Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2016.12.02. 11:07 Palotabarát

Tényleg a rákospalotai volt a főváros első Kossuth-szobra?

kicsi_kossuth_szobor.jpg

Korábban már írtam a Kossuth-szoborról, akkor a költségek fedezetére indított gyűjtés és a szervezés állt az középpontban. Ma kicsit nagyobb perspektívában vizsgálom a szobor történetét: vajon tényleg igaz az a legenda, hogy ez volt-e az első Kossuth-szobor Budapesten? Nos, a válasz dodonai: igen is, meg nem is.

 

 

Az gondolom mindenki számára nyilvánvaló, hogy amikor 1908-ban Rákospalotán felállították Barcza Lajos Kossuth-szobrát, akkor a helység még nem tartozott Budapesthez. Ebből a szempontból tehát semmiféle elsőségről nem beszélhetünk. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy melyik a mai (Nagy-) Budapest legrégebbi Kossuth-szobra, akkor már persze számba kell venni a rákospalotait is - még ha a legeslegelsőség vitatható is.

kossuth-szobor_tolnai_vilaglapja.jpgA Tolnai Világlapja egyik számában megjelent híradás képe a Kossuth-szoborról - ekkor még láthatóan talapzat nélkül állt az alkotás (forrás Tolnai Világlapja 1908. november 8. 1774. o. / Arcanum Digitális Tudománytár)

Kossuth Lajos 1894-ben hunyt el, április 1-jén temették el a Fiumei úti temetőben. Ferenc József nem tudott Kossuthnak megbocsátani, így a kiegyezés és az enyhülő osztrák-magyar viszony ellenére számos korlátozó rendelkezés vonatkozott a búcsúztatásra, melyen sem a hadsereg, sem az államhatalmi szervek képviselői sem vehettek részt. Ennek ellenére az V. kerületi Kossuth Lajos utcát már 1894. március 24-én elnevezték az államférfiről. Szoborra azonban még várni kellett, bár a szándék - szoborbizottság felállításával, gyűjtés, sőt: gyűjtések indításával - már Kossuth halálának napjától fennállt.

A Batthyány Lajos kivégzésének helyszíneként hírhedtté vált Újépület 1897-es elbontását követően kezdték parcellázni azt a területet, amit 1900 januárjában Szabadság térnek neveztek el. Ugyanebben az évben kezdték építeni a 15. szám alatti telken azt a Schannen Ernő által tervezett neoreneszánsz palotát, melynek a tetőoromzati részén kialakított timpanonjában helyt kapott Budapest legelső Kossuth Lajost ábrázoló szobra. Ez a mű azonban még nem az ország, de nem is a város szobra volt, hanem a házat építtető hazafias érzelmű Deutsch Antal magánmegrendelésére, egy viszonylag ismeretlen épületszobrász, Fleischl Károly (1865–1946) (nem összetévesztendő az ismertebb Fleischl Róbert építésszel) alkotása.

kossuth_fleischl_szabadsag_ter.jpgKossuth Lajos szobra épületdíszként a V. Szabadság tér 15. sz. ház tetőoromzatán (a homályosságot az előtte húzódó védőháló okozza). Ez volt az akkori és mai Budapest legelső nyilvános Kossuth-ábrázolása (forrás: Köztérkép / Dénes Ildikó)

Bár nagyon sok forrás 1900-ra teszi a szobor átadásának dátumát, valójában az épület - és a város első Kossuth-szobra - csak 1901-ben készülhetett el, legalábbis a használatbavételi engedélyt ekkor adták ki. Az első fővárosi Kossuth-ábrázolás tehát 1901-ben (vagy 1900-ban) készült, igaz, ez inkább épületplasztika, dísz, nem pedig hagyományos közterületi szoboralakzat volt.

Időben a második (szintén a mai Budapest területét vizsgálva), már valóban a rákospalotai volt, s ennek a pontos átadási időpontját is tudjuk: 1908. október 18-án leplezték le, Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek - Kossuth Lajos fiának - a jelenlétében. Ez már "igazi" köztéri alkotás volt, még ha csak mellszobor is. Tehát ebből a szempontból Palotáé az elsőség. Kossuth Lajos és családja nyughelye a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található a Kossuth-mauzóleumban, mely 1909-re készült el, de itt Kossuth-ábrázolás nem található. Az első egész alakos Kossuth-alkotást pedig Pesterzsébeten állították fel szintén 1909-ben.

Íme a mai Budapest területén felállított első hét Kossuth-szobor listája:



1901 (vagy 1900): V. Szabadság tér 15. oromzatán épületdíszként
1908. október 18.: XV. (Rákospalota) Széchenyi téri mellszobor
1909. október 3. XX. (Pesterzsébet) Kossuth téri teljesalakos szobor
1909. november 25. VIII. Fiumei út 16. Fiumei úti Nemzeti Sírkert, mauzóleum
1911. június 11.: XIX. (Kispest) Kossuth tér teljesalakos szobor
1913. június 22. XII. (Zugliget), Mátyás király út mellszobor

A "nagy" fővárosi Kossuth-szobor, amit a Kossuth Lajos téren az Országház épülete előtt állítottak fel 1927-ben, már valóban országos jelentőségű, hiszen erre gyűjtötték a pénzt Kossuth halála után három évtizedig - de van palotai vonatkozása is. Barcza Lajos, a palotai szobor alkotója is indult ezen  a tervpályázaton egy olyan alakkal, ami nagyon hasonlít a Széchenyi téri szoborra - igaz, helyezést nem ért el. A pályázat nyertes alkotása a Horvay János-féle szobor lett, amit azonban még 1906-ban tervezett meg a művész, csak éppen a bürokraták, a politika és a világháború 1927-ig késleltette a felállítást.

Horvay szobrát 1951-ben elbontották, helyére 1952-ben állították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond szocialista realista stílusban fogant szobrát. Ezt is köti egy szál Rákospalotához: a szobor bal oldali mellékalakjait - a parasztasszonyt és a kucsmáját épp levevő  férfit - Kocsis András rákospalotai szobrászművész készítette. 2015-ben ennek a szobornak is mennie kellett, Esztergomban állítják majd fel ismét, helyére a Horvay-féle emlékműről készített másolat került.

kossuth_horvay.jpgA Horvay János-féle Kossuth-emlékmű a Kossuth Lajos téren egy 1936-os képeslapon. Ez volt a legismertebb fővárosi Kossuth-ábrázolás, noha csak igen későn állították fel, az ország 78. Kossuth-szobraként (forrás: Köztérkép)

Az elsőség kérdése tehát nagyon viszonylagos, lehet szűkíteni az akkori Budapest területére, vagy a maira, kizárni vagy belefoglalni a kérdésbe a teljes alakos vagy "csak" mellszobrokat, de megjegyezhető az is, hogy a Kossuth-sírhely míg őt magát nem ábrázolja, értelemszerűen az államférfinek és családjának állít emléket. A fenti listából is kitűnik, hogy Rákospalota ugyan az elsők között van Budapesten, de időben sem a legelső, legfeljebb mint közterületi szobor, vagy mellszobor számíthat elsőségre.

Az országban egyébként Balatonszabadiban (akkori nevén Siómaroson) állítottak fel Kossuth mellszobrot még 1894. július 1-jén, ezt követően szinte évente avattak Kossuth-alakokat az országban. Rákospalotán egy korabeli számítás szerint az ország 55., egy későbbi forrás alapján a 61. szobra áll. Az addig átadott szobrok anyaga zömmel bronz volt, de előfordult műkő és gipsz is, a palotaiak úgy is számontartják a szobor országos elsőségét, mint hazánk első fehérmárvány Kossuth-szobra - ami akár igaz is lehet, bár megjegyzendő, hogy egy-két szobor mára elveszett, eltűnt az első hatvanból, így nem mindegyikről tudjuk, miből készült.

facebook_kovetes.jpg

Forrás:

Ádámfy József: A világ Kossuth-szobrai (Népművelési és Propaganda Iroda 1987)
Prohászka László: Az első köztéri Kossuth-szobor a fővárosban (Budapest folyóirat 2006/3)
A Köztérkép adatai
sz. n.: A CIB Bank Szabadság téri épületének története (CIB Bank 2010)

1 komment

Címkék: történelem legendák szobrok 1908 Budapest Kossuth-szobor Barcza Lajos


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr8512015402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.