Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2016.09.25. 13:13 Palotabarát

Az M3-as építése felülnézetben 1979-ből

kicsi_m3_csomopont.jpg

Újabb fotókkal bővült a már korábban is ajánlott fentrol.hu oldal, ahol korabeli légifelvételek kereshetők. Felbukkant egy olyan kép 1979-ből, amin remekül látható, miként épült az M3-as autópálya, és hogy bomlott meg a városszövet az építés hatására. A fentrol.hu a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) archív légifotóinak digitalitzálásával született, a szolgáltatás olyan, mintha 30-50 évvel ezelőtti Google műholdas képeket böngésznénk...

 

Az autópálya építése - mint korábban már olvashattátok - egyáltalán nem a '70-es évek ötlete volt, jóval korábban, már az 1930-as években ugyanezen a nyomvonalon terveztek egy autóutat. A Helyem Házam Palotám c. helytörténeti folyóiratban is olvashattak az érdeklődők nemrég egy írást az autópályaépítés fázisairól, nem nehéz rekonstruálni a képen látható eseményeket. Nézzük az első képet, ami körülbelül a körvasút felett készült 1979-ben.

muholdkep_1979_korvasut.jpg
Fél útpályányi híd van készen a körvasút felett (kattintásra megnő a kép) (forrás: fentrol.hu)

Jól látható, hogy az autópályának csak az egyik oldala készült el, a körvasúti felüljáró mindössze két sáv szélességű. Ezen halad a forgalom Rákospalota és Zugló között. Ez az útszakasz a Tóth István utcánál ér véget, onnan balra vagy jobbra lehet kanyarodni, de egyenesen továbbhaladni már nem. A továbbhaladásnak útját állja a munkaterület, az út képzeletbeli folytatásában talán egy gép is áll, és még néhány elbontatlan épület. Ettől kezdődően a Szentmihályi (akkor: Felszabadulás) út felé továbbhaladva látható, hogy a majdani autópálya nyomvonalában szanálják a házakat. Helyükön csak homokos talaj mutatkozik, van, ahol még a korábbi utca fasorának néhány fája is belóg a nyomvonalba, ezeket bizonyára később vágták ki.

A következő (lenti) képen a Széchenyi út látható, még felüljáró nélkül. Alatta még nincs készen az útpálya, hanem az imént említett földes talaj látszik, még talán a munkagépek kerekeinek, lánctalpainak nyoma is kivehető. A Széchenyi út ekkor még járható volt, az úttest hibátlanul halad végig a munkaterületen. A ma ismert felüljáró csak jóval később, 1984-ben lett kész, két évvel a bevezető szakasz átadását követően.

muholdkep_1979_szechenyi.jpg
A Széchenyi úti felüljáró majd csak öt év múlva készül el. Itt még szintben keresztezi az utca az auztópálya építési területét. Körülötte a MÁV-telepi házak is felismerhetők (forrás: fentrol.hu)

Még egy fontos részlet látható a képen: a MÁV-telep elbontott házai közül néhány. A telep földszintes lakóépületeit mind lebontották, az emeletes házak közül csak néhányat. A telep szanálása a Rákos úti pontházak (Rákos út 100 körüli páros házszámok) építésével kezdődött az 1970-es évek elején, ezek a házak már a légifotón is láthatók. Mögöttük a Landler-lakótelepnek nevezett épületek majd csak a '80-as évek közepén épülnek fel, ezek, és az autópálya építése tett be a hangulatos földszintes típusházaknak, amelyekből néhány még látható a fenti felvételen.

Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy az 1910-es években épült lakóépületek egyáltalán nem voltak korszerűek, például közös wc-k voltak épületenként, fürdőszoba pedig nem volt a lakásokhoz. Ezen a légifotón még egy-két hosszú vékony szalag látható, illetve az ittlakunk.hu egy korábbi felhívására érkező képekből itt találtok egy válogatást, ahol a Kazán és Lenin (Szent Korona) útja földszintes házait bontják nagy porfelhő közepette.

legifoto_1979_kozak.jpg
A Kozák tér és környéke (kattintásra megnő a kép) (forrás: fentrol.hu)

A fenti képen a Kozák téri általános iskola (ma: magángimnázium) épülete van a középpontban. Ma mellette szalad a hatsávos autópálya bevezető szakasz, akkoriban azonban csak a Gábor Áron utca családi házai határolták a teret, ami a képen is jól kivehető. 1979-ben, amikor a kép készült, valahol itt ért véget az építési terület, a kép jobb alján láthatók a lebontott házak helye, a bal felső sarokban azonban a Gábor Áron utca vékony szalagban fut ki, itt még álltak a - bizonyára már üres - lakóházak. Bónusz érdekesség, hogy a téren egy csuklós busz is látható. Az Újpalotai lakótelep felépítését megelőzően itt volt a 96-os busz végállomása ekkor már azonban Újpalotáról érkeztek az akkor már csuklósított viszonylat járatai.

 Az utolsó képen (lent) a Szentmihályi úti csomópont látható. A nagy fehér folt a laktanya, amit a korabeli biztonsági előírásoknak megfelelően kitakartak - vagyis szakkifejezéssel: maszkoltak. Erről a titkosítási tevékenységről a fentrol.hu blogján lehet olvasni egy érdekes bejegyzést. Szóval a fehér folton kívül igencsak feltűnik, hogy még nem készült el az a Szentmihályi út fölött átívelő felüljáró, ami ma összeköti a bevezető szakaszt a tényleges autópályával.

legifoto_1979_szentmihalyi_m3.jpg
A Szentmihályi úti csomópont, a fehér folt az Irinyi János laktanya (forrás: fentrol.hu)

Az M3-as autópálya első szakaszát 1978 októberében adták át Gödöllő és Budapest (Rákospalota) között, ennek a felénk eső kiindulópontja látható a képen is. Az is jól kivehető, hogy a kép készültekor már kétszer kétsávos volt a Szentmihályi út is, hiszen itt folyt az Újpalotai lakótelep és Újpest közti forgalom. Az autópálya szép ívesen betorkollott a Szentmihályi útba, és nem haladt tovább a belváros felé, hiszen itt még szűk - részint burkolatlan - utcácskák voltak. Az fenti képeken látható bontásoknak - a bevezető szakasz nyomvonalával kapcsolatos munkálatoknak - itt még nincs nyomuk.

Az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszát több részletben adták át, s ahogy korábban említettem az utolsó átadási ceremónia a Széchenyi úti felüljáró megnyitásakor zajlott 1984. május 31-én. Az útpálya egyszerre szétválaszt és összeköt. Szétválaszt, mert hiába a gyalogosoknak kialakított felüljárók, az idősek számára ez már gyakran áthághatatlan akadályt jelentett a túloldalra került rokonokkal, családtagokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásban. De össze is köt, hiszen a közlekedők számára egy viszonylag jól járható összeköttetést biztosít az út a belső városrészek felé.

A légifotós oldalon fellelhető kép 1979. augusztus 24-én készült, épp az építési munkálatok félidejében.

facebook_kovetes.jpg

Forrás:

A fentrol.hu légifotója
Wikipédia M3-as autópálya szócikke
Szabados László, Szabady Béla: A 3. sz. városi főforgalmi út (IPV 1983)
Rátonyi Gábor Tamás:Főút tervek és az M3-as Rákospalotán (Helyem Házam Palotám II. évf. 1. sz. 2016. február)

2 komment

Címkék: 1979 légifotó Gábor Áron utca Szentmihályi út Széchenyi út M3-as autópálya


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr7811673908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Köszönöm ezt a bejegyzést!

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az M3-as bevezető szakaszának kivitelezése a kerületre nézve rendkívül káros, barbarizmussal felérő módon történt!

A bevezető szakasz megépítését követően több közlekedési és környezet szennyezési (zaj, por, füst) probléma is megjelent a környéken, melyeknek jó része máig megoldatlan. Az M0-s körgyűrű megépítéséig valamennyi áthaladó és célforgalmú kamion áradat tönkretette a környező utcák burkolatait. Ezek felújítása csak nagyon lassan halad.

A Kozák teret a bevezető szakasz szó szerint ketté (és haza-)vágta. A felette épített Kozák téri felüljáró (amely feltűnik egyébként a korábban említett 78-as körzet című filmsorozatban is), rendkívül korszerűtlen, s kényelmetlen. Töveiben szemétdomb, hajléktalanok, ürülék és bűz. Ezért - aki csak teheti - elkerüli.

Kerülni viszont csak két helyen lehet. De igazából egyik sem nyújt minimális komfortot közlekedési sem, sőt!

A Szerencs utcai lámpás kereszteződés az egyetlen egész európában, ahol alsóbbrendű főútvonal keresztez autópályát. Napi szintűek a balesetek, koccanások, s több halálos baleset helyszíne is egyben. Budapest máig megoldatlan szégyenfoltja.

Halvány emlékeim szerint azonban eredetileg nem itt épült átjáró, hanem a Kozák térnél, ahol még lámpa sem volt. A 24 / 96-os buszoknak úgy kellett ezen a szakaszon átslisszolniuk. Egy alkalommal azonban nem sikerült ez a manőver: A TV hiradóban mutatták, hogy egy ZIL padlógázzal belehajtott az egyik 96-os busz pótkocsijába. A buszon utazó egyik utas meghalt az ütközés következtében. Úgy emlékszem, hogy csak ezt követően került kiépítésre a Szerencs utcai lámpás kereszteződés és egyúttal megszüntetésre a Kozák téri M3-as kereszteződés. A baleseti fenyegetettség azonban továbbra is megmaradt és gyakorlatilag a mai napig senki sem foglakozik ennek végleges, megnyugtató rendezésével.

Csakúgy, mint a félvállról vett zajvédő fal építésével, ami legalább enyhíteni tudna az elszenvedett károkon.

Gyalogosan, illetve kerékpárral még a Szentmihályi út felé lehet kerülni. Ez ugyanúgy nagy forgalmú, zajos hely, mint a Szerencs utcai kereszteződés, de legalább egyik oldalt fogja a lámpa a sort, amíg a túloldalra átér az ember. A túloldalon viszont keskeny járda, oszlopokkal, parkoló autókkal telezsúfolva. A Szentmihályi út maga pedig kerékpározásra a nagy, gyors tempójú forgalom és a kerékpársáv hiánya miatt alkalmatlan.

Nagyon sokat kellene tenni azért, hogy az M3-as megépítésének hátrányos következményein enyhíteni lehessen
@prognosys: Igen, ez mind igaz, annyit azonban fontos tudni, hogy ez nem autópálya - sem a kiépítettségét, sem a funkcióját tekintve - ez az autópálya bevezető szakasza. Található még néhány ilyen Budapesten, pl. az M1-M7, vagy az M5-ös. Szóval itt nem kizárt a szintbeli kereszteződés (még ha szokatlan is).