 1960-as évek óta átalakultak a fogyasztói szokások, igények, arra a fajta szórakoztatásra, ami ezeken a vendéglátóhelyeken zajlott, ma már mind kisebb volt a kereslet.

vendeglato_plakat_1961.jpgA IV.-XV. kerületi Vendéglátóipari Vállalat plakátja 1961-ből. Gönczi Gebhardt Tibor grafikája (forrás: Nyitunk! Plakátok a szocializmusban, 1945-1989 MKVM-kiállítás 2009-10 / Hungaricana)

Szólj hozzá!

Címkék: 1969 vendéglátás Rákospalota Hubay Jenő tér Pestújhely Fő út Pestújhelyi út Bocskai utca Székelykert vendéglő Palotagyöngye étterem Szilas vendéglő Vigadó étterem


2016.12.02. 11:07 Palotabarát

Tényleg a rákospalotai volt a főváros első Kossuth-szobra?

kicsi_kossuth_szobor.jpg

Korábban már írtam a Kossuth-szoborról, akkor a költségek fedezetére indított gyűjtés és a szervezés állt az középpontban. Ma kicsit nagyobb perspektívában vizsgálom a szobor történetét: vajon tényleg igaz az a legenda, hogy ez volt-e az első Kossuth-szobor Budapesten? Nos, a válasz dodonai: igen is, meg nem is.

 

 

Az gondolom mindenki számára nyilvánvaló, hogy amikor 1908-ban Rákospalotán felállították Barcza Lajos Kossuth-szobrát, akkor a helység még nem tartozott Budapesthez. Ebből a szempontból tehát semmiféle elsőségről nem beszélhetünk. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy melyik a mai (Nagy-) Budapest legrégebbi Kossuth-szobra, akkor már persze számba kell venni a rákospalotait is - még ha a legeslegelsőség vitatható is.

kossuth-szobor_tolnai_vilaglapja.jpgA Tolnai Világlapja egyik számában megjelent híradás képe a Kossuth-szoborról - ekkor még láthatóan talapzat nélkül állt az alkotás (forrás Tolnai Világlapja 1908. november 8. 1774. o. / Arcanum Digitális Tudománytár)

1 komment

Címkék: történelem legendák szobrok 1908 Budapest Kossuth-szobor Barcza Lajos


2016.11.03. 10:30 Palotabarát

Tíz közepesen nehéz kvízkérdés Rákospalotáról

Emlékezhettek, korábban már volt a blogban kvíz Rákospalotáról (itt) és Pestújhelyről is (itt). Az első rákospalotai igen népszerű volt, sokan megfejtettétek. Most ismét egy palotai kvízzel jelentkezem, ám ezt már kicsit nehezebb kérdésekből állítottam össze. Jó fejtörést kívánok!

10es_villamos_05.jpg

1 komment

Címkék: kvíz Rákospalota


2016.10.14. 08:36 Palotabarát

Filmes helyszínek Rákospalotán és Újpalotán

kicsi_csapo.jpg

A mai XV. kerület - Rákospalota, Pestújhely és Újpalota - filmes helyszíneit kerestem. Nem volt nehéz dolgom, mert a rendszerváltás előtt több, generációk számára meghatározó film készült itt (pl. gyerekfilmek), melyekre sokan emlékeztek, de az 1990-es és 2000-es években is visszaköszönt a kerület a filmvásznon. Nagyobb feladat volt arra rájönni miért került ezeknek a filmeknek a forgatási helyszíne pont ide, a mai XV. kerületbe. Azért megpróbáltam felállítani egy hipotézist, hogy igaz, vagy sem, majd az olvasók eldöntik. (Ez a bejegyzés az Itt forgott blogban 2013-ban már megjelent egyszer.)

 

Nem készítettem a magyar filmművészet egészére vonatkozó, cirka száz év filmjeit feldolgozó statisztikát arról, hogy a mai XV. kerület vonzóbb-e a filmgyártók számára, mint a főváros többi kerülete, tehát sem azt nem állíthatom, hogy errefelé több filmet forgattak mint másutt, sem azt, hogy kevesebbet. Mindenesetre az általam megkeresett filmes szakemberek közül többen is állították, hogy a helyszín kiválasztásában szerepet játszott a kerület fekvése. A hazai filmgyártás számos alkotása - különösen a rendszerváltást megelőzően - elsősorban a XIV. kerületi Róna (volt: Lumumba) utcai Mafilm-központ, és a fóti, ma is működő filmgyár között ingázva készült. Rákospalota pedig éppen e két pont közé ékelődve helyezkedik el, a Róna utcát Fóttal összekötő útvonalak mindegyike ezen a városrészen halad keresztül. A gyártás szakemberei bizonyára lassan megismerték a kerület képi adottságait, ahogy számtalanszor átutaztak rajta.

ujpalota_ferkai_lakotelep_makett.jpg
Az Újpalotai lakótelep maketten - ideális lakótelepi környezet volt forgatáshoz (forrás: Ferkai András: Lakótelepek - Városháza 2005)

4 komment

Címkék: film víztoronyház Rákospalota Újpalota Páskomliget utca Beller Imre utca M3-as autópálya Kolozsvár utca Pozsony utca Palánk utca Zsókavár utca


2016.09.25. 13:13 Palotabarát

Az M3-as építése felülnézetben 1979-ből

kicsi_m3_csomopont.jpg

Újabb fotókkal bővült a már korábban is ajánlott fentrol.hu oldal, ahol korabeli légifelvételek kereshetők. Felbukkant egy olyan kép 1979-ből, amin remekül látható, miként épült az M3-as autópálya, és hogy bomlott meg a városszövet az építés hatására. A fentrol.hu a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) archív légifotóinak digitalitzálásával született, a szolgáltatás olyan, mintha 30-50 évvel ezelőtti Google műholdas képeket böngésznénk...

 

Az autópálya építése - mint korábban már olvashattátok - egyáltalán nem a '70-es évek ötlete volt, jóval korábban, már az 1930-as években ugyanezen a nyomvonalon terveztek egy autóutat. A Helyem Házam Palotám c. helytörténeti folyóiratban is olvashattak az érdeklődők nemrég egy írást az autópályaépítés fázisairól, nem nehéz rekonstruálni a képen látható eseményeket. Nézzük az első képet, ami körülbelül a körvasút felett készült 1979-ben.

muholdkep_1979_korvasut.jpg
Fél útpályányi híd van készen a körvasút felett (kattintásra megnő a kép) (forrás: fentrol.hu)

2 komment

Címkék: 1979 légifotó Gábor Áron utca Szentmihályi út Széchenyi út M3-as autópálya


2016.09.16. 16:06 Palotabarát

Rákospalota, Hitler Adolf út és Mussolini tér

kicsi_hitler.jpg

Bizony, ilyenek is voltak Rákospalotán - sőt, Mussolini térből Pestújhelyre is jutott egy. Hogy lehetséges ez? Buza közismert könyvében többször is hitet tesz amellett, hogy településeinken sosem voltak többségben a szélsőségesek, mégis két fasiszta vezér nevét is őrizték közterületnévként. A magyarázat valóban árnyaltabbá teszi a helyzetet - de nem menti.



Nemrég jelent meg az Utcák terek blogon egy írás arról, hogy a Kodály körönd pár évig a Hitler tér nevet viselte. Érdemes hozzátenni, hogy a mai Nagy-Budapest területén csupán két helyen viselte közterület Hitler nevét: a Terézvárosban az imént említett Kodály körönd 1938-tól (akkori nevén csak Körönd), és Rákospalotán a mai Illyés Gyula (nemrég még Szőcs Áron) utca 1940-től, vagyis ezeken kívül nem volt más városrész, vagy később Budapesthez csatolt település, ahol fontosnak érezték volna Hitlerről utcát elnevezni. Mussolini azonban volt több is: szintén Terézvárosban az Oktogon, Újpesten a Tavasz utca, Sashalmon a Gordonka utca 1936-tól, Pestújhelyen pedig a Templom tér 1937-től viselte a Duce nevét.

A terézvárosi Hitler tér - sajnos a rákospalotairól nem maradt fenn fénykép (forrás ismeretlen, én az Utcák terek blogról linkelem)

2 komment

Címkék: történelem 1940 utcanevek Rákospalota Hubay Jenő tér Szentmihályi út Szent Imre tér Ágh Károly Hitler Adolf út Mussolini tér Illyés Gyula utca


2016.08.25. 13:24 Palotabarát

Kvízkérdések Pestújhelyről

Rákospalota után Pestújhelyről állítottam állítottam össze egy tíz kérdésből álló tesztet. Ha próbára tennéd a tudásod, itt megteheted:

2 komment

Címkék: rejtvény kvíz Pestújhely


2016.07.27. 12:41 Palotabarát

Tíz könnyű kvízkérdés Rákospalotáról

Rákospalotáról állítottam össze tíz - szerintem - könnyű kvízkérdést. Tesztelheted, mennyire ismered a városrész múltját!

 

1 komment

Címkék: rejtvény kvíz Rákospalota


2016.07.01. 23:14 Palotabarát

Ember, város: Rákospalota hercegnéje

kicsi_cleo.jpg

Régóta bennem van egy különös, romantikus történet a valaha Rákospalotán élt Mirza hercegnéről, aki családi kapcsolatai révén birtokolt egy hírhedt épület: az Andrássy út 60-at, ami előbb a nyilasok "Hűség háza", majd az államvédelem - ÁVO, illetve ÁVH - székháza lett. A különös sorsú hercegné - ahogy minden valamirevaló XX. századi magyar mesében - végül nagy szegénységben, vidékre száműzve halt meg.

 

Ali Ahmed Mirzáné, Reiszner Gizella (Budapest, 1893. december 28. (vagy 31.) - Hatvan, 1970. október 28.)

A híres rákospalotai Villasor egyik lakójáról van szó, aki 1893-ban Budapest VI. kerületében született Reiszner Gizella néven, katolikusként anyakönyvezve. Édesapjáról, Reiszner Ignácról keveset tudunk, csak annyit, hogy nem sokkal lánya születését követően meghalt. Anyja, Foltányi Mária kényszerűségből intézetbe adta a gyereket, aki - mint árvaházi leány - részt vehetett 1897-ben az első osztálysorsjáték - vagyis korabeli lottó - húzásán. Gyakorlatilag mindössze ennyit tudunk egész gyermekkoráról.

perlmutter_kicsi_cleo_reiszner_gizella.jpgPerlmutter Izsák 1909-ben készült festménye az akkor 16 éves "kicsi Cleoról", vagyis Reiszner Gizelláról (forrás: Hello Miskolc blog: A Kövesi-gyűjtemény múzsái - 2016. május 19.)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem családtörténet Újpest Rákospalota Ember város Villasor Perlmutter Izsák Reiszner Gizella


2016.06.24. 17:09 Palotabarát

A XV. kerület tömegközlekedésének fejlődése régi térképeken

kicsi_tomegkozlekedes.jpg

A közlekedéstörténeti bejegyzések alatt mindig olvasható egy bekezdés, amiben bemutatom miként jutott el a kerület (és elődtelepülései) közlekedése a 2 busz, három villamosjárattól a mai 28 busz és 4 villamosjáratig. Régóta tervezem ennek a fejlődésnek a térképes bemutatását is, amit végül ebben a cikkben állítottam össze. A térképek nagyjából húszévente mutatják a tömegközlekedési hálózatot, az egyes viszonylatok említésekor az azokról írt korábbi bejegyzésekhez lehet lapozni, ahol részletes információk olvashatók a járatok történetéről.

 

Rákospalota tömegközlekedésének kialakulása tulajdonképpen a Budapest-Vác közötti vasútvonal átadásával kezdődött 1846. július 15-én, s a vasút több-kevesebb szereppel a mai napig jelen van a palotaiak életében. Az első lóvasúti vonal 1872. május 1-jén nyílt, ez a mai 12-es villamos palotai vonalával cirka megegyező módon haladt a Pozsony utcán, majd a Kertköz utcába befordulva haladt tovább a végállomásig, amely mellett egy kocsiszínt is építettek. A kocsiszínből évtizedekkel később Béke mozi lett, majd az Énekes utcai lakótelep építésekor lebontották - igaz, akkor már nem járt arra se lóvasút, se villamos. Ezen a lóvasúti vonalon járt egyébként az első villamos is 1896-tól.

kozlekedes_1908.jpgKogutowicz Manó 1908-as Budapest térképe (forrás: Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság térképtára)

3 komment

Címkék: térkép 1969 1956 1990 1908 közlekedéstörténet 1930 Rákospalota Pestújhely Újpalota 25-ös busz Istvántelek 10-es villamos 277-es busz 67-es villamos helyiérdekű vasút 12-es villamos 55-ös villamos Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő HÉV


2016.06.13. 11:48 Palotabarát

New York - Újpalota: két régi fotó építkezésekről

kicsi_corbis.jpg

A Fortepan képgyűjtemény egyik 2015-ös frissítésekor felbukkant néhány újabb Újpalota-tárgyú fotó. Az 1974 körüli képek készítője Urbán Tamás fotóriporter volt. A sorozat két képe egy lakótelepi ház tetején falatozó fiatal munkásokról szól. Nem tudtam megkerülni az összehasonlítást a Corbis ügynökség világhírű, 1932-es, a New York-i Rockefeller Center építkezésén készült fotójával. Próbáltam utánajárni kik szerepelnek az újpalotai fotón - kevés sikerrel.

 

 

A Corbis ügynökség képe készítőjének - vagyis a fotósnak - a nevét nem tudjuk biztosan, mert azon a napon amikor a fotósorozat készült, három fotóriporter is engedélyt kapott, hogy az építkezéseken fölvételeket készítsen - írja az Urban Legends blog a kép elkészültének körülményeiről szóló több évtizedes nyomozás eredményeiről. Az újpalotai képekről viszont tudjuk, hogy Urbán Tamás készítette.

corbis_ujpalota_urban.jpgUrbán Tamás 1974-ben készült fotóján a Késmárk utca 3. sz. ház tetején falatoznak a srácok (forrás: Urbán Tamás / FORTEPAN)

Szólj hozzá!

Címkék: építkezés 1974 építőtábor lakótelepek Újpalota Késmárk utca


2016.04.29. 11:46 Palotabarát

Kerületi épületsorsok emléktáblán

kicsi_varos_emlek_kepek.jpg

Már régóta készülök arra, hogy írjak egy-két nagyszerű kerületi kezdeményezésről, ami a régi értékeinkre hívja fel a figyelmet. Ilyen a két helytörténeti emlékfasor, és ilyen a Város-emlék-képek nevű emléktábla-sorozat is, amiről ez a bejegyzés szól.

 

 

Emléktáblát sok helyen sok apropóból állíthatnak a közösségek, ezek célja nevükből kiolvasható: emlékezni akarnak valakire vagy valamire, meg akarnak örökíteni egy régvolt dolgot, egyszersmind tiszteletet akarnak kifejezni. Erről van szó a XV. kerületben is, ahol 2013 óta Rákospalotán és Pestújhelyen avattak tíz táblát, de már készül az első újpalotai zománctábla is.

varos_emlek_kepek_hubay.jpg
Az első tábla a régi Vigadó, mai városháza épületére került még 2013-ban

Szólj hozzá!

Címkék: jelen emléktábla helyi értékek Város emlék képek


2016.04.13. 07:43 Palotabarát

Kiadvány az Újpalotai lakótelep beruházásáról

kicsi_ujpalotai_lakonegyed.jpg

1974-ben jelent meg a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat - rövidítve a FŐBER - kiadványa, ami a vállalat által épített négy nagy lakótelep prospektusát tartalmazta. Egy brosúra szólt a kelenföldi, egy az újpalotai, egy az óbudai és egy a zuglói (Füredi utcai) lakótelepekről. A kiadványok közül az újpalotaiból szemezgetek képeket, és írok hozzájuk néhány sort. (A kiadvány letölthető, a link a bejegyzés legalján található)

 

Az Újpalotáról szóló prospektus nagyívű áttekintést ad a főváros lakáshelyzetének megoldását illetően. A központi elképzelés akkoriban az volt, hogy évi 15-20 ezer lakás építésével a Budapesten mutatkozó mennyiségi lakáshiányt 1985-re megoldják. Ennek érdekében rendelték el a fővárosi házgyárak megnyitását az 1960-as évek végén, és kezdődtek a nagy lakótelepi építkezések.

ujpalotai_lakonegyed_ejszaka.jpg
Az újpalotai "víztoronyház" építése éjszaka (forrás: Újpalotai lakónegyed, FŐBER 1974)

3 komment

Címkék: építkezés könyvek 1974 lakótelepek Újpalota


2016.03.31. 10:35 Palotabarát

Ember, város: Ki volt Hevesi Gyula?

kicsi_hevesi_gyula.jpg

Újpalota egyik főútját 1970 és 1991 között Hevesi Gyula utcának hívták, mai neve Nyírpalota út. Hevesit a rendszerváltás törölte az utcáról, a helyette választott elnevezés előtt kifogás nem lehet, hiszen az ős-Rákospalotát idéző Nyírre és Palotára utal. Az átkeresztelés óta eltelt negyed század, szerintem már felnőtt egy olyan generáció akik nem tudják kinek a nevét viselte szüleik lakóhelyének főútja.

 

 

Hevesi Gyula (Ungvár, 1890. november 21. - Budapest, 1970. február 25.)

Hevesi kárpátaljai kereskedőcsaládban született, édesapjának vegyesboltja volt az akkor még meglehetősen falusias jellegű Ungváron. Nagybátyja vasútépítő mérnök volt, talán tőle örökölte műszaki érdeklődését. Apja nem gazdagodott meg a kereskedésből, végül a századfordulóra tönkre is ment üzletük és a család felköltözött Budapestre, ahol a Lovag utcai gimnáziumba íratták be a gyereket. Hevesi két nővérét - zenei tehetségük okán - a Zeneakadémiára járatták, ami erejükön felüli anyagi áldozatot kívánt a családtól. A szülők egész életükben a középosztály felé igyekeztek, de valójában sosem érték el azt a szintet.

hevesi_gyula_1919.jpgHevesi Gyula 1919-ben, mint a szociális termelés népbiztosa (forrás: Hungaricana képeslapgyűjtemény / Zempléni Múzeum, Szerencs)

2 komment

Címkék: 1970 utcanevek Újpalota Ember város Nyírpalota út Hevesi Gyula


2016.03.17. 09:05 Palotabarát

Rákospalota másik HÉV-vonala: a Veresegyház-váci villamosvasút

kicsi_veresegyhaz.jpg

Korábban olvashattatok már Rákospalota és Pestújhely HÉV-vonaláról, amin ugyan valójában villamos járt, de a BHÉV építette, sokáig hévként emlegették. Most egy másik palotai helyiérdekű vasútról fogok írni, a Rákospalota-Vác-gödöllőiről, ami ma is közlekedik, csak már a MÁV üzemeltetésében, mint Budapest-Veresegyház-váci járat. Ki gondolta volna, hogy Rákospalotának valaha két helyiérdekű vasúti vonala is volt? Ráadásul ezt - amiről most olvashattok -,  Magyarország első villamosított vasútvonalaként tartják számon!

Rögtön az elején érdemes tisztázni melyik vasútvonalról van szó, mert bizony sokat változott az eredetihez képest. Ma a MÁV 71-es vonalaként, hivatalosan Budapest–Vácrátót–Vác, a hétköznapokban csak Budapest–Veresegyház–Vác-vasútvonalként emlegetett vonal ez. Megnyitásakor azonban Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút volt a neve, ugyanis eredetileg Veresegyháznál kettéágazott a vonal, és az egyik ágon Gödöllőig lehetett eljutni. Így lehetett Vác-Gödöllő, valamint Rákospalota-Vác és Rákospalota-Gödöllő irányokban is utazni. Budapestig helyiérdekű vasútként soha nem járt a vonat, hiszen Rákospalota-Újpest állomáson volt a végállomása, de az eredeti elképzelések arról szóltak, hogy a fővárosba is bejár majd a hév, így került a nevébe a Budapest.

veresegyhaz_helyszinrajz_1907_800.jpgA végül megvalósult vonal terve 1907-ből (ha rákattintasz, további adatokat láthatsz!) forrás: Lovas Gyula: a Budapest-Gödöllő-Vác helyi érdekű villamosvasút (Vasúthistória évkönyv 1999)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem közlekedéstörténet 1911 Vác Rákospalota-Újpest vasútállomás Veresegyház helyiérdekű vasút Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő HÉV