Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2016.09.16. 16:06 Palotabarát

Rákospalota, Hitler Adolf út és Mussolini tér

kicsi_hitler.jpg

Bizony, ilyenek is voltak Rákospalotán - sőt, Mussolini térből Pestújhelyre is jutott egy. Hogy lehetséges ez? Buza közismert könyvében többször is hitet tesz amellett, hogy településeinken sosem voltak többségben a szélsőségesek, mégis két fasiszta vezér nevét is őrizték közterületnévként. A magyarázat valóban árnyaltabbá teszi a helyzetet - de nem menti.



Nemrég jelent meg az Utcák terek blogon egy írás arról, hogy a Kodály körönd pár évig a Hitler tér nevet viselte. Érdemes hozzátenni, hogy a mai Nagy-Budapest területén csupán két helyen viselte közterület Hitler nevét: a Terézvárosban az imént említett Kodály körönd 1938-tól (akkori nevén csak Körönd), és Rákospalotán a mai Illyés Gyula (nemrég még Szőcs Áron) utca 1940-től, vagyis ezeken kívül nem volt más városrész, vagy később Budapesthez csatolt település, ahol fontosnak érezték volna Hitlerről utcát elnevezni. Mussolini azonban volt több is: szintén Terézvárosban az Oktogon, Újpesten a Tavasz utca, Sashalmon a Gordonka utca 1936-tól, Pestújhelyen pedig a Templom tér 1937-től viselte a Duce nevét.

A terézvárosi Hitler tér - sajnos a rákospalotairól nem maradt fenn fénykép (forrás ismeretlen, én az Utcák terek blogról linkelem)

A körönd kapcsán kiderült, hogy nem egyszerűen a fasizálódás egyik jele volt, hogy '38-ban Hitler tér lett a neve, hanem a Magyarországtól Trianonban elszakított Felvidék visszaítélőinek nevét kívánták megörökíteni: Hitlerét és Mussoliniét. 1938-ban ugyanis "nemzetközi" döntőbírói testület elé vitték a vitás csehszlovák-magyar kérdést. Azért az idézőjel, mert a franciákat és az angolokat nem érdekelte az ügy, az ítélkezésben a fasiszta Németország és Olaszország külügyi képviselői vettek részt. Az ítélet - ami első bécsi döntés néven ismert a történelmi köztudatban - akkor átmenetileg nekünk kedvezett, visszakaptuk a Felvidéket, ami az országban elképesztő lelkesedést váltott ki: a Köröndöt konkrétan két nappal az ítélet után keresztelték át Hitler térre.

Rákospalotán Ágh Károly helyi tanácstag írt egy beadványt még 1939-ben, és ebben javasolta, hogy legyen közterülete Hitler Adolfnak és Mussolininek. Ágh indoklásában így fogalmaz: [nevezzenek el közterületet] "Hitler Adolf német birodalmi elnök és Benito Mussolini olasz miniszterelnök kimagasló államférfiakról, kik elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar Felvidék visszaszerzésével kapcsolatosan, a trianoni bilincsek szétzúzásának tényével". Tehát látszólag Ágh nem a fasizálódás érdekében, hanem a Felvidék visszaítélése felett érzett nemzeti örömében tette javaslatát - akárcsak a Körönd esetében  korábban a közmunkatanács. A javaslatot végül egyhangúan fogadta el a képviselőtestület 1940. augusztus 28-án.

rakospalota_terkep_1940_h_a_b_m.jpg
Rákospalota 1940-es felmérési térképe, piros vonallal mutattam a Hitler Adolf út és a Mussolini tér közterületeket (forrás: Hungaricana / Budapest Főváros Levéltára)

A Hitler Adolf út megfelel a ma Illyés Gyula (korábban: Szőcs Áron) utcának. Ez volt az első alkalom, hogy a korábban a Hubay Jenő térig húzódó Szentmihályi út ide eső szakaszának a nevét megváltoztatták. A háború után 1946-ban Hitlerről Bajcsy-Zsilinszkyre változtatták az utca nevét (és ekkor lett a Szentmihályiból Felszabadulás útja). 1961-ben vette fel Szőcs Áron, a település világháború utáni első - szociáldemokrata - polgármesterének nevét a közterület, majd 2011-ben, a kerülethez a legkevésbé sem kötődő Illyés Gyula nevét kapta az útszakasz.

A Mussolini tér elnevezést az a terület kapta, ahol akkoriban a már bezárt Öregtemető, és mögötte a sportpálya terült el. Itt ma egy benzinkút, és a Penny Market található, a korábbi tér tehát gyakorlatilag beépült. Az utcanévlexikonok tájékoztatásával ellentétben a Szent Imre tér elnevezés nem tűnt el a Mussolini tér névadással, kicsit északabbra, az Epres sor magasságában lévő zöldterületet továbbra is úgy hívták. Ebben az időszakban zárult Rákospalota városközpontjának beépítési tervpályázata, itt nagy közigazgatási központ kiépítését irányozták elő, ahol szépen megfért volna a három tér (Széchenyi, Szent Imre, Mussolini). Végül a beépítés a háború miatt elmaradt, s amikor 1946-ban a Mussolini teret megszüntették, nem is adtak új nevet neki, hiszen tér formájúvá sosem épült ki ez a közterület.

 

hubay_ter_varoshaza_1927_arveres90.jpg
A Hubay Jenő tér, városháza. Ekkor még Szentmihályi útnak hívták a jobbra nyíló utcát, ebből lett 1940-ben a Hitler Adolf út

 


Nem sokat tudunk Ágh Károlyról, aki javasolta a Hitler utat és a Mussolini teret. 1880-ban született Nagykikindán, a Vajdaságban. Az egyetemet Kolozsváron és Budapesten végezte el, majd szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. Az I. világháborúban tartalékos századosként erdélyi és kárpátaljai nemzetőr egységeket szervezett, emiatt a románok hatalomátvételét követően internálták. Szabadulását követően 1923-ban költözött át egyenesen Rákospalotára ahol a Horthy Miklós/Fő/Dózsa György út 72-ben lakott, s ott nyitotta meg ügyvédi irodáját is. Általában gazdasági ügyekkel kapcsolatban merült fel a neve: csődügyek, csődgondnokság, végrehajtás volt a szakterülete.

Hamar a közélet aktív szereplőjévé vált tanácstagként, majd 1927-től egy évig Rákospalota ideiglenes, megbízott főügyészévé nevezték ki, később a megyénél lett tiszteletbeli főügyész. 1929-ben állást foglalt a városi tisztviselők névmagyarosítása mellett, 1931-ben, amikor még a nagy gazdasági világválság éreztette hatását, a város által folyósított munkanélküli segélyek ellen ágált. Mindemellett támogatta a helyi színitársulatot, vezetője volt az Újpesti Háztulajdonosok Egyesületének.

 

1945 májusában népellenes bűntett vádjával előzetes letartóztatásba helyezték, mivel - bár nem volt tagja a Nyilaskeresztes Pártnak - a nyilasokkal és Szálasival való rokonszenvező kijelentéseket tett, valamint antiszemita kezdeményezéseit, és az ominózus rákospalotai utcaelnevezési javaslatát rótták fel bűnéül. Két év börtönre, 50 százalékos vagyonelkobzásra ítélték és Rákospalota területén eltiltották hivatása gyakorlásától. Ügyének 1948-as újratárgyalásakor ugyan több enyhítő körülményt figyelembe véve nyolc hónapra mérsékelték büntetését, de az utcaelnevezések tekintetében rámutattak, hogy  1939-ben Magyarország ugyan nem állt hadban senkivel, a javaslat beadásakor még nem tört ki a II. világháború de - mint a bíróság fogalmazott - "a háború fenyegető árnyékát előrevetette, és minden tárgyilagos szemlélő előtt nyilvánvaló volt már, akkor is a fasiszta államok létrehozóinak ideológiai célkitűzéseinek (...) demokráciaellenes volta".

 

Ágh végül két részletben ülte el nyolc hónapos büntetését - beszámították előzetes letartóztatását is -, 50 százalékos vagyonelkobzását bizonyára könnyen végrehajthatták azon a hat házon, ami a tulajdonát képezte. Az pedig, hogy Rákospalotán nem gyakorolhatta többé hivatását, már aligha játszott szerepet életében: 1949 októberi szabadlábra helyezését követően négy hónappal, 1950 februárjában meghalt.

Köszönöm Horváth Csabának, hogy felhívta a figyelmem a témára!

Források:

Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Központ 1995)
Buza Péter - Mészáros György - Ráday Mihály: Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter 2003)
Népszava korabeli lapszámai
Ágh Károly büntetőügye - Budapest Főváros Levéltára XXV 2 b 1949 83313
A magyar társadalom lexikonja, 1930

2 komment

Címkék: történelem 1940 utcanevek Rákospalota Hubay Jenő tér Szentmihályi út Szent Imre tér Ágh Károly Hitler Adolf út Mussolini tér Illyés Gyula utca


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr5911711019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Biztos ismert talán az is, hogy a mostani IV. Istvántelki út 1938-43 között (a pontos dátumokat nem ismerem) Gömbös Gyula nevét viselte. Ekkor az utca még Palotához tartozott. Az 1998-as Újpesti Értesítő szerint 1933-tól 45-ig hívták így, amit viszont a fellelt dokumentumok nem igazolnak (Gömbös 1936-ban halt csak meg).
Ui: Érdekes, hogy talán az egyetlen útvonal a 2. világháború alatt az országban a jelenlegi IV. Tavasz - Istvántelki - XV. Illyés Gy. és Régi Fóti út eleje útvonal, ami annak idején Mussolini - Gömbös - Hitler majd megint Mussolini nevét viselte. A Hubay téren pedig ott állt a korábban még Gömbös által létrehozott MOVE által szorgalmazott ereklyés országzászló (1933).